Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 12. szám - Széljegyzetek a megtorlások politikájához

MAGYAR KÜLPOLITIKA í> hívőket erőszakkal szorítják rá, hogy görög-keleti vallásra térjenek át. Nem egy cikket, de egy egész könyvet megtöltené — állapítja meg a lap —. azoknak az igazságtalan és törvénytelen cselekményeknek a felsorolása, amelyeket a románok ;i kisebbségi szerződések sérelmére a magyarság rovására elkövetnek. A. cikk megemlékezik arról a beszédről, amelyet gróf Bethlen György nemrégiben a román képviselőházban mondott. Titulescu külügyminiszter a magyar párt nevében előterjesztett sérelmekre szidalmakkal válaszolt, kijelentette, hogy szívesen oltalmazza a nemzeti kisebbségeket, ha a magyarok elfelejtik, hogy magyarok és arra hivta fel Bethlent, hogy ha a magyaroknak nem tetszenek a mostani állapotok, menjenek Genfbe, ahol éppúgy nem fognak rájuk hallgatni, mint ahogyan nem hallgattak rájuk idáig. Az erdélyi magyarság már régóta tudja, hogy Genfben nem talál igazságot, mert ott Titulescu dönti el, hogy mi történjék a kisebbségek panaszaival. Abesszínia érdekében — igy végződik a cikk —, a Népszövetség az egész világot mozgósítja, ellenben szó nélkül hagyja azt, hogy Európa szivében a Népszövetség egyik tagállama hatmillió állampolgárát jogaiból kiforgatja és tönkreteszi. Reviziós gyűlés Kispesten. A kispesti revíziós liga és a kispesti iskolánkivüli népművelésügyi bizottság a frontharcosok zenekarával együtt ifjusági reviziós nagygyűlést rendeztek. A nagygyűlésen résztvett a kispesti társadalom minden rétege és felvonultak az ifjusági szervezetek és a frontharcos zenekar tagjai is. A Reviziós Liga központját Lukács György, Fali Endre dr. és Apor István báró képviselték. A nagygyűlést Molnár József dr. polgármester, a kispesti reviziós liga diszelnöke nyitotta meg. Beszédében hangoztatta, hogy a revízió eszméjével át kell itatni az egész magyar társadalmat és különösen a magyar ifjúságot, mert a revízió megvalósulásától függ a jövő magyar nemzedék sorsa. Fali Endre ügyvezető igazgató ünnepi beszédében arra mutatott rá, hogy mi az if júság jelenlegi és jövőbeli feladat a revízióval kapcsolatosan. A cseh, a szerb és a román ifjúság nemzeti öntudata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világháború végén ezek az országok életrekeltek, illetve megnagyobbodtak. A magyar ifjúság hitétől és akaraterejétől függ, hogy a szentistváni magyar birodalom ismét régi dicsőségében ragyogjon. Mák P. lárogatóművész kuruc dalokat adott elő igen nagy sikerrel, flberhardt János, a kispesti reviziós liga elnöke zárószavaival ért véget a gyűlés. SZÉLJEGYZETEK A MEGTORLÁSOK POLITIKÁJÁHOZ I. A világháború előtt az a nézet volt elterjedve, hogy az államközi jogban nincs szükség végrehajtásra. Ez ellenkezik, mondták, az állami szuverénitással. Mások szerint viszont az államok magasabbrendű lények, melyek az államközi jog és államközi erkölcs szabályait kényszer nélkül is megtartják. A szankciók törvénybe iktatása tehát csökkenését jelenti annak a jó véleménynek, amelyet, — megvalljuk, — nem egészen megokoltan, az államközi jog értékéről és az államok törvénytiszteletéről és erkölcsösségéről tápláltak . . . II. A szankciók eredete Wilson 1917. szeptember 27-én New-Yorkban tartott programmbeszédében mondotta : »A Nemzetek Szövetségének keretén belül nem lehetnek különös önző gazdasági kombinációk és nem alkalmazható bármely formában a gazdasági bojkott vagy kizárás, kivéve annyiban, amennyiben a gazdasági büntető hatalom a világ piacáról való kizárással maga a Nemzetek Szövetsége részéről nyer alkalmazást, — mint a fegyelem és ellenőrzés eszköze.« Wilsonnak erre az állásfoglalására vezetik vissza a szankcióknak, mint gazdasági büntető' eszközöknek az alkalmazását. De kérdés, büntető, vagy kényszerítő szabályok-e ezek? Inkább az utóbbiak. III. Jogi kötelezettség-e a szankciókban való részvétel? Az Egyességokmány 16. cikkének rendelkezései szerint a Szövetség valamennyi tagja »kötelezi magát«. hogy a renitens állammal szemben, aki a Szövetségnek egy másik tagja ellen egyezmény ellenesen háborút indít, »minden kereskedelmi és pénzügyi összeköttetést haladéktalanul megszakít, saját állampolgárai és a szerződést szegő állampolgárok között minden érintkezést betilt és minden pénzügyi, kereskedelmi vagy személyes összeköttetést megszüntet.« A kötelezettség tehát minden tagállammal szemben abszolút és feltétlen jogi kötelezettségi Kötelezettség azzal az állammal szemben, amelyik egyezményellenesen háborút indít, tehát támadó fél. De ki állapítja meg azt, hogy egy állam csakugyan jogtalanul támadó fél? Azt szokták mondani, hogy a támadó fél megállapítása oly nehéz feladat, hogy annak megoldása»a jogászok keresztje.« A világháborúban hogy ki volt a jogtalanul kezdeményező, támadó fél, azt még ma sem tudták a jogászok és államférfiak megállapítani. Mindenesetre csudálatos és szokatlan éleslátásra vall az a készség és gyorsaság, amellyel ezt a megállapítást a Tanács most egy délután folyamán nyélbe tudta ütni! De vájjon ez a megállapítás csakugyan a Tanácsnak a feladata? Én azt hiszem, hogy nem. A végleges Egyességokmány ezt egy szóval sem mondja. Már Wilson javaslatai sem gondoskodtak arról, hogy olyan szerveket létesítsenek, amelyeknek feladata volna megállapítani, hogy a kényszeralkalmazás feltételei bekövetkeztek-e vagy sem. Voltak egyes javaslatok, amelyek ezen kérdés eldöntésének feladatát az Állandó Nemzetközi Bíróságra, vagy egy külön közvetítő hivatalra, vagy a Tanácsra kívánták bízni. A svájci MEGJELENT A KALLÓS János-féle „GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ES TŐZSDEI KOMPASZ" 1935—1936. évi évfolyamának második része két kötetben TARTALMAZZA: az összes budapesti és vídéhi ipari, hereshedeltni, biztosító, stb. vállalatok legújabb adatait. A már előzőleg megjelent bét kötettel együtt — amely a budapesti és vidéki pénzintézetek adatait közölte — most már négy kötetből áll a komplett kompasz Mind a négy kötet ára együtt 60 P Megrendelhető: a Pesll Tőzsde kiadóhivatalában Budapest, VI.,Ankerköz 2, I. 4. sz. telefon: 22-0-96 és 21-3-86