Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám - Jugoszlávia belpolitikai válsága

1934 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 A muraközi vértanu Magyar-e Muraköz? Magyar-e az a terület, mely hőst, költőt; vér­tanut adott a magyarságnak? Muraközben két emlékmüvet állitottunk lel a mult század vége felé: egyet Csáktornyán a költő Zrínyi Miklósnak, egyet pedig Perlakon, Gasparich Márknak, az 1848-as szabadságharc szerzetes vér­tanujának. Zrínyi emlékműve még ma is áll, csakhogy — persze - magyar feliratoktól „fertőtlenítve" Gasparich Márk szobrát, mely Muraköz népének valóságos búcsújáró helye volt, az 1918. december 24-én betört szokolisták lerombolták és bepiszki­tották, Gasparich Márknak. Perczel Mór Kapisztrán Jánosának, azóta sincs emléke sehol. Talán már a szívekben sincs. Ez. egykor nagynevü egyházi szónokunknak és ünnepelt vértanúnknak csak néhány öreg muraközi bujdosó emlegeti nevét. A szabadságharc e hősének és vértanujának sorsa, akit 1853. szeptemberében, fiz osztrák kor­mány felakasztatott, nyílt és harsány tagadása azoknak a rágalmaknak, mélyek azt hirdetik, hogy a magyarság elnyomta a nemzetiségeket. Gasparich Márknak a magyarság a kegyelet, hála és emlékezés adó fával tartozik. Ezt az adós­ságot akarja leróni, legalább részben, dr. Hal­ler Jenő.. Rózsák és tövisek közt a bitófáig" cí­mű könyve, melyben a szeretet, megértés és hódo­lat hangján irja meg Gasparich Márk Kilit ferenc­rendi szerzetes élete történetét. Gasparich Márk 1810-ben. Drávaegyházán született. Szülei szegény parasztok voltak, akik nagytehetségű fiukat nem taníttathatták. Márk 1820­ban. megszökött hazulról és beállt a kanizsai ba­rátokhoz mindenesnek, hogy elvégezhesse a gim­náziumot, mert oap akart lenni. Tizenhét éves ko­rában felvette Szent Ferenc kámzsáját és a Kilit szerzetesi nevet. Szepessy Ignác. pécsi püspök. 1830-ban pappá szenteli- öt évvel később már Pes­ten van és férfias alakjával, zengő hangjával, szo­katlan bátorságával, merész gondolataival Pest kedvelt egyházi szónoka. A pesti nagy árvíz ide­jén, szinte csodás körülmények között mondott szónoklata, mely nyomtatásban is megjelent. a kor legkapósabb olvasmánya. Gasparichot. aki szív­vel-lélekkel rajong a kor eszményeiért, az osztrák kormány nem nézi ió szemmel, s a nagy egyházi szónok, felsőbb beavatkozásra, a csendes és népte­len Pozsonyszentantal községbe kerül. Lánglclke azonban innen is hatni akar: kiadja a pécsi püs­pök jóváhagyásával, egyházi szónoklatait Sorsa Székesfehérvárra vezeti. Itt megismerkedik Per­czel Mórral, akit később a szabadságharcban tü­zön-vizen át követ. Népszerűsége itt is szemet szúr az osztrák kormánynak. Casparichot Szombat­helyre, majd Németuivárra helyezik. A negyven­nyolcas viharok kitörése szülőfalu iában éri aho­vá visszavonul — pihenni — feledni. Épp akkor lopódznak be a bujtogaók a muraköziek közé. hogy Magyarországtól elidegenitsék őket. A mél­tatlanul meghurcolt, melllőzött, szegény szerzetes. szláv származása, ellenére nem a bujtogatókhoz szegődik. akik Strossmaver igérete révén, busás ka­nonoki stallummal kecsegtetik. Megmarad kuruc ,, hungarus"-nak. aminek mindig vallotta magát. Faluról-falura kóborolva. megesketi a Zrínyiek Földjének népéi, hogy kitart Kossuth mellett s mi­kor az első horvát különítmény be akar törni a vá­rasdi hídnál. Gasparich hű testvérei puskatűzzel fogadják a „megváltó" testvéreket. Gasparich Perczel Mór „Hunyadi János" dan­dárának tábori papja lett. Mint egykor Kapiszt­rán János, úgy tüzeli ő is a katonákat rohamra. Részt vett az ozorai, légrádi, alsólendvai, pápai, móri, szőregi, szenttamási csatában. 