Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - Magyarország a lengyelek függetlenségéért

13 MAGYAR KÜLPOLITIKA Liszt Ferenc nyelve a zene és ez a zene üteménél és díszeinél is mélyebben magyar. Az egész magyar lelki skála és struktúra benn van zenéjében. Zongoraversenyeiben nem a germán és kelta tányérkerekii szekerek csikorgása, hanem a magyar lovasok dobogó üteme hallatszik. Szilajsága, komorsága, vidámsága, elérzékenyülése, álmodozása, bánata, ég és föld közölt való nyújtózkodása, a zenének a/.l adta meg, ami eddig hiányzott belőle s ami aztán sohase hiányozhatik belőle: a magyar lelkei. A mi hibánk, a mi nagy hibánk, hogy a magyar léleknek ezt a tüneményes jelentkezését, mely a magyar lelket az európai kultúra szerves részévé lelte, nem használtuk ki oly módon a magyarság javára, mint ahogy a németség, Liszl tanítványa, VVagner muzsikájával tette. Nemzeti öntudatunk homályosságának bűne, hogy elvetettük a zenével való kül- és belpolitikái. Pedig Liszt zenéje épp ugv egybeforrasztó és — igen — honfoglaló erő lehetett volna bent és jogokai teremtő erő kint a nagy világ előtt, mint a németség részére a Wagner-i zene. Hogy a Liszt-zene nem vált nagyobb mértékben a magyar művelődés, a magyarság jogainak hirdetőjévé — nem a Liszl Ferenc hibája, hanem a miénk. Liszt Ferenc, mikor a pesti nagy árviz hitére hazajött Magyarországba, megmutatta, hogy a nemzet védelmezője, harcosa és mentsvára csak a nagy szellem lehel. Liszt egyik leghatalmasabb müve Szent Erzsébet oratóriuma, a rózsákká változott kenyér csodája. Ilyen Szent Erzsébet-i csoda számnukra Liszt egész művészete. Ez a csoda örökkévaló és itt van előttünk, hogy megszüntesse nyomorúságunkat, hogy éljünk vele és általa. A Liszt Ferenc emlékév a nemzeti öntudat homálya oszlásának kezdete. A Liszt-kultusz és Liszt-propaganda azonban nem fűződhetik csupán évfordulókhoz. E kultusznak és propagandának kifelé és befelé egyaránt folytonosnak, erősnek, állandónak és szivből jövőnek kell lennie. S ha a törvényhozás nem is siet a Liszt nevében rejlő propaganda és erő segítségére egy Liszt Ferencemléktörvénnyel — mely oly méltó lett volna a nemzethez és törvényhozásához—Liszt Ferenc művészeié élő és örök törvény és útmutatás a magvar élet és magyar igazság fennmaradásának minden híve előtt. Kérjen mindenül) 99 PRINCEOf WALES karlsbadi kétszersültet! Gyártja a lipótkörúti GLASNER EDE RT udvari szállító V, Lípót-Hörút 6 Teleion: 11-6-26 n \ G1A KOKSZ ÁG A LENGYELEK FÜGGETLENSÉGÉÉRT A fényes k retek köz.,:! lezajlott Pázmány Péter Tudományegyetem jubileumi ünnepségén dr. Dabrowski János krakikói egyetemi tanár, a Lengyel Tudományos Akadémia delegáltja, nagy hatásfl kelteti magyarnyelvű beszédével. A jeles tudós beszédéinek különösen az a része volt megkapó, melybem a:l hangoztatta, hogy a lengyel nemzet hálásan zárta szivébe ezt a magyar testvéri gesztust, mellyel a háború idiitt a magyar képviselőház férfiasan letemette szavíi a lengyelekért, követelve n feldarabolt Lengyelország visszaállítását. Dr. Dabrowski azon értékes lengyelek közt' tartozik, akik a történetem-tudományi munkásságuk meMetl a lengyel függetlenség eszméjét i-, lelkesen*, önzeDtenül szcil gálták a világháború alatt. Mini a Lengyel Nemzeti Tanács tagja, szoros