Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - Magyarország a lengyelek függetlenségéért

Hl AGYAR KÜLPOLITIKA 13 szava súllyal fog beleesni az igazság mérfógébe, A „Magyar Lengyel Egyesület", amely két nemzeti közötti régi kapcsolat megszilárdítását tűzte ki elsősorban feladatának, az egész Magyarországhoz fordul azon kéréssel, hogy adjon kifejezést a lengyel nemzet iránti rokonszenvének. Nyilatkozzék meg szive szerint és hatalmazza majdaniképviselőjét, hogy a lengyelek ügyében való kérelmén terjessze elő a békekongresszus tárgyalásai alkalmával. .1 t. törvényhatósághoz azon tiszteletteljes kérelemmel vagyunk bátruk foe dúlni, hogy ezen felhívási és kérelmei a közgyűlés tárgysorozatába felvenni és tárgyalni és támogatni s ebben az érte lemben a magyar országgyűléshez felírni kegyeskedjék. Budapest, 1915. augusztus 25. .1 „Magyar-Lengyei Egyesület' nevében. Miklássy Ferdinánd Leó titkár, dr. Nyáry Albert báró. elnök. Ennek folyománya vo]*, hogy M őszi gyűlések során Debrecen, Kolozsvár. Miskolc, Csanád, Jásznagykunszolnok, Nógrád, Somogy és Udvarhely törvényhatóságai foglalkoz lak ezzel az átirattal és lelkesei, lelték azt maijukévá. És hogy milyen zamatos magyar sziwel nyilatkoztak meg Nyárynak és Miklóssynak ez akciója mellett, ízt Erdély koronája, tíz ősi Kolozsvár állásfoglalása bizonyítja íegmar kánsabban. Nemcsak teljesitette kérelmüket, hanem a vá MIS törvényhatósága maga ís áiirt az összes törvényhatósá (/okhoz, hogy a lengyelek mellett szükséges állásfoglalást biztosítsak. 12.358/1935. tan. sz. jelzésű átirata: „Kedves Halálaink és Atyánkfiai" megszólítással kezdődik s jelzi, hogy 191, jkvi szám alatt a Magyar-Lengyel Egyesület átiratát tudomásul veszi s „egyéitelmii határozattal kimondja, hagy az önálló lengyel állam helyreállítása érdekében a m-igyúr országgyűléshez felirattal fordul." Ebben többek között azt irja, hogy „az /.S'WJ. évi XXI. te. 2. §-ában gyökerező jogánál fogva azzal a kéréssel fordul a magyar országgyűlés és képviselőházhoz, méltóztassék utasítani a magyar királyi Kormányi: érvényesítse a magyar alkotmányban biztosítóit befolyását, Magyarország és Ausztria külügyeinek intézésére olyan értelemben, hogy a most duló világháborúnak e reánk és szövetségeseinkre remélhetőleg győzelmes befejezése után a béketárgyalások egy önálló és független szuverén lengyel állam helyreállítását is kössék ki." „Csak egy szuverén lengyel állam helyreállításával lehet teljesen és gyökeresen jóvátenni ama történelmi igazságtalanságot, mellyel a Lengyelországgal szomszédos Lengyelországnak ismételt felosztásával a lengyel nemzeten elkövetett", „a Szuverén Lengve] Állam visszanyervén nemzeti fejlődésének természetes erőforrásai kihasználásának minden feltételét, nemcsak mindig készséges és bálás, de egyszersmind hatalmas segítőtársa lesz a központi hatalmaknál.. Oroszország netán megújuló minden támadásával, vagy ellenséges készülődésével szemben. Mivel minden orosz támadásnak nalaláni sikere elsősorban kg végzetese be bn Magyarországot érinti. Magyarországnak legfőbb érdeke i.s az, hogy egy független Lengyel Állam is szolgáljon Oroszországgal szemben védőpajzsul. Magyarországnak önmaga iránti kötelessége, hogy az érdekek tekintetbe vételét minden rendelkezésre álló eszközzel ki köveit etje és már most, kellő időben, hangoztassa, mielőtt még az események gyors futása közben bevégzett lényekkel kerülne •szembe, mert nem életrevaló nemzet és állam az, mely a saját érdekeit más államok és nemzetei, érdekeinek. - még ha azok szövetségesei ii önként, kishitüen, vagy gyáván alárendeli, ahelyett, hogy érdekeit minden tőle telhető eszközzel és idejében érvényesítené. E határszaluiikat hasonló szellemű határozat hozatala véget! van szelencsénk közölnk" Mindez nemcsak hü lükre annak, hogy milyen közvéleményt sorakoztatott fel e mozgalom, hanem egyúttal feltárja, milyen munkára volt szükség