Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - Ifj. Andrássy Gyula gróf lengyel politikája

1935 aug.—szept. MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Hiánynál akkreditált nagykövetei a már javában folyamatban levő orosz háborús előkészületekről még mindig nem akartak tudni, mig a hadvezetőségeknek egy nagy háború kitörésével már számolniok kellett. Nem utolsósorban talán ismét a kellőleg meg nem alapozott diplomáciai tájékoztatásnak köszönhettük azt, hogy a monarchia vezérkari főnöke 1914-ben haderőink jelentős részét vonultatta fel Szerbia ellen, jóllehet azokból még részben akcióba lépésük előtt egyes hadtesteket az északi harctér irányában ki kellett vonni. Ezen példákkal csak azt akartuk illusztrálni, hogy ahol a diplomácia a hadvczetőséggel nincsen ideális összmüködésben, oltan a nagy államgépezet nyikorog és recseg. A háború utáni helyzet már más képet mutat! Más képet kedvezőbb értelemben is, de a legyőzött államokra vonatkozólag szomorúbb megnyilatkozásokban is. Nemzetünk letiprottsága, szerencsétlen helyzetünk, amely az átkos trianoni békediktátumból kifolyólag szakadt ránk, egyenesen ideálisan összeforrasztotta a diplomáciát a hadvezetőséggel, a kötelességteljesitésnek tövisekkel telehintett ösvényének meg járásában. De nem is lehet ezen csodálkozni! A történelem bár azt tanítja, hogy nagy szerencsétlenségek idején a pártos széthúzás fenyegette a nemzet létalapjait, mégis, az utolsó pillanatban összefogott az ország, mert érezte, csak ez lehet a mentőeszköz! Fényes példa erre a kicsiny, de dicső Magyarország államgépezete! A trianoni maroknyi, de vitéz és kiválóan kiképzett védőrség, amely azonban egy háború viselésének legelemibb esziközeit is nélkülözi, szinte önműködőlég váltotta ki a diplomáciában azon igyekezetet, hogy egy Magyarországhoz méltó nagy hadsereg hiányát saját eszközeivel betöltse. Ezen automatikus diplomáciai erőlendületnek eredményeként áll ma oldalunk mellett a duce hatalmas nemzete. Olaszország, amely izmos karjaival a világ legigazságtalanabbul sújtott nemzetének, a magyarnak nyúlt hóna alá. A diplomácia úgyszólván átvette a hiányzó erős hadsereg szerepét. A tankok dübörgése, a mérges gázok zizegése, a nehéz lövegek dörgése helyett a diplomácia finom, de ha kell, határozott eszközeivel igyekszik a maroknyi Magyarország igazát megvédeni! így volt ez Genfben is. ahol a marseillesi királygyilkosság igaztalan vérvádjának rohamhullámai törtek meg a magyar diplomáciának az igazságra felépített kőszikláin! Ugyanilyen kemény, de hősies harcot viv diplomáciánk olyan államok ármánykodása ellen, amelyek a békeszerető magyar nemzetet háborús szándékok hamis vádjával illetik. Pedig nemzetünk nem egyszer tetl igaz tanúságot őszinte békevágyáról! Minket már annyiszor bántottak, annyiszor ócsároltak, oly sokszor avatkoztak bele szigorúan belső ügyeinkbe, hogy ha nem mi lettünk volna, és erős hadseregünk lett volna, bizonyára méltó módon feleltünk volna! A trianoni börtön falait nem rombolhatjuk le erőszakosan, már csak azért sem, mert nincsen támadó hadseregünk. Megint a diplomácia siet tehát a nemzel segítségére, amely előnyös kereskedelmi szerződések kezdeményezése által alkalmat ad az állam más szerveinek) ahhoz, hogy a magyar termékeket a külföldi piaccal megismertethessék és a magyar névnek tiszteletet parancsoljanak. Ekként tör előre hadsereg és háborús szándékok hiján a diplomácia kezdeményező szárnyain a magyar géniusz, hogy Titulescu szavaival élve „spiritualizálja a trianoni határok<d", természetesen