összeköttetésiben volt azon kevesekkel, akik alblban az időben, az akkor különböző három nagyhatalom területén egészben, vagy részben elnyomott lengyelek támogatásai jellentetlék Magyarországon. Másszóval: Dabrowski professzor .1 lengyelek kipróbált mi agyar barátait közelről kimerte. Ismerte azon mozgalmakat, melyeik a tradicionális testvériség jegyében a lengyelek titkos és nyílt vágyai, függetlenségi : spiirációi mellett nyilatkoztak meg. Úgyszólván keletkezéstol figyelte, leste azokat az áldásos, szívós, kitartó munkákat, melyeknek egyedüli cél ja az volt, hogy a háborn vérzivatarában Magyarország álljon a lengyelek mellé. Most húsz éve annak, hogy a Magyar-Lengyel Egyesület megindította azt a: akciót, mely a magyar képviselőház történelmi jelentőségű, — Dabrowski által is aposztrofált — manifesztációját eredményezte. 1915. őszén kapták meg a magyar városok és vármegyék a magyar napisajtóban e ennél ilüs sr la/ólt kr.vetkez: kárlevelet: Tekintetes litrvényhatósági Bizottság! A világháború erediményeit megállapító békekoingresszus ki fogja mondani ítéletét Lengyelország jövendő sorsa (letett is. Mi, magvarok, ezer évem keresztül é'líünk csaknem példátlanul á'l'ó szomszédi jóbaválságban Lengyelországgal. Birodalmunk akkor volt a legnagyobb, mikor Nagy Lajos, a lengyelek koronáját a fején hordta. Lengyelország még a Báthory István idejét siratja az idók végtelenségéig vissza. Nemzeti védszentet is mi adtunk nekik: Hedvigéi, a magyar királyleányt. A szabadságharcunk legfényesebb csillaga, Bem is, -Viigvci! égről bujdosott hozzánk. 1849-ben a Kárpátokon áttörő orosz hadak az ott őr tál ló lengyel légió holttestén át tudtak csak a termo lankásra leereszkedni s a napjainkban rettegve álélt orosz támadás első hullámait is legendás lengyel légiák gyermekei fogták fel. Falvakat, városokat, megyékel mentettek meg az elpusztulástál. Minket védtek, mialatt a saját hazájukat rommá, pusztasággá tette a háború. Lengyelország feloszlása a világhistória egyik legigazságtalanabb eseménye volt. És ;\ha az. erre vonatkozó okmányok egyetlen bellije is a lengyelség bűnén allapulhatotl volna, saját vére hullásával Í13 ezer szén- Heimosta •már ez a nép a múlt minden hibáját. Lengyelország felemelt fővel, joggal kertiét szabadságot 0 maga számára. \ múltnak és napjainknak aktáit .megnyugvással, önérzettel lerjeszl'lheita a nagy bíróság elé. Mi bizvn hiszünk abban, hogy a világ sorsát bölcsen intéző kongreszszus igazságot fog szolgáltai ni a lengyeleknek is. De köte lességühknek tartjuk mégis, hogy kifejezést adjunk a világ színe elélli a lengyelek iránti rokonszenvünknek, érzeümeiink nek. Idézzük lel a ..Haza bölcsének", Deák Ferencnek alakját, aki az országgyűlésen eme'J'e Peti hatalmas szavát a liEingyelek érdekéhen. Lássuk Kossuth Lajosi, aki mindent elkövetett, hogy Viktor Emánuelt és III. Napóleont a lengyellek érdekéiben valló intervencióra bírja, s kövessük idb. Andrássy Gyula grófot, aki nyíltant, poblikai felelősségének tudatában volt a lengyelek igaz barátja. Szólaljon meg Magyarország cs kérje a lengyel kérdés méltányos, igazságos elintézését. Ha mással nem tudjuk, legailább kérésünkkel támogassuk őket szabadságuk visszaszerzésében. Nagy becsületet szerzett a magyar a maga nevének, az ő önzetlen