Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - A római egyezmények és a revizió

MAGYAR KÜLPOLITIKA Ausztria is. A szerződés aláírása nyitva maradna Franciaország, Lengyelország és Románia csatlakozása részére is, ami azt jelenti, hogy a kisantant nem mini egyiséges állami blokk venne részt ebben a garanciális jellegű szerződésben. Az olasz és francia kormány ezenkívül Ausztria függetlenségének és területi épségének minden veszély ellen való megóvása érdekében megegyeztek abban, hogy adott esetben a francia és az olasz, kormány egymással tanácskozni fog Ausztriával együtt a követendő eljárás felől. Ezt a tanácskozási megállapodást később a többi államra is ki akarják terjeszteni. Ezek a jegyzőkönyvek épen általános jellegüknél fogva, amely minden békét kivánó állam részére nyitva van s rugalmasságánál fogva nem lehet az élet és a viszonyok által követelt fejlődésnek akadálya, minden tekintetben lehetővé teszik nemcsak a békés együttműködést, hanem a páris környéki békeszerződések lehetetlenné vált intézkedéseinek közös egyetértéssel való megszüntetését. Ezenek a jegyzőkönyveknek a szellemében létesülő szerződések megteremthetik az igazi békét, amelyet a békeszerződésekhez való merev ragaszkodás lehetetlenné tett. Olaszország a fejlődés gondolatának képviseletével, Franciaországgal együttműködőé, megépítheti azt a hidat, amely a szembenálló revizionista és antirevizionista nemzetek megegyezését hozhatja létre a fejlődés és az igazságosság alapján. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdasági anarchiát felválthatja a gazdasági együttműködés és Európa gazdasági jólétének visszatérése. A római megegyezés azonban világos és őszinte céljai ellenére is alkalmul szolgál konkolyhintésre azoknak, akik mindenáron meg akarják rögzíteni az igazságtalanság és erőszak uralmát. Már most megindult olyan rosszindulatú propaganda, amely elsősorban Magyarország nyugalmát szeretné megzavarni. Minden félreérthetetlen kijelentés ellenére, amit Mussolini tett s anélkül, hogy a római jegyzőkönyvekben erre a legkisebb támaszpontot tudnák találni, azt igyekeznek elhitetni, hogy a római tárgyalások után Olaszország nem támogatja tovább Magyarország jogos igényeit, s hogy a római jegyzőkönyvekben ajánlott szerződésekhez való hozzájárulás Magyarország revíziós törekvéseiről való lemondásit jelentene. E tendenciózus híreszteléseknek a forrását nem nehéz megtalálni. Tudjuk, kiknek lett volna érdeke meghiúsítani az olasz-francia megegyezést, tudjuk, kik akartak a római egyezménybe revíziót kizáró határozatokat beleerőszakolni — ami persze meghiúsult Mussolini határozott állásfoglalásán és végül tudjuk kik azok, akik Olaszország és Magyarország közé éket akarnak verni. Ez azonban persze most nem fog sikerülni. A magyar közvélemény tisztában van azzal, hogy Mussolini Olaszországa, amellyel baráti szerződés köti össze, éppen úgy ma is és a jövőben is a magyar igazság mellett áll, mint eddig. És ez összhangban van Mussolini magasabbrendű békepolitikájával. A szerződéses államok területi épségét erőszakkal megtámadni senki sem akarja, a békés revíziós törekvések alapja pedig éppen a Népszövetségi okmány sokat emlegetett 19. szakasza, amely a békés revízió lehetőségét megadja. Egyik angol lap éppen nemrégiben tette közzé a Népszövetségi okmánynak már feledésbe ment hivatalos kommentárját, amely nyomatékosan megmondja, hogy a népszövetség egyáltalában nem szándékozik az uj területi rendet minden időkre mint szent és érinthetetlen rendelkezést megtartani hanem a nemzetközi kérdések szabályozására a jövő követelményeivel is számottevő apparátust akar teremleni. I békés revízió ellen egy szó sínes a jegyzükönyvben, akárhogyan igyekeztek is ezt bizonyom oldalról elérni, ezt tudják jól ők maguk is. minket félrevezetni pedig nem lehel semmiféle hamis magyarázattal. A római jegyzőkönyvek tehát igenis lehetővé teszik az összes problémák békés elintézéséi. FI midin francia miniszterelnök és havat külügyminiszter londoni tárgyalása alkalmával felvetődik, a most már nyugodtabb hangulatban — a fegyverkezések szabályozásának kérdése, ami a békének szintén lényeges feltétele. Nem lehet kétség az iránt, hogy Anglia minden befolyását érvényesíteni fogja ezen a téren is, hogy a kontinens egyensúlya minél előbb helyreálljon. A fegyverkezési egyenjogúságot már több mint két évvel ezelőtt. 1932 decemberében elismerték. A helyzet most már úgy alakúit, hogy az egyen jogúság gyakorlati elismerése az egyetlen eszköz a mértéktelen fegyverkezési verseny megszüntetésére. A legyőzött államok egyenjogúságának elismerése, — ami már magában is revíziós lépést jelent a békediktátumokkal szemben — lehetővé teszi, hogy Németország is visszatérhessen az újonnan meginduló fegyverkezési értekezletre s megadja a lehetőségét annak is, hogy a Népszövetségben együtt működhessék a többi hatalommal. Németországnak és Franciaországnak a közeledését pedig a Saar-vidéki népszavazás eredménye könnyebbé tette. A Saar vidék visszacsatolása Németországhoz uj helyzetet teremtett a két ország között s a tervbevett francia-német tárgyalások E

edig Németországot is belekapcsolják a nemzetözi béke megszervezésének abba a nagy munkájába, amely a most aláírt római jegyzőkönyvekkel biztatóan megindult az uj Európa megteremtésére. A GYERMEKNEK megbízható jó minőségű tejjel való táplálása a gyermekvédelem egyik leghatásosabb eszköze, ezért foníOS, hogy minden család és gyermekvédelmi intézmény csak M VÉDJEGYŰ ORSZÁGOS MAGYAR TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT M.SZ. Budapest I., Horthy Miklós ut 113-119. Tel. 56-8-40 által forgalomba hozót TEJET ÉS TEJTERMÉKEKET FOGYASSZON