Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám - Jugoszlávia belpolitikai válsága

lO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 Jugoszlávia belpolitikai válsága Irta: Bajza József A marseillei királygyilkosság akuttá tette Jugoszlávia belpolitikai válságát. Ismeretes, hogv 1929 január b.-án Sándor király elrendelte a diktatúrát, mert országát a szétesés veszedelme fenyegette. Ettől az időtől fogva a király volt minden hatalom birtokosa. A diktatúra a Fehér kézre, erre a Sándor király által 1917-ben életrehívotl katonatiszti titkos társaságra, néhány más szervezetre és terrorista társaságra támaszkodva letiporta a polgári szabadságjogokat, szigorú cenzúrát hozott be, mindenkit becsukatott, aki pisszenni mert és tűzzel-vassal próbálta a délszláv egység megteremtését. A helyzeten alig változtatott az. hogy az 1931. évi alkotmányoktroj óta parlamentáris látszatokkal kormányozták az országot, hiszen a szenátor és a képviselő urak választásán csak a kormánylistára lehetett szavazni. A haladó évekkel ugyan egyre víláogsabb lett. ho<ry a diktatúra nem éri el célját, sőt lassankint a lakosság 95%-ái maga ellen lázította, de az elszánt, tetterős király szilárdan tartotta kezében a hatalmat. A király váratlan halála merőben új helyzetei teremtett. Egy férfikora delelőjén állott uralkodó helyébe egy gyermekkirály és három régens lépet!, l essék a diktatúrát fentartani diktátor nélkül ! A régensek nemcsak a népben voltak gyökértelenek hanem még a diktatúra életében is jóformán ide gének voltak. Pál herceg. Sándor királv unokatestvére, eddig politikával nem foglalkozott, hanem festegetett és egy nagyértékű képeyű jtcményt szedett össze. Sztankovics Radenok belgrádi orvosprofesszor egy évig ngvan közoktatásügyi miniszter volt, de ez Sándor király egyszerű hatalmi ténye volt. A harmadik régens, a horvát Perovics Iván szávai bán. eddig eszköz volt a diktatúra kezében. Sándor egyszerűen régensséggel jutalmazta meg a dinasztia exponensét és két hű emberét, nem törődve azzal, ki mit fog gondolni. Nem is az eiléíredetlenség a régensek legnagyobb baja. hanem az, hogy semmiféle hatalommal nem bírnak. A fegyveres erővel Zsivkovics Péter tábornok, a Fehér Kéz elnöke, rendelkezik, a lakossác óriási többsége meg a régi. a iclenlegi parlamentből kizárt pártok fa szerb radikálisok, demokraták és földmívesek, a horvát parasztpárt és a muzulmán organizáció, a szlovén néppárt) mögött sorakozik fel. A ré<rensek helyzetét még súlvo-bítja. hogy a Sándor kirá'v féle alkotmány alapján jutottak méltóságukhoz, erre az alkotmányra esküt is tettek, tehát a mai rendszerrel kellene kormányozniok, ami nem Telel meg hajlamaiknak és ami valóban előbbutóbb az ország katasztrófáiét fogja okozni. Sem a diktatúra mai urai nem hajlandók monopolisztikus helyzetüket feladni, sem a régi pártok nem hailandók végső céljakró] lemondani. A régensek eddig annyit értek cl hegy 200 horvát ésl 50 szerb közéleti előkelőség két memorandummal melléiük áüt. Ezek az urak azonban vezérek sereg nélkül. A ré,rcnsek eskütételük nanián fokt. 11.) változatlanul kinevezték a Sándor királytól átvettUzún<;\ ics-kormányi. Sándor király temetéséig nem is volt váltdzás várható.1 Október 20.-án az alkotmány -zerint rendes őszi ülésszakára összeült a parlament, mely nagy tüntetést rendezett a kurzus változatlan megmaradása mellett. Uzúnovics erre újra lemondott és a régensek kénytelenek voltak újra őt megbízni. Uzúnovics okt. 22.-én megalakította új kormányát, mely az előbbitől csak egy lényeges pontban különbözőtI: Zsivkovics tábornok lett a hadügyminiszter. A tábornok azért követelte magának a tárcát, hogy a Fehér Kéz uralmát biztosítsa. Pár nap múlva új válság tört ki. A régensek politikai amnesztiái szeretlek volna adni. mire Makszimovics igazságügyminiszter lemondod. Tárcáját Kojics földművelésügyi miniszter vette át (nov. _.). Az amnesztia elmaradt. A parlamentet sem híviák össze, mert ez az ellentetek további kiélesedéséi vonta volna maga után. A kormain párl ellenben hevesen megtámadta a memorandumistákat. azaz indirekté a régenstanácsot. Pál herceg nov. 21—dec. 8. között külföldön tartózkodott. Részt vett sógornője. Marina görög kir. hercegnő esküvőjén, továbbá az angol és a francia legmagasabb körökkel tárgyalt. Ezalatt otthon a másik két régenssel láthatólag senki sem törődött, és a belső ellentétek kiélesedtek. Mikor Pál herceg hazatért, csak négy miniszter tartotta szükségesnek Fogadására megjelenni. (1 zúnovies. Kojics. Lázics és fCuzmánovics). Pál herceg a tehetetlen l'zúnovicsot meneszteni szeretné. Zsivkovics magának követeli a miniszterelnökséget. Pál herceg íeftics külügyminiszteri nevezte ki miniszterelnökké. Tefticset már Sándor király utolsó hónapjaiban is emlesrették. mint premiert. Pál herceg szemében nagy erdeme, hogy a genfi pört háborús veszedelem és politikai vereség nélkül, a hercesr intenciói szerint intézte el és további külpolitikai tervei vannak vele. A herceg szeretné egvúttal a régi pártokat, vagy legalább egy részükéit valahogyan összebékíteni a jelen rendszer mér sékeltebb elemeivel. Nehéz vállalkozás ! Akármilyen lesz is a mesoldás. nem lesz hoszszúéletű. Jugoszlávia előreláthatólag" az örökös válságok korába jutott, melvck állandóan a széfhullás veszedelmével fogják fenyegetni. ScÉpmoll pasta ScQmoll és Kallós BUDAPEST, V., Vésö'Utca 7. szára