Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - Ifj. Andrássy Gyula gróf lengyel politikája

1« MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 aug.—szcpt. amelyek ezt a külpolitikai orientálódásunkat sürgetően időszerűvé teszik. Ándrassj Gyula 1915-ben a Neue Freie Presse szeptember 12-iki számában „A lengyel kérdés" (Die Polnische Frage) cimen hosszabb tanulmányt irt a lengyel-magyar barátságról és Lengyelország jövőbeli helyzetéről. Föelgondolás.a nz volt, hogy Orosz-Lengyelországot el keill szakítani az Oroszbirodalomtól, •ez a lerv, mely Oroszország ellen a legjobb sakkhúzás, ineg volt már I. Napóleon. III. Napóleon és Palmerston elgondolásaiban is. Kzen a ponton vélték leginkább megsebezbelőnek Oroszországot. A német-orosz barátság megásta Lengyelország jövőbeli reményeinek sírját. A lengyelek akkor még hiába várták a/ orosz forradalom kitörését, mely akkor még egyáltalában nem volt időszerű, már csak a cárizmus tulszigoru berendezkedése miatt sem. A lengyelek a világháború alatt bárom hadseregben küzdöttek, ez a háború számukra testvérháború volt: meri hiszen többször előfordult, hogy kénytelen volt apa gyermeke ellen, testvér testvér ellen küzdeni. A lengyel szabadság már nem késlekedhetett sokáig. A lengyel nép a világháború alatt is több izben megmulatta rokonszenvét a monarchia irányában, Andrássy azt is kiemelte cikkében, ha a monarchia nem töri meg az orosz hatalmat, könnyen elveszítheti a lengyel rokonszenvet is. Ha az orosz győz, elfoglalja Pórosz-Lengyelországot és Galíciát, ez pedig azt jelenti, hogy a cári hatalom alatt egyesül az egész lengyel terület és ebben az esetben a lengyel érdek is Oroszország erejében rejtőzik. Ha a monarchia felszabadítja Orosz-Lengyelországot és rendezi annak államjogi helyzetét, egy biztos szövetséges népet fog nyerni. Ha mink leszünk azok. akik kivívjuk, illetve visszaadjuk Lengyelország szabadságát és a lengyel nép önállóságát, akkor a lengyel nemzet hálája nem maradhat el. Andrássy nem azt kívánta, hogy ha a lengyelek megszabadulnak az orosz nyomástól, akkor vagy Németország, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá kerüljenek, hanem mint önálló nemzet független és a lengyel nemzeti jellemnek megfelelően tudjanak élni. Ha a lengyel nép megerősödik, az a monarchia nagyhalalmi állását is biztosítja. Andrássy ez/el a cikkével nagy feltűnést kellelt és kivívta a lengyelek nagy szimpátiáját, melyet nem felejtettek el neki sohasem. Ezzel a cikkével még nem fejezte be a lengyelek érdekében kiiejteti munkásságát, hanem folytatta a parlamentben, hol 'beszédében, melyei líllá decemberében tartott, kiemelte a lengyel kérdésnek ránk nézve való helyes megoldását és annak jelentőségét. 1923-ban a „Magyarság" hasábjain sürgette >a lengyel barátságnak nagy előnyeit, mely főként abban nyilvánult, hogy nem provokálta a többi államokat (192:!. ápr. 1). A lengyelek a ..második" Andrássyt Európa egyik legnagyobb államférfiának tartották. A lengyel nép különös bálával és elismeréssel őrzi emlékét. A külpolitika előre nem látott eseményei a legnagyobb politikán lángelméket is megtévesztette. Andrássy lengyel elgondolásában csupán az hozott változást, hogy az orosz forradalom hamarább tört ki, mint ahogy azt várni leheléit. A bolsevizmus meg akarta hódítani a lengyel népet is és azt könnyen magával ragadta volna a vörös áradat, ha még idejében nem kerekedik felül a nemzeti erő. Ismét magyarok sietnek segítségükre a lengyeleknek; lőszerl szállítanak: ezt azonban már a cseihak megakadályozták. A mai magyarlengyel külpolitikának az iránya megváltozott, a lengyel nemzet vette át a monarchia nagyhatalmi szerepét, és ma Magyarország várja a segítséget a megerősödött Lengyelországtól. A trianoni szerződés, a cseh óhajnak engedve, elválasztotta a két baráti nemzetet egymástól azáltal, hogy beékelte Csehszlovákiát, helyet adott a cseh-orosz folyosó tervének. Az