abban a sorsdöntő időben, amikor nemcsak beszélni, emlékezni, hanem cselekedni kellett, a bizony la llamággial körülvett és jövőért harcoló lengyel tesívérekérl Ugyanis ezzel a készséggel! és önzetlenséggel megindult akcióval szemben egyszerre megmozdult a „imagasikbb kűllpcHítika is", melynek során kiderült, hogy a hivatalos körök, — enyhén szólva, — nem látták szívesen, ezt az isteni szikrákéul kipattant lengyel-magyar összefogási, Ezekután aztán kétségessé vált. hogy a többi törvényhalóságok fognak-e csatlakozni, lesz-e mód rá, hogy a képviselőházban szó essék a lengyelek mellett, illetőleg Lengyelország felállítása érdekében és (nyugtalanság támadt nemcsak az itteni maréknyi lengyel-barátok körében, hanem a lengyelek között is. A lengyel politikusok és publicisták közül többen Budapestre sietlek. Sok jóhhi váró és sürgető levél is érkezett. A Magyar-Lengyel Egyesület vezetői azonban nem voltak pesszimisták. Mintha ez a hivatalos ellenakció meg sem történt volna, újból, a vármegyék és városok (lelkiismeretéhez apelláltak. Báró Nyáry és MiMóssy külön Hévéiben még a vidéki lapok szerkesztőségeit is felszólitötMk a lengyelek melletti demonstrációra. Azután megkezdték az. alispánok és a törvényhatósági élet más, vezető egyéniségeinek a látogatását. Ez agitáeióban nagy érdeme vbCÜ Stamirnwski Tádénak, a LemgyeL Nemzeti Taináos Magyarországi delegáltjának is, aki egyben elnök.' a lembergii Lengyel-Magyar Klubnak is. Hűséges kisérője volt Stamirowskinak ez útjában báró Synl'mis Gyuía, a Magyar-Lengyei Egyesület segédtitkára. S amint előzőleg dr. Kele József szolnoki főügyész, Apáthy István és Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi i'anárok, ugy később Dobieczky Sándor dr., Giesswein Sándor, Földes Béla dr. országgyűlési képviselők, Marcaali Henrik egyetemi tanár, Dessewffy István sárosmegyei főjegyző, a Magyar-Lengyel Egyesület tagjai, kitartó munkájukkal, odasegiitették a mozgalmat, hogy végül még ujabb 20 város és vát megye tőrvényhatósága csatlakozott az akcióhoz. A Magyar-Lehgyel Egyesüld! vezelőii egyidejűleg a parlament számottevő politikusait is személyesen felkeresték a lengyel ügy felkarolására. Ennek a fáradhatatlan tevékenységnek volt azután nemes gyümölcse, hogy a magyar képviselőház bátran felemelte szavát a lengyel függetlenség érdekében. Ebben az állásfoglalásban a parlament legjobb tagjai, úgymint: Ábrahám Dezső, gróf Batthyány Tivadar, gróf Andrássy Gyula, Pékár Gyula, nagyatádi Szabó István. Giesswein Sándor. Földes Béla és mások nyilatkoztak meg. i Az eí'ső lengyel nemzetgyűlés azután 1916-ban hálás m fejezi, ki köszönetét e mozgalomért a magyarságnak. Dr. Dabrowski pedig 1917-ben az első volt, aki u mozgalomról ha hézagosai) is — könyvet adott ki „Sprawa pofska na Wegrzech" címen. Dr. Barlel János, a magyarországi Lengyelek Egyesületért k elnöke pedig ttZ első volt, aki a lengyel közönségnek bt mulatta ezt a körlevelet, mely a magyar nemzet eme történelmi állásfoglalásának egyadüi kulforrása volt. Ennek az ismertetésnek a nyomán és eredményeként a nagg Pilsudsky marsall ekyik legmeghittebb hálálja, u Lengyei Tudományos Akadémia elnöke, dr. Bartelhez intézett levelében minderről a következőket irta: ..Az tikkori politikai működésemben alkalmam volt többször dr. báró Nyári Uberi és Miklássy Ferdinánd Leó urakkal találkozni és szívesen emlékszem vissza ezen uraknak Lengyelország függetlenségének erdekében elfoglalt bátor, rendkívüli okos és előrelátó felfogására, dacára annak, hogv ezen ügy az akkori osztrák kormánykörökben nem roll népszerű. Kérem, legyen szíves a nemes magyar nemzet elöli hálámat tolmácsolni az akkor tanúsított erkölcs: támogatásért t's egyúttal kivánataimai átadni, hogy fejlődjön és újból a régi hatalomhoz jusson. Sieroseivski WaclaVJ." M. .V. E. OROSZ JENŐ R O HÖLGYFODRÁSZ KOZMETIKA HAJFESTÉSI TEKJI1I z VI., ANDRÁSSY-UT IO z ^HHHH TELEFON 101-07