1849. áprilisá­ban ő olvassa fel a pozsonyi szentferenc-rend templomában a debreceni országgyűlés független­ségi határozatát, mely a Habsburgokat detronizál­ja. A szabadságharc leveretése után Gasparich nem követi tábornokát a bujdosásba. Itthon ma­rad, hogy szolgáljon a hazának, melyet leííprott­ságában még jobban szeret. Álnéven, álruhában rejtőzködik. Levelezni kezd a nagy olasz szabad­sághőssel, Mazzinival, hogy külső segítséget szerez­zen az országnak. 1852-ben, az esztergomi ferenc­rendü zárda konyháján fogják el az osztrák üldö­zők. A szerzetes szénégető ruhában a tűz mellett melegszik. Szakálla, sanyarú sorsától megviselt ar­ca, hajlott termete, csatakos ruhája felismerhetet­lenné tette. Gasparich aznap fát hasogatott a bará­tok számára, kik nem tudták kilétét. Gasparich nem akarván bajt hozni a barátokra, az osztrák katonák kézére adja magát. A pesti ujépületbe vi­szik, ahol sokáig kínozzák. Innen, decemberben, Bécsbe szállítják. Gasparichot. egykoru följegyzé­sek szerint, főként zárkózottsága, lovagias titok­tartása juttatta bitóra: nem akarta társait elárulni. Mikor a halálos ítéletet felolvasták előtte, ennyit mondott: — Szívesen meghalok szeretett magyar hazámért. Bárcsak én volnék az utolsó áldozat! — Utolsó kívánsága az. hogy magyar földbe temes­sék el. Éljen és élni fog a magyar haza! — ezek vol­tak az utolsó szavai. — Ezek a szavak díszítették perlaki emlékoszlopát is. Az emlékmű felállításánál a pozsonyi Szent Ferenc rendi kolostor képviseletében a tói Skroba­nek Florid gvárdián a következőket mondotta: — Rendtársaim nevében és megbízásából ezennel igazolom, hogy néhai Gasparich Kilit testvérem, minden rosszindulatú mendemondával ellentétben, szentéletü szerzetes, kiváló szónok, becsületes em­ber és magyar honának hűséges fia volt, aki felál­dozta magát a nemzet szabadságáért. A rend min­denkor büszke lesz erre a tagjára. " Én — írja Gasparich egcik munkájában — szeretem és imádom istenemet. Nem azért zártam el magam a világtól, hogy minden iránt meghide­güljek, hanem azért, hogy ott magam iránt hide­gen, mások és magyar Hazám iránt melegen tanul­tak meg írni. gondolkozni, cselekedni,... A ke­resztény, amit egyszer szent meggyőződésévé tett. azért halni is kész. Vajjon illő-e. hogy megfeledkezzünk arról, aki szláv léiére életét adta a magvar hazáért, hogv megfeledkezzünk arról, aki megmutatta, hogy a magyar nemzet vonzó ereie — mikor nagy eszmék szolgálatában áll — ellenállhatatlan volt és marad a világ minden népe előtt? Előfizetőinkhez! A,, Magyar Külpolitika" szer­kesztösége azzal a tisztelet­teljes kéréssel fordul előfizetőihez, hogy ameny­nyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadóhivatalunknál, hogy nyomban Intézkedhessünk.

Next

/
Thumbnails
Contents