Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - Az olasz-abesszin viszály és Európa

MAGTAR KÜLPOLITIKA 1935 aug.—szept. a vitéz, nagyszerűen kiképzett, de csupán 35.000 főt számkiló és mindennemű hadigép, nehéz tüzérséget és repülőket nélkülöző magyar védősereg. Testéről lepattognak a viharhullámok, mert az igazság ereje védi azt. Az áskálódások szuja nem repesz ti szél testének anyagát, mert a nagy, hatalmas barát, Itáliának meleg barátsága óvja. Az idők azonban nem engednek meg további tétovázást, könyörgéseket, időhaladékokat. Cselekedni kell, mert az idők szárnyán nagy, történelmi események kontúrjai bontakoznak ki előttünk! Félő, hogy az események túlhaladnak teleltünk, hullámaik átcsapnak fejünk felett! Óráról órára, peri re változik minden körülöttünk! Franciaország, amelynek vonszalékán követi őt a kisantant, az olasz-abesszin kérdésben úgyszólván percek alatt Anglia és a Népszövetség mellett sorakozott fel. Ez sem biztató jel számunkra! A Franciaországgal szövetségben álló szovjetorosz állani seregei háború esetén könnyen elözönölhetik Romániát és a vele szövetséges Csehszlovákiát olyan célból, hogy a vörös rohamhullámok ezeken átcsapva, megtámadhassanak minket és egyéb nemzeteket. Az utolsó óra ütött! A leszerelt, békeszeretetének, türelmének és bölcsességének eddig is ezer és ezer tanújelét adó Magyarország joggal követeli és ezen óhaját harsogva kiáltja ki az egész világba: adják meg neki azonnal az engedélyt olyan hadsereg felállítására, amely a mostani válságos idők helyzetéhez igazodik! Ezt parancsolólag követeli meg Európa békéje, a keresztény kultúra! Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a történelem nem csal meg senkit! Magyarország ma is arra hivatott, hogy a nagy nyugati kultúrát saját testével védje meg kelet barbárai ellen! Ezt « nemes hivatást azonban csak egy nagy, a konkrét viszonyokkal számot tartó modern haderővel rendelkező Magyarország teljesítheti! ELŐFIZETŐINKHEZ ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadóhivatalunknál, hogy nyomban intézkedhessünk a sérelmek orvoslása iránt. OROSZ JENŐ Ifi O z • HÖLGYFODRÁSZ DAr^RWKI LE KOZMETIKA HA,TFE*TÉSI TE«»IEI VI.. ANDKÁSSY-FT ÍO | TELEFON lOl-O? AZ OL.ASZ-ABESSZItf VISZÁLY ÉS EURÓPA A genfi tanácskozások, amelyek Olaszország és Abesszínia viszályának elintézésével foglalkoznak, napról-napra ujabb izgalommal szolgálnak. Mint lény és árnyék változik a hangulat, amely a genfi hiradások nyomán támad, optimizmus és pesszimizmus hullámzik át nemcsak a közvetlenül érdekeltek sorában, hanem mindazokon, akik látják, hogy ez az összeütközés nem két állam harca csupán. Az olaszabesszin viszály, amelyet a történelem erői idéztek lel. nemcsak Olaszország jövendőjénük irányát jelöli meg. hanem nemzetközi téren is a legnagyobb problémák kiinduló pontja és elintézésétől függ Európa sorsa is. Az elmúlt másfél évtized alatt, bármily makacsul igyekeztek is a győztes államok közül többen a párizskörnvéki békeszerződéseknek minden fejlődést megbénító határozatait fenntartani, ez a kísérlet évről-évre újra és újra kudarcot vallott. A békeszerződések revíziója megkezdődött már a legelső időben, amikor a legyőzött Németország uralkodóját és hadvezéreit a békeszerződés szakaszainak értelmében nem állíthatták bíróság elé. Folytatódott, hogy csak a főbb változásokat említsük — a gazdasági rabszolgaságot célzó jóvátételek megszűnésével, majd a lefegyverzési tanácskozások meghiúsulása után — Németország önhatalmú felfegyverkezésével, amelyet legutóbb a német-angol flottaegyezmény megkötése koronázott meg. A párizskörnyéki békeszerződések korszaka ezzel elmúlt és azdk a szakaszok, amelyek még formailag fennállnak, s amelyeknek célja a volt győztes államok egy részének egyoldalú uralma, lassan szintén a múlté lesznek. Az olasz-abesszin viszály szintén véget fog vetni a békeszerződések egyik hasonló intézkedésének, mert magával hozza —• talán nem is hosszú idő múlva — az egész gyarmati kérdés revízióját. Mer! a gyarmatok szétosztásánál nemcsak a legyőzött Németországgal jártak el igazságtalanul, hanem a győzelem megszerzésében jelentős szerepet játszó szövetségesükkel: Olaszországgal is. Éppen Olaszország és vezére Mussolini volt az. aki az élet törvényeinelk érvényesülését jelentő revízió eszméjét először hirdette, mégpedig nemcsak a békeszerződések igazságtalan intézkedéseire nézve, hanem a népszövetségi alkotmányra vonatkozóan is. amelyet a győzői* Wilson magasabb célokra tekintő szándékával szemben, a párizskörnyéki békeszerződések szakaszainak és a győzlesek szupremációjának eszközévé tetteik. Mig csak a legyőzöttekel sújtó békerendelkezések megváltoztatásáról volt szó, lassabban és nehezebben haladt előre a békemódositás ügye. Az igazság érvényesülése a fegyverekkel és merev dogmákkal szemben száz meg száz akadályon keresztül haladhatott csak. Most azonban, mikor a hatalmas Olaszország a diplomáciai eszközök után nagy katonai erejét is latbaveti a fejlődés törvényének és népe életszükségleteinek parancsa alatt, most már az eseményeknek gyorsabb menetére számithatunk. Most a békeszerződések további revíziója mellett a maga teljes komolyságában felvetődött a Népszövetség revíziójának kérdése is. Hogy Olaszország ki fogja terjeszteni uralmát Abessziniára, az már nem kétséges. A Népszövetség, amely már eredeti alkotásában is hatalom nélküli kerékkötője volt minden történeti fejlődésnek, nem