Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - Ifj. Andrássy Gyula gróf lengyel politikája

1935 aug.—szept. MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Hiánynál akkreditált nagykövetei a már javában fo­lyamatban levő orosz háborús előkészületekről még mindig nem akartak tudni, mig a hadvezetőségeknek egy nagy háború kitörésével már számolniok kellett. Nem utolsósorban talán ismét a kellőleg meg nem alapozott diplomáciai tájékoztatásnak köszönhettük azt, hogy a monarchia vezérkari főnöke 1914-ben haderőink jelentős részét vonultatta fel Szerbia ellen, jóllehet azokból még részben akcióba lépésük előtt egyes hadtesteket az északi harctér irányában ki kel­lett vonni. Ezen példákkal csak azt akartuk illuszt­rálni, hogy ahol a diplomácia a hadvczetőséggel nin­csen ideális összmüködésben, oltan a nagy állam­gépezet nyikorog és recseg. A háború utáni helyzet már más képet mutat! Más képet kedvezőbb értelem­ben is, de a legyőzött államokra vonatkozólag szo­morúbb megnyilatkozásokban is. Nemzetünk letip­rottsága, szerencsétlen helyzetünk, amely az átkos trianoni békediktátumból kifolyólag szakadt ránk, egyenesen ideálisan összeforrasztotta a diplomáciát a hadvezetőséggel, a kötelességteljesitésnek tövisekkel telehintett ösvényének meg járásában. De nem is lehet ezen csodálkozni! A történelem bár azt tanítja, hogy nagy szerencsétlenségek idején a pártos széthúzás fenyegette a nemzet létalapjait, mégis, az utolsó pil­lanatban összefogott az ország, mert érezte, csak ez lehet a mentőeszköz! Fényes példa erre a kicsiny, de dicső Magyarország államgépezete! A trianoni ma­roknyi, de vitéz és kiválóan kiképzett védőrség, amely azonban egy háború viselésének legelemibb esziközeit is nélkülözi, szinte önműködőlég váltotta ki a diplo­máciában azon igyekezetet, hogy egy Magyarország­hoz méltó nagy hadsereg hiányát saját eszközeivel betöltse. Ezen automatikus diplomáciai erőlendület­nek eredményeként áll ma oldalunk mellett a duce hatalmas nemzete. Olaszország, amely izmos karjai­val a világ legigazságtalanabbul sújtott nemzetének, a magyarnak nyúlt hóna alá. A diplomácia úgyszól­ván átvette a hiányzó erős hadsereg szerepét. A tan­kok dübörgése, a mérges gázok zizegése, a nehéz lövegek dörgése helyett a diplomácia finom, de ha kell, határozott eszközeivel igyekszik a maroknyi Magyarország igazát megvédeni! így volt ez Genfben is. ahol a marseillesi királygyilkosság igaztalan vér­vádjának rohamhullámai törtek meg a magyar diplo­máciának az igazságra felépített kőszikláin! Ugyan­ilyen kemény, de hősies harcot viv diplomáciánk olyan államok ármánykodása ellen, amelyek a béke­szerető magyar nemzetet háborús szándékok hamis vádjával illetik. Pedig nemzetünk nem egyszer tetl igaz tanúságot őszinte békevágyáról! Minket már annyiszor bántottak, annyiszor ócsároltak, oly sok­szor avatkoztak bele szigorúan belső ügyeinkbe, hogy ha nem mi lettünk volna, és erős hadseregünk lett volna, bizonyára méltó módon feleltünk volna! A trianoni börtön falait nem rombolhatjuk le erőszako­san, már csak azért sem, mert nincsen támadó had­seregünk. Megint a diplomácia siet tehát a nemzel segítségére, amely előnyös kereskedelmi szerződések kezdeményezése által alkalmat ad az állam más szer­veinek) ahhoz, hogy a magyar termékeket a külföldi piaccal megismertethessék és a magyar névnek tiszte­letet parancsoljanak. Ekként tör előre hadsereg és háborús szándékok hiján a diplomácia kezdeményező szárnyain a magyar géniusz, hogy Titulescu szavaival élve „spiritualizálja a trianoni határok<d", természe­tesen a, szó helyes