Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 12. szám - Az EMKE feltámadása

MAGYAR KÜLPOLITIKA KISEBBSÉGI NÉPOKTATÁS OLAY FERENC TANULMÁNYA ..Kisebbségi népoktatás" cimen mosl jelent meg Olay Ferenc tanulmánya, mely tárgyilagosságával és összehason­lító módszerével teljes képét adja a mai Európa legfájóbb szellemi kérdésének, a kisebbségi népoktatásnál;. Megállapítja Olay, hogy a békeszerződések következ­tében, mi magyarok, a legjelentősebb és legérzékenyebb veszteségeket a népoktatás körül szenvedtük. A kisebbségi oktatás rendkívül hatásos fegyvert adolt az utódállamok kezébe, módot nyújtván nekik a több mint három milliónyi magyarság elnyomására és nemzetiségé­ből való kiforgatására, A főhatalmak, melyek maguk sem igyekeznek a ki­sebbségi kultúra jogait érvényesíteni, Inába kötőitek nem zetközi szerződéseket az uj államokkal a nemzetiségi ki­sebbségek jogainak biztosítására. Ezekéi a szerződéseket a gyakorlatban nem valósították meg. Olay Ferenc bemutatja tanulmányában a háború előtti Magyarország kisebbségi népoktatását és leírásából meg­állapítható, hogy nemzetiségi kisebbségeink számára oly lehetőségek voltak törvényesen biztosítva, aminőket sem akkor, még kevésbé a világháború utáni időben, egyetlen állam sem biztosított jobban, maguk az utódállamok pedig a legtávolabb állnak mind a mai napig attól, hogy a kisebbséggé lelokozott magyarsággal hasonlóképpen bán­janak. A békekötéskor a győztes főhatalmak a legyőzöttekkel szemben - - Németországot kivéve — kisebbségi rendelke­zéseket vettek fel s az utód- és más államokkal kisebbségi szerződéseket kötöttek, melyek — természetesen — a kisebbségi népoktatásra is kiterjeszkednek. A kisebbségi kérdésnek teljes képét adván az egész világon, a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy — eltekintve néhány északeurópai és délamerikai államtól, amelyek a kisebbségi jogokat a népoktatás terén is a leg­szabadabban értelmezik, — a világ vezető hatalmasságai általánosságban az integrális nacionalizmus alapján álla­nak és kisebbségeiknek a népoktatás terén csak kivételesen nyújtanak módot arra, hogy kulturális egyéniségüket meg­őrizzék. Ami pedig a kisantant államokat illeti, ezek az erköl­csi szokásokat és nemzetközi jogszabályokat félredobva követnek el mindent, hogy a nekik kiszolgáltatott kisebb­ségeket, elsősorban a magyarokat, beolvasszák a maguk fajtájába. A nagyhatalmak pedig nem találták meg a módját annak, hogy e vazallus államokat visszavezessék az általuk, állítólag, képviselt humanisztikus civilizáció útjaira. A tanulmányból kiderül, hogy az antidemokratikus­nak híresztelt Magyarország mennyivel demokratikusabb, mennyivel megértőbb kisebbségeivel szemben, mint sok, a demokrácia elveit hangoztató, de cselekedeteivel ennek ellentmondó állam. Olay Ferenc tanulmánya korunk egyik legfájóbb sebé­ről szól. Rámutat ennek gyógyítható és gyógyíthatatlan ré­szeire. E kérdés sok és végtelen vitára nyújt lehetőséget. De aki e kérdéssel foglalkozni kíván, nem nélkülözheti Olay Ferenc alapvető tanulmányát. OROKZ JKMO K O N Z HOLGYFODWASZ Di«" RWEl LE KOZMETIKA HA.IFFATKSI TEHilEI VI.. ANDRÁSSV-CT ÍO TELEFON ÍOI-O? AZ HM KE FELTÁMADÁSA Az erdélyi magyarság szervezése — és ezzel együtt megmentése — hősi és vértanúi feladat. Minden lépést, ami e szervezés körül folyik, sokallanak a románok, keve­sellenék a magyarok, főként azok a románok, akik min­dent elkövetnek a magyarság pusztítására és főként azok a magyarok, akik maguk a kisujjukat sem mozdítanák az erdélyi magyarság életéért. Ez a munka, a le ghálátlanabb nézőközönség előtt, de mégis szent és kiapadhatatlan buzgalommal folyik. A mun­kások nem törődnek sem azokkal, akik sokallják, sem azokkal, akik keveslik munkájukat. