Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 1. szám - Tudomány és revizió

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 január Tudomány és revízió (***) Nagy Péteri büszke volt arra, hogy ha cár nem volna, kétkézi munkával is megkereshetné mindennapi kenyerét. Ha nem volna cseh külügyminiszter Benes, megélhetne mint színpadi rendező is. ötlete van hozzá elég. A magyar revizió követeléseit tudományos tör ténelembölcseleti vita tárgyává akarja tenni, remélve, hogy a vita eredménye előreláthatóan nemcsak öt magát, — aminek igen nagy a valószínűsége, — hanem az egész világ közvéleményét is anthevizionista állásfoglalásra készteti, minket, magyarokat, pedig azzal a tökéletesen megnyugtató érzéssel tölt el, hogy csonka-béna állapotunk megfelel a tudomány kétségbevonhatatlan és tiszteletreméltó követelményeinek. Az ötlet humánus és gyöngéd. Csakugyan, minő irgalmas cselekedet a bánya mélységeiben eltemetett munkásnak megmagyarázni, hogy levegő nélkül nem lehet élnie! A tudományos vizsgálatnak ez az ajánlott módszere igen eredeti és teljesen uj dolog a diplomálcia területén. Eddig csak az ezópusi farkas és bárány történetében szerepelt, ahol a farkas, a báránnyal való alapos okfejtés után — minden ok és oktalanság ellenére — széttépte és fölfalta az ártatlanságát hangoztató naiv bárányt, aki hitt a tudományos vizsgálat hatásos voltában és erejében. A tudományos vizsgálatnak szándéktalannak kell lennie, azzal az előzetes és általános alázattal, mely meghajol a föllebbezhetetlen tények előtt. Tudományos vizsgálatnál a farkasnak meg kell szűnnie farkasnak, a báránynak báránynak lennie, különben az egész csak frivol, vagy tragikus játék marad. Micsoda tudományos döntés lehet ott, ahol szegény áll a gazdaggal, a kifosztott a birtokon belül levővel szemben? Tudományos, elfogulatlan vizsgálatnak mondhatjuk a Népszövetségtől kiküldött Lytton bizottság bámulatos jelentését, mely megállapította a Kina elszenvedte sérelmeket. E jelentésnek minden szava igaz és éppen annyit ért, mint a bárány védekezése. A kinai bárányt a japán farkas ma is tépdesi. Kár, hogy a győztes államok nem gondoltak „tudományos vizsgálat"-ra a Ruhr-vidéki megszállás embertelen, müveit, vagy műveletlen országokban egyaránt hallatlan sérelmeinél, melyekről az antantbarát Nitti, olasz államférfiú jelentette ki, hogy példátlanok a történelemben. Benes azonban nem vesztegeti idejét haszontalan tréfákra. Nem véletlen, hogy kimondta a szót, melyet cseh politikus csak kényszer és tudományos boncolás örve alatt ejt ki. A külpolitika a sejtelmek és jósszerü megérzések politikája. Senki, akiben a jövendő sejtelme nem él, nem lehet külpolitikus. A külpolitikusnak a jelen csak a jövendő tükre. Mit lát Benes e tükörben? Az államférfi, aki Isten kijelölte utján vezeti népét, megláthatja élete csúcspontján az Ígéret földjét. De akit nem az isteni vezérlet tüz- és ködoszlopa vezet, annak a torz jelen csak a jövendő torz délibábjait mutatja. Benes talán azt látja, hogy a most még lefegyverzett Németország rettentő népi súlya összetöréssel fenyegeti Csehországot, melynek önálló állami létét a sors szinte pünkösdi királyságnak szánta. Talán azt látja, hogy csak idö, még pedig nem is hosszú idő kérdése Ausztria és Németország teljes egyesülése és akkor a német tenger — egy uj népvándorlás erejével — eljut az Alpesekig és elözönli Csehországot is. Németország előtt, mely most forrott össze először egységgé, valóban az újonnan központosított országok nagy lendülete áll. Az a lendület, mely — annak idején — Spanyol- és Franciaországot a müveit világ első államaival tette. Ennek a lendületnek első fuvalma érzik most. Ebben érezte meg Benes a jövendő zugó leheletét. Érzi a jövendőt, mely a nemzeti egységben megfiatalodott államoké. Magyarországot is most, az uj Németország születése, valamint az angol-olasz érdekek kapcsolódása révén kezdik észrevenni. Magyarország számbaveendő mennyiség lett az európai nemzeti erők kialakulásában. Magyarországot nem hanyagolhatja el az európai politika, legkevésbé pedig Benes. Minthogy meg kell nyernie Magyarország jóakaratát, meg akarja azt nyerni — minél kevesebb áldozattal: régi, jól bevált „tudományos, történelembölcseleli" elveivel, melyeknek hangoztatásával sikerült a béketárgyalásokon Magyarország nagy részét elragadnia. Még Benes hivogatása előtt megszólalt, nem véletlenül és semmi esetre sem szándéktalanul, a francia politika csábító hangja, mely már kezdi magyarázni, hogy „a trianoni szerződést nemcsak Franciaország irta alá", hogy Franciaország nem egyetlen tettese megcsonkításunknak. Ez uj törekvéseknek szellemében akar velünk Benes tudományos alapon beszélni a revízióról. Jó azonban, ha mi nem felejtjük el, hogy a francia politika mindig Középeurópa-ellenes volt. hogy a francia nex christianissimus a törökkel is szövetkezett ellenünk. Jó, ha nem felejtjük el, hogy Németország újjászületésével kezd nekünk is nagyobb politikai jelentőségünk lenni és Csehország, mely francia kegy következtében mindent megkapott, még francia segítséggel sem állhat fenn változatlanul és zsákmánya teljes birtokában az eljövendő idők változásaiban, melyek ránk nézve oly igéretteljesek! Benes felhívása egy felemás lélek megnyilatkozása, akiben a jósszerü megérzés mellett nincs nagyvonalúság, nincs bátorság a következmények férfias levonására. Nem becsüli ellenfelét és elég oktalannak tartja arra, hogy — tudományos bókok bizsergető hatására — szóra nyitja száját és elveszti eddigi barátait és revízióra való kilátásait Szőgyén Tibor Banküzlet Alapítva: 1920 Budapest, VI,, Teréz-körut 56. Telefon: 13-9-92, 2(5-3-27,12-7-49 Bankszerű hitelműveletek