Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 3-4. szám - Mussolini magyar-barát politikája

1034 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 met, amely a Versaillesben és Trianonban megszöve­gezett békediktátumokban végleges formát öltött. A fasisztapárt akkor még csak alakulóban volt: de ő már akkor, amidőn a fasizmus még ellenzékei jelen­tett Itáliában, az egész fasiszta külpolitika főtenge­lyévé telte a revízió követeléséi. 1921 február 6-án Triesztben nagy beszédet mondott és már ekkor köve­telte a békeszerződések revízió ját: kijelentette, hogy meg kell változtatni a Párizs-környéki békediktátu­moknak azokat a követelései!, amelyekről kiderüli máris, hogy írem alkalmazhatók, vagy amelyeknek alkalmazása további gyűlölködések forrása és csirája lehet. És tette ezt Mussolini abban az időben, amikor Nitti kormánya egyenest visszautasította a magyar kormány ajánlatát, hogy a két állam baráti szerződést kössön. A fasizmusnak kellett uralomra jutnia, hogy a nép lelkében élő barátság hivatalos formában is ki­fejezésre jusson. De Mussolini még kormányrajutása elölt — rövid­del a trieszti beszéde után — bátran odaállt a trianoni igazságtalansággal sújtott mártirország, a véres csonkká szabdalt Magyarország mellé. 1921 április 21-én, Róma születésének nagy ünnepén, jelenlétié ki (és adta írásban) e sorok írójának, hogy — ..Magyar­országgal szemben őszinte rokonszenvet érez és szoros barátságot óhajt a két testvérnép között''. Már akkor mondta ezt is: — Magyarországnak nemcsak joga van ahhoz, hogy a trianoni békeszerződés revízióját követelje, de ezl el is fogja érni. meri igazságtalanabbul még nem bánlak el országgal, amióta históriát írnak a világon, mint éppen Magyarországgal, amely a kultúrát védel­mezte évszázadokon át a Keletlel és a Balkánnal szemben. És most mégis megcsonkították, széjjelszab­dalták, levagdosták róla legszebb országrészeit, ame­lyek nemcsak históriailag, de néprajzi szempontból is feltétlenül a magyarokat illetik meg továbbra is . . . Még ugyanabban az évben (alig hal héttel e ki­jelentések utáni Mussolini bekerült az olasz parla­mentbe. Ott sem tagadta meg revíziós felfogását, leg­nagyobb belpolitikai harcai közben is továbbérleli magában a gondolatol és legelső parlamenti beszédé­ben 1921 december 1-én, odakiáltja képviselőtársai­nak és a kormánynak: — Vagy a békeszerződések revíziója, vagy ujabb háború! Ujabb egy év sem telik el, és Mussolini — minisz­terelnök. Mint korinányelnök, első beszédében, 1922 november 16-án, ezt mondja: — A békeszerződések nem örökéletűek és nem megváltoztat hatatlanok: a békeszerződések csak egyes fejezetei a történelemnek és nem epilógusai. Keresztül vitelük annyit jeleni hogy: kipróbálni őket. De ha keresztülvitelük közben kiderül tarthatatlanságuk, ez ujabb helyzetet teremi, amely viszont megnyitja a lehetőségét a megváltozóit helyzet további vizsgálatá­nak. Már mint miniszterelnök a „Palazzo Chigi"-'ben nemcsak megismételte, de e sorok írójának adott hiva­talos interjújában megerősítette és precizirozta is. hogy — 77)!