Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám - Európa uj szelleme

1934 MAGVAR KÜLPOLITIKA országgal. Az angol birodalom minden vezető ál­lamférfia fanatikusan ragaszkodik a Népszövet­séghez, mint legfőbb egyeztető fórumhoz, melyben még Oroszország is védelmezőt keres. A fegwerekkcl való fenyegetés, a nyers erő­szak, a kolonizáció Cortez-i vad álma csak a kis­antant államaiban maradt meg. A jövő tehát Eu­rópa és a ki-antant közötti mérkőzés lesz. Vem ké­tes, hogy melyik félnek kell a másik módszereit el­fogadnia. A genfi ítélet. — míg a kor szelleméhez hiven — megbélyegezte a terrort, nem is érintette a reví­ziót, ami nem más. mint hivatkozás arra a lelkiis­meretre és belátásra, mely most kezd úrrá lenni a világot vezetők és népek lelkében egvaránt. A kor, mely most következik s melynek a gen­fi Ítélet csak harsánv nvitánya volt. az igazság áhítozásának. az igazságra való komoly törekvés korának Ígérkezik. A genfi ítélet nemcsak Masrvarországnak. ha­nem Európának szolgáltatott elégtétel is. Ez az itélet az igazságnak oly légkörét terem­tette meg. mely legkedvezőbb a békeszerződések revíziója számára. A revíziónak nem alkonyult be. mint ahogv Benes és társai szerették volna. — ellen­kezőleg: uj fény virradt reá. Rajtunk áll, hogv e fény világosságánál és melegénél a revizió eszméjét növeljük é* erősítsük. Efrész Európa békeakarata, belátása, lelkiismerete mellettünk áll. A jól értesült Európa jóváteszi a rosszul értesült Európa béke­munkáját. Minden magyarnak, aki nem várja tétlenül a hirtelen és kívülről jövő változás sült galambját. meg kell értenie a srenfi Ítéletet, melynek mondatai között Ma<rvarország szilárd védelme áll. Nemcsak azé a Magyarországé, amely most van. hanem azé is, melv az uj. egvséees öntudatú. felébredt lelki­ismeretű Európában lesz és lehet. A békeszerződésnek módosítása: az uj Európa feladata, melv nem akar ellenséges, elzárkózott, örökis háborús hangulatban és akaratban élő álla­mokat. A békeszerződések módosítása, a revizió. az uj Európa pob'tikáiának csillaga és célja. Nagy Kon-tantin. római császár előtt, mikor hadba vezette sereireit. az écen feltűnt a kereszt jele: — E ielben gvőzni fogsz. — lángolt az írás a kereszt körül. Az ni Európa politikája előtt is parancsoló jelként áll a revizió. E ielben '"őzhet és na»r,Tvá lehet. A revizió nemcsak Magyarország, hanem az uj Európa jövője is. p. m. Európa uj szelleme Franciaország az államművészet legfinomabb mestere, régi titkok, hagyományok, keverési és bü­vészeti fogások letéteményese. Könnyedség és tudás egyaránt eszköze. Az európai kontinensen — szin­te — mindenható. Sokan és méltán irigyelhetik ezért. Az uj, most születő-sarjadó, francia elvekkel és célokkal ellentétes politika, melyre mi is támasz­kodunk, gyermekes próbálkozásnak tűnhetik fel mellette. A francia államművészetből azonban kiveszett az az elevenség, az élethez tapadás és az élet szent­ségével szemben való alázat, mely a Mussoliniban megtestesült uj politikának legáthatóbb, legdiadal­masabb eleme. A francia belső államvezetés bizonyos megaka­dást, elaggott lazaságot mutat és nem titok, hogy a megújhodás szüksége előtt áll s a francia államböl­cseségtöl függ, hogy ez a megújhodás katasztrofá­lis lesz-e, vagv sem ? A külső államvezetés, mely teljessége elbizako­dottságában csak a hatalmi eszközök virtuóz alkal­mazásában állott, a legnaervobb vétket követte el az európai eszme és, — minden európai állammal eayütt — Franciaországgal szemben is. A szövetségkeresés sokszázados elvéből, a fran­cia külpolitika sarktételéből kiindulva. Franciaor­szág hangadó állammá tette Európában a területileg naggyá duzzadt Szerbiát, melyet egvképpen ki­játszhatik Olaszország. Ausztria és Magyarország ellen. Ha Európát nem földrajzi, hanem kulturális egységként nézzük, akkor Európát a görög-latin, keresztény elem háromsága alkotja. Európa az. ami görög, latin és keresztény. Mindaz, ami e három elem grvönsrülése. elhal­vánvodása. elhagyása. Vagy rombolása, eltávolo­dást ielent Európától. Bármilv erőtel ies és kemény a szerb nép jelleme, a eórög-latin kultúrától való átitntott=á<r nem legerősebb vonása. Még betűiében, vallásában is eltávobidik a !atin«á<rtól. orthodo^iája aláhúzza azt. hojrv nem a Nviurathoz. a voltaképpeni Euró­pához, hanem az elszáradt és zörsrő vázhüvelvként megmaradt Bizánc keleti haayományaihoz tarto­zik. A Jugoszláviává duzzadt Szerbia remegtette most me<>- Európa gvenfe lábon á'ló e^ensulvát és lépett fel Európa ostoraként. Franeiaorszásr. Jugo­szlávia hatalmi hevét mérsékelni ipyekezvén. upyanolvan helyzetben volt. mint Goethe boszor­iOOOOOOGGGOGOOOOGGOOOOOOGOOOOOOOGQOOQOOGOOOOOGOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOGG^ \ MEGJELENT A § KALLÓS JANOS-féle ÉS TŐZSDEI KO'M^ASZ 1934-35. évi évfolyamánál* másodili része, leél Kőiéiben O TARTALMAZZA az összes budapesti és vidéki G ipari, kereskedelmi, biztosító, stb. vállalatok " legúj ibb adatait. A már előzőleg megjelent két kötet­tel együtt — amely a budapesti és vidéki pénzintézetek adatait közölte — most már négy kötetből áll a nagymérvű kibővített komplett kompasz. Mind négy kötél ára egyiilt § SO-— I>. | Megrendelhető: A Pesti Tőzsde kiadóhivatala- G ban Budapest, VI., Anker-köz 2. I. emelet Teleion : 22-0-96 és 21-3-86. GGGOOOOGOGOOGGGOOOGOOOGOQGOOGOOOOOOOOOOOGOOGOOOOGOOOGOOOQOOQGOOOOOOOOOQOOOQQQOOGOO

Next

/
Thumbnails
Contents