Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - Magyarország felfegyverzése

1935 aug.—szept. ül AGYAR KÜLPOLITIKA 5 szakértői tárgyalásokhoz, hanem mind a miniszterelnök, mind a magyar külügyminiszter kezdeményezőkként léptek fel és több ízben saját személyi súlyuk latbavetésével iparkodtak biztosítani a tárgyalások eredményét. A külkereskedelmi szerződések és megállapodások nagy és süni hálózatát sikerüli létesíteni. A három esztendő folyamán a külföldi államokkal megkötött gazdasági jellegű egyezmények, szerződések és megállapodások száma közeljár a kilencvenhez és pedig megkötöttünk ilyen szerződéseket (áruforgalomra, fizetési,- és utasforgalomra vonatkozó megállapodásokat): Ausztriával 1*). Csehszlovákiával 12, Olaszországgal 10, Németországgal 10, Romániával ö, Lengyelországgal 5, Svájccal 4. Törökországgal 3, Jugoszláviával 2, Bulgáriával 2, Franciaországgal 2, Belgiummal 2, Görögországgal 1, Németalfölddel 1, Finnországgal l, Chilével 1 megállapodást. Jelenleg is számos állammal folynak tárgyalások külkereskedelmi kapcsolataink kiépítésére. A fentebb tüzetesen vázolt külpolitikai tevékenység eredményeként megállapíthatók a következő tények: 1. A revízió gondolata tért hódított a nemzetközi politikában. 2. A régi barátságokat megerősítettük és ujakkal szaporítottuk. Külpolitikai izoláltságunk megszűnt3. Az egyoldalúan leszerelt államok jogát a teljes fegyverkezési egyenlőségre ma már nem lyonják kétségbe s ezzel Magyarország egyenjogúsága is aktuálissá vált. 4. Elismerik Magyarország közreműködésének nélkülözhetetlenségét a dunai kérdés megoldásában. •"). A római egyezmények nemcsak a buzaértékesités problémáját oldották meg. de egyben Magyarország nemzetközi helyzetének javítását, súlyának gyarapítását is eredményezték. LEGJOBB ZONGORÁK RÉSZLETRE IS KÉSZPÉNZÁRON LEGOLCSÓBBAN VÁSÁROLHATÓK KERESZTÉLY HÍRNEVES ZONGORATERMÉBEN BUDAPEST, VILMOS CSÁSZÁR-UT 66. SZÁM MA ín V i\ ItOltSZÁ 4« FELFEGYVERZÉSE IRTA: KYIRT LÁSZLÓ. NY. VKZKRKAKI EZBKMES Európa külpolitikai egére sürü, sötét viharfelhők tornyosultak fel. Vésztjósló villámok cikáznak minden oldalról s a Népszövetség titáni erőlködései nem hagynak kétséget az iránt, hogy súlyosan válságos, nehéz időket élünk! Ma még nem tudjuk, mit hoz a holnap s ebben a zavaros helyzethen nehezen tudnók megmondani, ki az ellenség és ki a jóbarát! Ma még csak az bizonyos, hogy a nagy, hatalmas Itália megalkuvás nélkül a mi barátunk! A mai külpolitikai helyzetet röviden igy foglalhatnék össze: Az állig fegyverben álló Itália jogos és indokolt abesszinai vállalkozó sód Anglia határozottan ellenzi s bizonyos büntető szankciók alkalmazásától sem látszik visszariadni! Legalább is erre vallanak katonai intézkedései, mint középtengeri hadiflottájának öszszevonása és megerősítése Gibraltár, Málta, Ciprus között, továbbá ezen flottabázisainak, nemkülönben Singapore és Hongkongnak felszerelése és megerősítése légvédelmi egységekkel is. Legutóbbi híradások szerint Nagybritannia Egyiptomba is csapatokat küld, azonfelül nagyobb légi haderőket von össze e területeken Mindezen katonai intézkedések arra is engednek következtetni, hogy Anglia kormánya esetleg a Suez-csatorna elzárására gondol, hogy Itáliának kcletafrikai katonai műveleteit zavarja, illetve megakassza. Még súlyosabb helyzetet teremtene Gibraltár elzárása is, ami által Olaszország el volna zárva annak lehetőségétől, hogy az elzárt Suez-re való tekintettel, csapatokat és utánszállítási transzportokat nyugati irányban. Afrika megkerülésével átvezetve, tegyen partra Keletafrikában. A helyzetet különösen az teszi súlyossá, hogy ezen katonai természetű szankciókra Olaszország kénytelen lenne a lezárt Suezi-csatorna. illetve Gibraltár bejáratát fegyveresen kierőszakolni. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy (// világhábofu kirobbanásához vezetne. Ezen lehetőségek komoly létjogosultsága- mellett törnek pálcát Itáliának a legutóbbi napokban lezajlott nagy hadgyakorlatai, amely alkalommal 500.000 főből álló kiváló olasz haderő ágyúinak dörgése jelezte a Brenner és a Dunavölgye irányában is a duce eltántoríthatatlan vas akaratát, az európai béke minden eszközzel való fenntartására vonatkozólag. De ha kissé körülnézünk az öreg Európa arculalján, ugy azt is észre kell vennünk, hogy Itáliának riadókészültségben álló nagyszerű „békebiztositó" haderőin kivül más nemzetek is tartanak készenlétben olyan haderőket. amelyeknek politikai rugózása, csoportosítása és összetétele nem követhetnek ilyen ideális célkitűzéseket. Ezek után bátran mondhatjuk, hogy amig Olaszország fegyveres készenléte minden igaz és becsületes szándékú nemzet összességében a nyugalom és bizalom érzését váltja ki, addig más hadseregek készültsége elsősorban a ..legyőzött nemzeteknél" komoly aggodalomra ad okot, különösen a mostani feszült politikai helyzetben. Konkréten kifejezve, azt akarjuk mondani, hogy a magyar határok felé ma is még jelen pillanatban kb. 800.000 idegen fegyver csöve mered. Ezen létszám háború esetén kb. 5 millió főnyi olyan hadseregre rug, amelynek szuronyerdeje mögött a modern hadigépek és repülők ezrei csillognak akcióra készen. És ezen nagy, fenyegető fegyveres sziget közepén mint egy gyenge kőszál áll