/i/ óhajtja kimélyíteni az olasz—magyar barátságot: — Egy nép jelentőségét, — mondta ekkor Musso­lini, — nemcsak területének négyzetkilométereivel kell mérni, amelyeket halárai magukba zárnak, sem pedig lakóinak számadataival, hanem az életakarásá­nak erejével. A vajúdó eszmék, melyek Magyarorszá­gon megszületés előtt állanak, arról győznek meg engem, hogy a magyar nép száméira nyitva édl a jövő utja. A magyar nép, amely oly hazafias, oly büszke, oly lovagias, mindent megérdemel, és intelligenciájá­val és szorgalmával mindenkor fejlődni is fog és el is fog jutni Köi-épeurópa fejlődésének első arcvona­lába . . . Ami engem illet, a magam részéről élénken óhajtom, hogy az olasz—magyar barátság még erő­sebbé váljék és az együtt működés egyre határozottabb tegyen. Nemcsak közös politikai szempontokban, ha­nem a kölcsönös kapcsolatok megerősítésében is, a forgalmi kapcsolatok kimélyitésében és abban is, hogy a szellemi együttműködés egyre bensőségesebb legyen olaszok és magyarok között. És pái- hónap múlva, ugyanabban a teremben, ahol a lenti sorokat maga Mussolini papírra is vetette, már meg is született a baráti szerződés Magyarország és Olaszország között, amelyei a Duce és gróf Bethlen István irt alá a „Győzelem" szárnyas istenének szobra alatt, a nagy kŐmozaikos asztalon. Ez a szerződés ..Itália és Magyarország közölt megállapítja az örök időkre szóló baráti viszonyt és kimondja, hogy min­den kérdést, amely a kél állam között felmerülhet, a barátság szellemében fognak megoldani". Kelt pedig ez a történelmi okmány hét évvel ezelőtt: 1927 ápri­lis 5-én. Egy év mulya, 1928 június 5-én, a következőket mondja Mussolini a római szenátusban: Nem doktrínák hirdetése, hanem a történelmi igazság megállapítása az, hogy soha, semmiféle béke­szerződés nem volt örökéletü. mert a világ halad, a népek szervezkednek, fejlődnek, aláhanyatlanak, sőt olykor ki is halnak. A békeszerződések örökkévaló­sága azl jelentené, hogy az emberiség valami szörnyű varázslat révén egy bizonyos pillanatban múmiává merevedne: más szavakkal: meghalna. Példát is közöl: idézi a sévresi szerződést, amelyet Törökország javára megváltoztattak. És kijelenti: — A békeszerződések nem isteni igazságszolgálta­tásból erednek, hanem emberi elme alkotásai, amely emberi elme, különösen az óriási háború végén, kü­lönleges befolyások alá került. Van-e ember a világon, aki azt merné mondani, hogy a versaillesi, a trianoni és a többi békék tökéletesek'.' Ezek a szavak rázták lel végre a világ lelkiisme­retét: örök bálával tartozik ezekért Mussolininak Magyarország. De a Duce már azelőtt is, és azóta is. többizben tanúságát adta nemes gondolkodásának, igazságszeretetének, éppen ugy, mint igaz magyar­barátságának. Minden ellenszolgáltatás nélkül vissza­adta Magyarországnak a két Corvin-kódexet, amelyet a proletárdiktatúra után vittek el a pesti Nemzeti Múzeumból, mint „a békeszerződésben meghatározott visszaszolgáltatást". Amikor Olaszország és Magyar­ország közös bősük, Monti báró. a magyar szabadság­harcok idején magyar földön küzdött olasz légió bős parancsnokának ünnepségeit rendezte, Mussolini Ma­gvarországnak ajándékozta a római Fórum márvány­oszlopát, amely a Nemzeti Múzeum elölt áll. És ami­kor Endresz és Bittai, Róma egéből lezuhantak az „Igazságot Magyarországnak!" repülőgépével, a Duce nemcsak a kél bős hátramaradottjairól gondoskodott, hanem gyönyörű szimbólumként, az elégelt gép helyéhe Róma egéből küldött uj repülőgépet Magyar­országnak, az olasz „Giustizia per l'Ungheriaf'-t. Másfél év vel ezelőtt a TESz küldöttségének római látogatását használta lel Mussolini arra, hogy fel­emelje szavát Trianon ellen. De minden más alkalmat is megragadott, hogy kimutassa őszinte barátságát

Next

/
Thumbnails
Contents