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy most támadt fel uj éleire az. EMKE, a magyarságnak mindez ideig legöntu­datosabb és legtevékenyebb egyesülete. Maga az, hogy ez­zel a névvel támadhatott lel, mutatja az erdélyi magyarság soha nem szűnő, fáradhatatlan munkáját, életrevalóságát. Maga az EMKE név újra való megjelenése Ígéret arra, hogy a magyar művelődés munkája soha nem hal ki és nem nélkülözhető Erdély földjén. Sándor József szenátor, az EMKE alelnöke, abból az alkalomból, hogy az EMKE újból megkezdte tevékenysé­gét, a következő nyilatkozatot tétté: Az EMKE 1884-ben alakult, december 27-én, kará­csony harmadnapján Kolozsvárott, huszonöt évvel a nagyszebeni román Astra alapítása után, amelynek alap­szabályait is felhasználták az EMKE-alapszabályok meg­alkotásánál. Abban az időben a pángermánizmus és pán­szlávizmus erősen éreztette hatását Magyarországon. Már akkor fenyegetett a világháború kitörése. A németországi Schulverein és az oroszországi Szláv Jótékonysági Egyesü­let márkákkal és rubelekkel dolgozott Magyarországon, annyira, hogy a nagy szorongásban Tisza Kálmán akkori miniszterelnök így kiáltott fel a parlamentben: — Ma nem tehet mindent az állam, tegyen a társada­lom is! Amikor báró Eötvös József, az első népoktatási szer­vezeti törvény meghozatalával kapcsolatban népnevelési és népjóléti egyesületek létesítésére hivta fel szózatában a társadalmat, az erdélyi magyar társadalom is megmozdult. Nagy szükség volt erre, mert közel husz évvel a kiegyezés után, Erdély közel 2600 községében és városában alig volt száz állami iskola. Némely megyében, például a székely Ősikben és főleg városokban, így Kolozsvárott, Marosvásár­helyt, stb. egy állami iskola sem volt, állami óvoda is összesen csak kettő. Népkönyvtár vagy népolvasó kör, szö­vetkezeti eszme, vagy hitelügy Erdélyben nem volt. Kamat­törvény hiányában az uzsorások, kiket az általuk követelt napi öt százalékos kamatláb miatt csinkvistáknak nevez­lek, ötszáz, sőt évi ezer százalékig is felmenő kölcsönöket adtak. Ekkor kezdett Erdélyben a jobbágyait vesztett föld­birtokos osztály tönkremenni. Az EMKE első alapszabá­lyaiban, amelyeket Sándor József, akkor lapszerkesztő, fogalma/olt. Erdély lakosai között a testvéri érzés fejlesz­tését tűzték ki célul. Az EMKE templomokat kezdett segé­lyezni, iskolákat és óvodákat építeni, főkép a gyengébb magyar lakosságú községekben, mert azoknak volt szüksé­gük elsősorban a megsegítésre. Az EMKE létesítette Erdély­ben az első u. n. Reifeisen-szövelkezeteket, százakra menő népkönyvtárat, olvasókört. Könyvtártörténctileg Magyar­országon elismerten az EMKE állította fel az első nép­könyvtárat. Az erdélyrészi jelzálog hitelbank alapjában saját vagyonának és erkölcsi befolyásának latbavetésével létesítette a Boden Kredit-Anstalt és a román Albina mellett, melyek mind régebbi alapitásuak, az első népsegitő jelzá­log hitelintézetet és lehozta a budapesti magyar pénzinté­zetek fiókintézeteit Erdélybe. Kiadványai közül elég meg­említeni dr. Jancsó Benedeknek ,,A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota" cimü kétkötetes miivét, amelyei tárgyilagosságánál fogva az akkori román sajtó és irodalom is elismeréssel fogadott. Nagyjainknak szobrokat állitolt vagy ilyen célra pénzt gyűjtött, igy pl. csak a kolozsvári Mátyás király szoborra is 60.000 koronát hozott össze. A világháborúban kizárólag vöröskeresztes akciót fejtett ki magyarnak, románnak éppúgy, mint orosz

Next

/
Thumbnails
Contents