Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1934 / 12. szám - Az orsovai Duna-hid stratégiaí jelentősége
193-4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 Az orsovai Duna-híd stratégiai jelentősége Irta: NYIRV LÁSZLÓ, nv. vezérkari ezredes Külföldi lapok arról adnak hírt, hogy Franasovici román vasúti minister Belgrádba utazott, hogy az Orsova közelében építendő Dunahíd tárgyában illetékes szerb körökkel tanácskozzék. Románia és Jugoszlávia megállapodtak abban, hogy egyenkint 150 millió francia frankkal járulnak a költségekhez és a hidat Orsova mellett fogják felépíteni. A híd építésével a Bactignolles francia céget fogják megbízni. Az új híd katonai jelentőségére mi sem jellemzőbb, mnthogy a belgrádi tárgyalásokon még Antonescu, a román vezérkari főnök is részt vesz. A kisantantTól lévén szó, a legnagyobb tévedés lenne, hogy egy olyan hídra gondoljunk, amelyen keresztül talán a két nemzet kereskedelmi árui fognak egymáshoz átgördülni, avagy talán szerb turisták fognak rajta Orsovára oly célból átsétálni, hogy az erdélyi havasok kies lankáin a pásztorok furulyáinak andalító danáját élvezzék I Nem! A gondosan vizsgáló ember lelki szemei előtt az orsovai hídon át szerb és oláh ágyúk fognak adott cselekben dübörögni és annak pallózata a szerb granicsár és román lovak patái alatt fog nyögni. . . Parisban félő titokban őriznek egy okmányt 1924. március 25-röl keltezve, amely lényegében a következő szenzációs bejelentést tartalmazza : ..... Romániának és Jugoszláviának minden eshetőségre készen kell állania, hogy egy, a jelenleg meglévőknél délebbre [ekuö, támadások ellen jobban védett közvetlen vasúti összeköttetéssel rendelkezzenek. A trianoni határvonalnak esetleges déli irányban való kiigazítása, vagy egy magyar megmozdulás esetére a Szabadka-Temesvár és Titel-Temesvár vasúti vonalak esetleges elvesztésétől lehet lartani. Ez a jobban védett összeköttetés csak egy Dunahíd felépítése által volna elérhető Turnu Severin, vagy Orsovánál, miáltal a két államnak mód nyílna arra, hogy Magyarország és Bulgária ellen egymás erejét kölcsönösen megerősítve léphetnének fel adott esetekben ..." Ez a nagyfontosságú katonai okmány Magyarország bilincsheverését jelenti, a következő okokból: Ha a térképvázlatot tekintjük, úgy azt látjuk, hogy Románia és Jugoszlávia közt jelenleg csupán két közvetlen vasúti összeköttetés áll fen- éspedig (Temesvárról. Zenta Szabadkán át. 2.) Temesvár-Titell'jvidék, Szabadkán keresztül. Mind a két vasútvonal a DunaTisza közé. és pedig a trianoni határtól közvetlen délre eső területre (I.-el jelölve) vezet, tehát csak arra lehet hivatva, hogy c«y ellenünk vezetett támadó hadjárat céljaira lehetővé tegye úgy román csapatoknak szerb területnek, mint jugoszláv erőknek Romániába, Temesvár területére való szállítását. Tehát a két állam fenti két vasulvonal által megteremtette magának n kölcsönös támogatás lehetőségél egy ellenünk viselendő háború esetén. Ha azonban oly helyzetei képzelünk el. hogy hazánk délen ismét a békebeli határvonal birtokába jut. — ami a revízió békés uton való elérésének esetén nem lehetetlen, — úgy a Száva-Duna vonaltól északra eső tcrüleltel együtt természetszerűleg a szóbanforgó két vasútvonal is elvész a két állam részére és ezzel egyidejűleg megszűnik egyszersmind a közvetlen összeköttetés és a kölcsönös támogatás lehetősige is közöttük ellenünk. Egy a Dunán átvezető híd felépítése Orsovánál elsősorban azt a célt fogja szolgálni, hogy ha az előbbi