Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 12. szám - Mit nem lát meg a világ Abessziniából?

13 MAGYAR KÜLPOLITIKA és más ellenfelek javára s e célra több, mint 600.000 koronát és óriási munkál áldozott. Országos közművelődési és közgazdasági tevékenységéért az ezredéves ünnep alkalmából Erdélyben I. Ferenc József király aláírásával egyedül az EMKE kapóit díszoklevelet. A világháború végéig az EMKE mai valutában kifejezve körülbelül egy milliárd lei értéket hozott össze közművelődési célokra házban, földbirtokban, takarékbetétben, az erdélyi magyar pénzintézeteket hosszúlejáratú olcsó betétekkel segítette, alkotásai révén közvetve mintegy 120 milliót fordított segélyre, alapvagyona pedig 230 millió értékre emelkedett, amelyet évente mintegy négymillió lei értékkel emelt. Mindezt pedig ugy, hogy a magyar államtól soha egy fillér támogatást sem kapott, hogy az erdélyi nemzetiségek ne zúgolódjanak. Mig a román Albina annak idején nagyszabású sorsjátékra engedélyt kapott, amelynek bevételéből épült fel az Astra nagyszebeni székháza és múzeuma, addig az EMKE részére a magyar országgyűlés által egyhangúlag megszavazott sorsjáték engedélyét az egymás után váltakozó kormányok az EMKE állandó sürgetése ellenére, soha ki nem adták. A világháborús összeomlás után az októberi forradalom alatt az EMKE nyújtott fedelet az Erdélyi Székely Szövetség számára, amelynek célja Erdélyben a további magyar vérhullás és a magyar vagyon pusztulásának megakadályozása melleit a bolsevizmus kitörése elleni védekezés volt, ami sikerült is. Ennek ellenére a román hadparancsnokság a román bevonulás után tömeges titkos feladás alapján az egyesület működését irredenta vád miat! betiltotta. A vezetőség tagjai között egyedül helyén maradt Sándor József a felhozott rágalmak tisztázása céljából maga kérte haditörvényszék elé való állítását, kérését azonban nem teljesítették. Az ezután következő időt a változott köz- és alkotmányjogi viszonyok következtében az egyesület jogi személyisége és alapszabályai elismerésééit folytatott hosszú és fáradságos küzdelem töltölte be. 17 év telt el, amig ezt a célt el lehetett érni. Mult év november 17-én Kolozsvárott meg lehetett tartani az ujjászületési közgyűlést, amelynek két kiemelkedő pontja volt. Egyik az a jelentés, hogy az egyesület fentebb említett összes vagyona magyar hadikölcsönben, román földbirtok kisajátításban (300Ó hold mintagazdaság) és bankkonverziókban majdnem az utolsó lillérig odaveszett. A 111 munkásfiók, amelynek hálózata felierjedt egész Budapestig, kivétel nélkül mind megszűnt. Az őszes intézmények odavesztek, ma tehát mindent elölről kell kezdeni. A másik nevezetes pont a munkaterv kérdése, amelyre nézve Sándor József ügyvezető alelnök a népnevelési és népjóléti feladatok egész sorát terjesztette elő. Ezek megvalósítása ma a romániai magyarságra hárul, kezdve az eugénikától nagyjaink sirgondozásáig, amiket azelőtt különböző minisztériumok és egyesületek teljesítettek. \ Ez a munka természetesen megfelelő anyagi fedezetet kiván. Sándor József előterjesztésében annak a kívánságnak adott kifejezést, hogy Románia egész magyarságából jelentkezzék húszezer olyan alapító tag, aki öt év alatt évi kétezer lei befizetésére kötelezi magát. Ez kiindulási alapnak egyelőre elég volna. Az első, aki ezek után alapító tagnak jelentkezett, egy volt magyar csendőr, aki nemcsak magát, hanem unokáját is alapilónak jelentette be és nyomban lefizette az első részletel. OSZTRÁK-MAGYAR KÖNYVTÁR A napokban sorozatos könyvkiadási kulturális vállalkozás alakult meg a fenti cini alatt. A könyvtár célja a két állani közti kapcsolatok mélyítése. A megjelenő munkák a két államra vonatkozó legkülönbözőbb kérdéseket tárgyalják, úgymint, történelmi, földrajzi, politikai, irodalmi, néprajzi, idegenforgalmi stb. Az első munka, mely a közeli napokban jelenik meg, Thewrewk Pallaghy Attila neves közjogász tollából, az uj osztrák alkotmányról szól. A könyvtárat dr. Kertész János szerkeszti. Ezzel egyidőben dr. Kertész kezdeményezésére Bécsben is hasonló szerkesztőség alakult, melynek vezetője dr. Herbert Stifter, a Berglandpresse szerkesztője lesz. A kulturális összeköttetés ezzel a két állam között ujabb kötelékkel erősbödött. MIT IEM L.