Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1934 / 12. szám - Európa uj szelleme
1934 MAGVAR KÜLPOLITIKA országgal. Az angol birodalom minden vezető államférfia fanatikusan ragaszkodik a Népszövetséghez, mint legfőbb egyeztető fórumhoz, melyben még Oroszország is védelmezőt keres. A fegwerekkcl való fenyegetés, a nyers erőszak, a kolonizáció Cortez-i vad álma csak a kisantant államaiban maradt meg. A jövő tehát Európa és a ki-antant közötti mérkőzés lesz. Vem kétes, hogy melyik félnek kell a másik módszereit elfogadnia. A genfi ítélet. — míg a kor szelleméhez hiven — megbélyegezte a terrort, nem is érintette a revíziót, ami nem más. mint hivatkozás arra a lelkiismeretre és belátásra, mely most kezd úrrá lenni a világot vezetők és népek lelkében egvaránt. A kor, mely most következik s melynek a genfi Ítélet csak harsánv nvitánya volt. az igazság áhítozásának. az igazságra való komoly törekvés korának Ígérkezik. A genfi ítélet nemcsak Masrvarországnak. hanem Európának szolgáltatott elégtétel is. Ez az itélet az igazságnak oly légkörét teremtette meg. mely legkedvezőbb a békeszerződések revíziója számára. A revíziónak nem alkonyult be. mint ahogv Benes és társai szerették volna. — ellenkezőleg: uj fény virradt reá. Rajtunk áll, hogv e fény világosságánál és melegénél a revizió eszméjét növeljük é* erősítsük. Efrész Európa békeakarata, belátása, lelkiismerete mellettünk áll. A jól értesült Európa jóváteszi a rosszul értesült Európa békemunkáját. Minden magyarnak, aki nem várja tétlenül a hirtelen és kívülről jövő változás sült galambját. meg kell értenie a srenfi Ítéletet, melynek mondatai között Ma<rvarország szilárd védelme áll. Nemcsak azé a Magyarországé, amely most van. hanem azé is, melv az uj. egvséees öntudatú. felébredt lelkiismeretű Európában lesz és lehet. A békeszerződésnek módosítása: az uj Európa feladata, melv nem akar ellenséges, elzárkózott, örökis háborús hangulatban és akaratban élő államokat. A békeszerződések módosítása, a revizió. az uj Európa pob'tikáiának csillaga és célja. Nagy Kon-tantin. római császár előtt, mikor hadba vezette sereireit. az écen feltűnt a kereszt jele: — E ielben gvőzni fogsz. — lángolt az írás a kereszt körül. Az ni Európa politikája előtt is parancsoló jelként áll a revizió. E ielben '"őzhet és na»r,Tvá lehet. A revizió nemcsak Magyarország, hanem az uj Európa jövője is. p. m. Európa uj szelleme Franciaország az államművészet legfinomabb mestere, régi titkok, hagyományok, keverési és büvészeti fogások letéteményese. Könnyedség és tudás egyaránt eszköze. Az európai kontinensen — szinte — mindenható. Sokan és méltán irigyelhetik ezért. Az uj, most születő-sarjadó, francia elvekkel és célokkal ellentétes politika, melyre mi is támaszkodunk, gyermekes próbálkozásnak tűnhetik fel mellette. A francia államművészetből azonban kiveszett az az elevenség, az élethez tapadás és az élet szentségével szemben való alázat, mely a Mussoliniban megtestesült uj politikának legáthatóbb, legdiadalmasabb eleme. A francia belső államvezetés bizonyos megakadást, elaggott lazaságot mutat és nem titok, hogy a megújhodás szüksége előtt áll s a francia állambölcseségtöl függ, hogy ez a megújhodás katasztrofális lesz-e, vagv sem ? A külső államvezetés, mely teljessége elbizakodottságában csak a hatalmi eszközök virtuóz alkalmazásában állott, a legnaervobb vétket követte el az európai eszme és, — minden európai állammal eayütt — Franciaországgal szemben is. A szövetségkeresés sokszázados elvéből, a francia külpolitika sarktételéből kiindulva. Franciaország hangadó állammá tette Európában a területileg naggyá duzzadt Szerbiát, melyet egvképpen kijátszhatik Olaszország. Ausztria és Magyarország ellen. Ha Európát nem földrajzi, hanem kulturális egységként nézzük, akkor Európát a görög-latin, keresztény elem háromsága alkotja. Európa az. ami görög, latin és keresztény. Mindaz, ami e három elem grvönsrülése. elhalvánvodása. elhagyása. Vagy rombolása, eltávolodást ielent Európától. Bármilv erőtel ies és kemény a szerb nép jelleme, a eórög-latin kultúrától való átitntott=á<r nem legerősebb vonása. Még betűiében, vallásában is eltávobidik a !atin«á<rtól. orthodo^iája aláhúzza azt. hojrv nem a Nviurathoz. a voltaképpeni Európához, hanem az elszáradt és zörsrő vázhüvelvként megmaradt Bizánc keleti haayományaihoz tartozik. A Jugoszláviává duzzadt Szerbia remegtette most me<>- Európa gvenfe lábon á'ló e^ensulvát és lépett fel Európa ostoraként. Franeiaorszásr. Jugoszlávia hatalmi hevét mérsékelni ipyekezvén. upyanolvan helyzetben volt. mint Goethe boszoriOOOOOOGGGOGOOOOGGOOOOOOGOOOOOOOGQOOQOOGOOOOOGOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOGG^ \ MEGJELENT A § KALLÓS JANOS-féle ÉS TŐZSDEI KO'M^ASZ 1934-35. évi évfolyamánál* másodili része, leél Kőiéiben O TARTALMAZZA az összes budapesti és vidéki G ipari, kereskedelmi, biztosító, stb. vállalatok " legúj ibb adatait. A már előzőleg megjelent két kötettel együtt — amely a budapesti és vidéki pénzintézetek adatait közölte — most már négy kötetből áll a nagymérvű kibővített komplett kompasz. Mind négy kötél ára egyiilt § SO-— I>. | Megrendelhető: A Pesti Tőzsde kiadóhivatala- G ban Budapest, VI., Anker-köz 2. I. emelet Teleion : 22-0-96 és 21-3-86. GGGOOOOGOGOOGGGOOOGOOOGOQGOOGOOOOOOOOOOOGOOGOOOOGOOOGOOOQOOQGOOOOOOOOOQOOOQQQOOGOO