két összeköttetés Temesváron és Szabadkán át Románia és Jugoszlávia közölt megszűnnék, úgy már most, békében egy másik álljon rendelkezésükre s íyy hazánknak elözönlésél mindkét ország csapataival ismét lehetővé tegye. Románia és Jugoslávia tehát minden eshetőségre gondolva és előkészülve, cselekvési szabadságát elsősorban Magyarország ellen fokozott mérvben építi ki. Más szóval kifejezve, tehát gondoskodnak arról, hogy az orsovai Dunahíd felépítése által egy 3-ik közvetlen uaSÜti összeköttetéssel rendelkezzenek. amelyen keresztül, egymás sorait még könnyebben és hathatósabban kölcsönösen megerősítve támadhassák meg a leszerelt. békeszerelő Magyarországot. Ezáltal hazánkat a kisantant gúzsba kötötte. A felépítendő orsovai Dunahíd tehát, mint láttuk, a „déli kisantant kölcsönös támogatásának lehetőségét célozza. A kisantant háborús felkészültségéről lapunkban már közzételt adatokai alábbiakkal egészítjük ki egy összefoglaló képpé. I'i nii táblázatból a következőket olvashatjuk ki : A kisantant haderői, viszonyítva Magyarországnak teljesen leszerelt vitéz, de 35.000 főt alig elérő maroknyi védőrségéhez, határozottan támadócélu, cltiprásra alkalmas és imperialista célok szolgálalába állított seregek! Erre vall feltűnő erős békelétszámuk, amelyhez viszonyítva p. o. Olaszország bár lakóinak száma Jugoszlávia lakosságának négyszerese, mégis csupán 18.'!.000 főnyi békeletszámma] rendelkezik, tehát csak kereken 30.000-re] többel, mini Jugoszlávia, ami lakóinak csupán 0.4%-át teszi ki, Jugoslávia 0.9%-ával szemben. Abszolút feltűnik ezenfelül a kisantant államok hadügyi költségvetéseinek ugrásszerű kiépítése, kivéve Csehszlovákiát, amely társainál jóval hamarabb építette ki haderejét. Legjellegzetesebben óriási és lakói számával arányban nem álló milliós hadilétszámaik igazolják seregeik támadó célzatú kiépítését, amelvck a technika legmodernebb csatagépeivel vannak felszerelve. Itt rámutatunk arin. hogy példának okáért Itália seregeinek hadi létszáma csak kétszer olyan nagy, mint Jugoszláviáé, jól lehet, előbbi négyszerannyi lakossal bír. mini Délszlávia. Elesén előre ugrik haderejének készenlétbe helyezése tekintetében társaitól Jugoszlávia, amely állam kitűnő katona-anyagát háború eseten lakosságának 12-13 százaléka erejéig tölti lel. ami feltűnő teljesítmény a hadseregek történetében. Aránylagosan leggyengébbnek kell minősítenünk háború esetén Romániának relatív nagy békelétszámokkal bíró haderejét, amely hátrányi úgy véli kiegyensúlyozni, hogy Besszarábiál>"l sok kontingenst tol előre Erdély felé. Csehszlovákia seregeit állandóan modern nívón tartja. összefoglalva a mondottakat, megállapíthatjuk azt. hogy i kisantant, lehel hogy talán Magyarországtól való indokolatlan és nevelséges félelmében, de mindeneseire imperialista célok megvalósításának látszata mellett mindent elkövet, hogy haderejél a lehelő legnagyobb felkészüllségben tarlsa készen. Ezen. ..fegyveres készültségi állapotot" minden eszközzel állandóan tökéletesiti, fejlészti és a/ orsovai híd felépítése által a legmagasabb tökélyre emeli s ezen cézári allürjeit. mini Jugoszlávia legutóbbi, ellenünk felhozott képtelen vádjai is igazolják. - politikai téren is érezteti velünk. Nekünk. legyőzött magyaroknak csak egy védekezési eszközünk marad és ez eddigi igazi békepolitkárík teljes mérvbeni fenntartása, a fegyverkezés cgycns\atjusága elvének, valamiül a kisebbségi jogok védelmének a gyakorlatba Való átültetése, végül a munka. Istenbe vetélt! hittel! —