szellemében. A legyőzött államok diplomáciájának munkája azonban egész más ma, mint volt békében! A monarchia nagy, dicső és erős hadserege méltó és erős támaszát képezhette a diplomáciának. Golu­chovsky flottademonstrációja elég volt ahhoz, hogy a monarchia leendő ellenségei órák leforgása alatt meg­hátráljanak. Egy diplomáciai jegyzék, még ha az nem is volt ultimátum jellegű, azonnal elérte azt, hogy a megsértett magyarro.sztrák lobogónak elégtételt ad­jon egy bizonyos nemzet! Akkor, azon időkben, a diplomácia külső megnyilatkozásában is megenged­hette magának azt, hogy erélyesen lépjen fel, mert milliós szuronyerdő csillogott az elegánsan, nesztele­nül suhanó diplomaták hátterében, amely egy gomb­nyomásra azonnal megindulhatott a legmodernebb harcieszközökkel, hogy a megsértett jogrendet helyre­állítsa. Ma a legyőzött nemzetek diplomáciáinak nincsen meg a hatalmi erőtámaszuk egy erős hadsereg alak­jában, éppen ezért, mint láttuk, az éleslátás, a tapin­tatos és kellő időpontra rögzített célirányos cselek­vés kell, hogy pótolja a Clausewitz által idézett ,.kü­lönleges eszközök"-et, vagyis a hadsereget! Egészen rendkívüli módon éles példa a diplomá­cia és hadsereg egymást kiegészítő és pótló együtt­működésére vonatkozólag Németország példája, ahol a diplomácia mesteri császármetszéssel érte el a ver­saillesi békeszerződés katonai intézkedéseinek meg­változtatását anélkül, hogy ebből nagyobb külpoliti­kai bonyodalom állott volna elő. A katonailag meg­erősödött hatalmas német birodalom diplomáciájának pedig azóta egyszeriben „erős lett a hangja", méltóan önérzetes és egy nagy világbirodalommal összhang­ban álló. A „csendesszavu német diplomácia" átválto­zott „Jupiter tonans"-sá, mert ott áll mögötte egy 70,000.000-ós népből alakult nagy, nemzeti alapokon álló vitéz hadsereg! így dolgozik kéz kézben és egészíti ki egymást a hadsereg és diplomácia, amely utóbbinak tónusa előbbi nagvságához és erejéhez igazodik! (—y —ó.) IFJ. AMUtASSY GIILA GRÓF LENGTÉL POLITIKÁJA IRTA: DR. KERTÉSZ JÁNOS A magyar-lengyel barátságnak napjainkban való ujjá­ébredése Andrássy Gyula gróf lengyel politikájának az igazát bizonyítja. A Neue Freie Presse egyik legutóbbi szá­niának vezércikke foglalkozott Gömlbös Gyula miniszter­elnök külpolitikájával, melynek egyik legjelentősebb ré­sze a magyar kormány lengyel politikájával foglalkozik. Különösen meleg szavakat szentelt Gömbös a lengyel ba­rátságnak. Az a felfogás, hogy a keletről nyugatra ihuzódó sikon az ellentétek mélyebbek, mint a varsó—budapest— bécs—római északdéli vonalon és ezért a kis, de helyzeté­nél fogva fontos Magyarország könnyebben alkalmazkod­hatik ehhez a vonalhoz. Arról a koncepcióról van szó, amelyet annak idején ifj. Andrássy Gyula gróf is ma­gává tett. A bécsi lap vezércikkéből csak ennyit. — A poli­tikai élet számtalan eseménye, mind az ifj. Andrássy Gyula gróf elgondolásai alapján következtek be. Az előrelátó Andrássy éppen a lengyelekkel való szoros barátság jelen­tőségét már akkor fedezte fel. amikor annak fontosságáról még senki nem győződött meg. 1915-ben még más jelentő­sége volt a lengyelekkel való barátságnak, akkor még a lengyel orientáció kihatással volt Nagy-Magyarország jövő kialakulására nézve. Andrássynak ezt a tervét, éppen ugy, mint sok más külpolitikai tervét neim tudta keresztülvinni, ez rejtette magában azoikat a súlyos bajokat, melyeknek következtében állott be a mai Európa. Hat évvel halála után eszméltek rá a lengyel barátság szükségességére. A mai helyzetben azonlban egészen más szempontok azok,

Next

/
Thumbnails
Contents