uj magyar-lengyel külpolitika legsarkalatosabb pontja a lengyel-magvar közös határ; ameddig az nem valósul meg, addig a magyar-lengyel barátság csak eszmei, érzelmi momentumokon épül fel. Ezt a kapcsolatot a két állam közt át kell vinni gyakorlati útra és ha meg lesz a a közvetlen összeköttetés, akkor megindulhat a barátság a magit valóságában. Az Anjouk korában nem ismerték a két nemzet közt a határt; valóban határtalan volt a barátság, a szepesi vár környékén átsétálhattak a magyarok Lengyelhonba és viszont. Nagy Kázmér király állapította meg azután a közös határvonalat. Lengyelországnak szükséglet a magyarokkal való közvetlen érintkezés lehetősége. Csehszlovákia örök ellensége volt és marad Lengyelországnak - már Gallus lengyel krónikás is följegyezte 1109-ben, hogy Bohemi sünt Polonorum infestissimi — a csehek a lengyelek legnagyobb ellensége. Ujabban a bolseviki veszedelem alkalmával a rutén nép forrongásakor a lengyelek Lemberg védelmével voltak elfoglalva, a csehek megtámadlak Szilézia lengyel lakosságát, balalmukba kerítették az egész területet 250.000 lengyel lakossal. Emiatt még jobban kiéleződött a cseh-lengyel ellentét. Lengyelország, Oroszország és Németország közé ékelve állandóan küzdött szabadságáért, ma még ehhez a gyűrűhöz járult Csehszlovákia is. Éppen ezérl van szükség a magyarokkal való közös határra, mert így legalább az átfogó gyűrűn rés támad és a lengyelek déli balára felszabadul; ez katonai szempontból is fontos. Hazánkra nézve is nagv jelentősége van a lengyel-magyar határnak, ennek megvalósulása esetén mái két barátságos állammal volna körülvéve az ország. Ausztria és Lengyelország, egy német és egy szláv faj, mindkettő keresi a tőle fajilag idegen magyarral a barátságot, mert mind a két hatalmas uralkodó fajnak érdeke sokkal inkább van biztosítva a számukra heterogén magyarságban, mint a velük homogén szláv, illetve germán fajban. Ezek felszívnák magukba Ausztriái és Lengyelországot és vérrel szerzett függetlenségük megszűnne, b olvadnának a velük ugyan testvér fajtába de alaptermészetüknél fogva legnagyobb ellenségükbe. Ez volt a legnagyobb biztosítéka a habsburgi állameszmének, mely össze tudta egyeztetni a különböző népek érdekeit egy hatalmas államalakulásban négyszáz esztendeig. Andrássy Gyula gróf bátran és nyiltan hirdette a magyar törvényhozás házában a lengyelek szabadságát, az ö szelleme buzdít bennünket kitartásra. A lengyel nép elszenvedte sorsát, mely bizton vezetett a végső győzelemhez. Erős kitartásuk mellett biztak és fohászkodtak Istenükhöz, aki visszaadta szabad hazájukat. A magyarok Istene sem hagyja el népét és ahogyan vári a lengyel nép a felszabadulásra, ugy várunk mi mostan, nem csüggedve, hanem munkálkodva a szebb jövőért, a magyar feltámadásért. Hazánk, melyet a világháború csatavesztése után feldaraboltak, mindent megkísérel hogy visszaszerezze azt a helyet, mely megilleti öl a kulturált nyugati népek közt. Magyarország az. évezredes történelem folyamán mindig megtalálta elsőbbségi helyét, mint a nyugati kultúra zászlóvivőié. S ez a magasba lendült lobogó a beékelt mesterséges Csehszlovákián keresztül integet a szabad Lengyelországnak, a testvéri szeretet tüzével, a baráti érzelmek fellobbanó szellőjével. Az utódállam érzi ezt s fél a vihartól mert tudja, hogy ha a magvai orkán elindul száguldó útjára, elsöpri a papirhatárokat s csak a Kárpátok-alkotta természetes határoknál ül el. MKSIAR KflLPOIJTIKl KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, dr. Faluhelyt Ferenc, egyetemi tanár; báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Marius, Szász Menyhért főmunkatársaik. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VI., Aradi-utca 8 Telefon: 22—8—97. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres Postatakarékpénztári számla: 16.123. Glóbus nyomdai műintézét rt., Budapest, VI., Aradi-utca 8 Nyomdaigazgató: Havas M.