ÁT MEG A VILÁG \ m ss/1M t itór? IRTA : GLASS IMRE Valamely népet megismerhetünk, az eseményekkel szemben való reakcióját előre ki tudjuk számítani, ha ismerjük a tömeg lelkialkatának összetevőit.| Az abesszin tömegek karakterét legelsősorban a geográfiai és flórái adottságok határozzák meg, azután másodsorban a történeti alakulás olvasztókemencéjében kialakult uj, vagy meglevő eltompult tulajdonságok. A most hadban álló harcoló tömeget, mely sokfajtájuságával némelykor ugy hat, mint egy arckép, melyet temérdek felvétel összemásolásával kaptunk, most egyelőre nemzeti öntudatával (melyről látni fogjuk, hogy egyáltalában nincsen) egy csatarendbe tömörítették. De az elválasztó különbségek nem tűntek el. A harrari dus vidéken élő fajta, melynek az élete ragyogó földi paradicsomban folyik le, természetesen egész más lesz, mint az előnytelenebb természeti kondiciók között Szudán határán tanyát ütött Sankallanéger faj. A testi különbség lelki képeiket is ily módon formálja. A harrari bátor, talán egyetlen katonája a négus hadseregének, akiben a hősiességnek leginkább európai értelemben vett felfogása van meg. A gurági törzs legrégibb idő óta szenvedi el az abeszszinek igáját, ostobául engedelmeskedő, lélektelen tömeg, akiket a négus először dobott az ütközetbe. Viszont a gallák leigázása történeti mértékkel becsülve föl az időt, nem is olyan rég történt. Izomzatuk és lelkük inkább kívánja a szabad életet, amellett'engedelmesek és eléggé józanok. Az abesszin csapatok elitjét képezik. Vizsgáljuk a már meghódított Tigré lakosságát. Ennek az országnak van a legrégibb kultúrája, ősönálló nyelve. Különösen két tulajdonság jellemzi őket, a hallatlan színészi képesség, a szó legszorosabb értelmében véve és valami velükszületett diplomáciai ösztön. Ha Addis-Abebában a császári udvarban színjátékokat rendeztek, a színészek mindig tigréiek voltak, a külügyi képviselet legnagyobb része az olaszok által meghódított Tigré tartomány fiainak kezében van. Rasz Sium, Tigré királya, az abesszin had egyik vezére, egyesíti magában mind a két tulajdonságot. Tigré trónjára való kerülését is elsősorban ennek a két jellemző vonásnak köszönheti. Rasz Szium ugyanis Johannes császár legközelebbi leszármazottja, bivei Meneliket és utódjait csak bitorlóknak tartják. A királyok hosszú sora alatt, ha ki nem mondottan, de mégis ott volt a két dinasztia között húzódó egyenetlenség. Rassz Szium, aki most az olaszoknak legnagyobb ellensége, valamikor kénytelen volt Meneli'k császár fiának bosszúja elől épp az olaszokhoz, Aszmarába menekülni. Amikor onnan visszajön, Zaiditu császárnő még sokáig nem engedte vissza Tigré tartományba. Az az ember, aki ma a császár bizalmát talán legnagyobb mértékben birja, még öt évvel ezelőtt proskribáltként járt-kelt a császári udvarban. Mig végre Rasz Szium veleszületett tigréi színészi képessége és diplomáciája győzedelmeskedett. Amikor lánya, Wolate Israel, első férje meghalt, sikerült őt férjhezadni a trónörököshöz. Hailé Szelasszié sikeresen oldotta meg ennek a sokarcú emberáradatnak céljaira való felhasználását akkor, amikor azt nézte bennük, ami csak tömeg és tömegállapotban tartván őket, sikerült is neki erre az összeállásra, a nemzet fikciót megtalálni, Hailé