a, szó helyes szellemében. A legyőzött államok diplomáciájának munkája azonban egész más ma, mint volt békében! A monarchia nagy, dicső és erős hadserege méltó és erős támaszát képezhette a diplomáciának. Goluchovsky flottademonstrációja elég volt ahhoz, hogy a monarchia leendő ellenségei órák leforgása alatt meghátráljanak. Egy diplomáciai jegyzék, még ha az nem is volt ultimátum jellegű, azonnal elérte azt, hogy a megsértett magyarro.sztrák lobogónak elégtételt adjon egy bizonyos nemzet! Akkor, azon időkben, a diplomácia külső megnyilatkozásában is megengedhette magának azt, hogy erélyesen lépjen fel, mert milliós szuronyerdő csillogott az elegánsan, nesztelenül suhanó diplomaták hátterében, amely egy gombnyomásra azonnal megindulhatott a legmodernebb harcieszközökkel, hogy a megsértett jogrendet helyreállítsa. Ma a legyőzött nemzetek diplomáciáinak nincsen meg a hatalmi erőtámaszuk egy erős hadsereg alakjában, éppen ezért, mint láttuk, az éleslátás, a tapintatos és kellő időpontra rögzített célirányos cselekvés kell, hogy pótolja a Clausewitz által idézett ,.különleges eszközök"-et, vagyis a hadsereget! Egészen rendkívüli módon éles példa a diplomácia és hadsereg egymást kiegészítő és pótló együttműködésére vonatkozólag Németország példája, ahol a diplomácia mesteri császármetszéssel érte el a versaillesi békeszerződés katonai intézkedéseinek megváltoztatását anélkül, hogy ebből nagyobb külpolitikai bonyodalom állott volna elő. A katonailag megerősödött hatalmas német birodalom diplomáciájának pedig azóta egyszeriben „erős lett a hangja", méltóan önérzetes és egy nagy világbirodalommal összhangban álló. A „csendesszavu német diplomácia" átváltozott „Jupiter tonans"-sá, mert ott áll mögötte egy 70,000.000-ós népből alakult nagy, nemzeti alapokon álló vitéz hadsereg! így dolgozik kéz kézben és egészíti ki egymást a hadsereg és diplomácia, amely utóbbinak tónusa előbbi nagvságához és erejéhez igazodik! (—y —ó.) IFJ. AMUtASSY GIILA GRÓF LENGTÉL POLITIKÁJA IRTA: DR. KERTÉSZ JÁNOS A magyar-lengyel barátságnak napjainkban való ujjáébredése Andrássy Gyula gróf lengyel politikájának az igazát bizonyítja. A Neue Freie Presse egyik legutóbbi szániának vezércikke foglalkozott Gömlbös Gyula miniszterelnök külpolitikájával, melynek egyik legjelentősebb része a magyar kormány lengyel politikájával foglalkozik. Különösen meleg szavakat szentelt Gömbös a lengyel barátságnak. Az a felfogás, hogy a keletről nyugatra ihuzódó sikon az ellentétek mélyebbek, mint a varsó—budapest— bécs—római északdéli vonalon és ezért a kis, de helyzeténél fogva fontos Magyarország könnyebben alkalmazkodhatik ehhez a vonalhoz. Arról a koncepcióról van szó, amelyet annak idején ifj. Andrássy Gyula gróf is magává tett. A bécsi lap vezércikkéből csak ennyit. — A politikai élet számtalan eseménye, mind az ifj. Andrássy Gyula gróf elgondolásai alapján következtek be. Az előrelátó Andrássy éppen a lengyelekkel való szoros barátság jelentőségét már akkor fedezte fel. amikor annak fontosságáról még senki nem győződött meg. 1915-ben még más jelentősége volt a lengyelekkel való barátságnak, akkor még a lengyel orientáció kihatással volt Nagy-Magyarország jövő kialakulására nézve. Andrássynak ezt a tervét, éppen ugy, mint sok más külpolitikai tervét neim tudta keresztülvinni, ez rejtette magában azoikat a súlyos bajokat, melyeknek következtében állott be a mai Európa. Hat évvel halála után eszméltek rá a lengyel barátság szükségességére. A mai helyzetben azonlban egészen más szempontok azok,