Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám - Európa uj szelleme

s MAGVAR KÜLPOLITIKA 1934 kányinasa, mikor a seprőből támadl gonosz szelle meket hiába akarta lecsillapítani és előbbi alakjukba visszaparancsolni. Jugoszlávia, mai formájában és mai céljában, a legtermészetellencscbb államalakulat. A főid, melyen fekszik, nem tűr. és sohasem is tűrt, nagy birodalmakat. Igaz, a történelem nem ismer előírásokat, de van valami, ami a történelemnek is parancsol: a föld maga. A Balkán a város- és törpe államok klasszikus hazája. Vízszintes és függőleges szaggatottsága utalja erre. A görögök, akik érteitek annyit az államvezetéshez, mint a délszlávok, legfeljebb csak az államszövetségig jutottak el ezen a területen és mikor Sándor, a nagy görög hódító nagy birodalmat akart szerezni, nem a félszigeten kereskedett, hanem a mesés Kelet felé vezette seregeit. Jugoszlávia máris túlnagy balkáni országnak és belső rendjét, még ha akarná is, nem tudja megteremteni: ha kisebb volna, boldogabb és hatalmasabb lehetne. Érvényesülhetnének benne azok a népi erők. melyek tiszteletreméltóvá tették a régi Szerbiát. Mindaz azonban, amit Jugoszlávia keletkezése óta csinált, nemcsak népei, hanem földje szellemével is ellenkezik. Bosznia. Hercegovina. Dalmácia, Montenegró, Macedónia, Szlovénia, Horvátország, a Muraköz, a Bánát, volt és van, ha határuk eltöröltetett is. Az egy és oszthatatlanná parancsolt Jugoszlávia: a legnagyobb, legvégzetesebb történelmi tévedés, mely csak rengeteg vér kiontása árán igazítható ki. Természetes, hogy egv, céljában és alán iában hibás, államalakulat minden tette csakis hibás lehet. Hiba az a tekintet nélkül való, zord. kíméletlen központosítás, mely el akarja fojtani népei történelmi lélegzetét, az a központosítás, mely egy elmúlt eszmevilág politikai divatja s amilyet még a legreakciósabb osztrák császári akarat is csak megkísérelt, de véírrehaitani sohasem tudott. Letűnt és elkorhadt politikai divatok mértre és fénye — mikor fejlődési helvén már emléke sem maradt — azonban még elég csábító és kápráztató ahhoz, hogy elbűvöljön barbár államférfiakat, akik a kormánvzásban nem súlyos felelősséget, hanem sokáig elfojtott hatalmi vágyaik kitombolási lehetőségét látják. Mikor a legnagyobb birodalom, a Brit Birodalom önkormányzatot, önálló külügyi képviseletet ad államainak és Franciaország is készül összehivni a ..francia birodalmi" értekezletet. — a délszláv állam a vas és vér szicorával bünteti azokat, akik oly szövetségi alkotmányt akarnak, aminő az Egyesült Államok polgárának békét és szabadságot jelent és ami még Szovjetoroszorszáírbnn is az államszerkezet egyik eleme. Hiba az, hogy Jugoszláviában diktatúra van a diktatúráért magáért. Európában ''mos állam szakított a parlamenti rendszer és a miniszterek egvüttes felelősségének elvével. Eltekintve attól, hogy mindez olv államokban történik, ahol a parlament nem volt történelmi fejlődés eredménye, minden ilyen államban, Szovjet-Oroszorszácot sem véve ki. az ilven eltérésnek öntudatos, az e<rész nép érdekében kitűzött célia van. Csak Tusro=zláviában jelenti a diktatúra a kormánvzás vésrcéljnt. azt a nvers szultáni önkényt, melynek minden vonása a Kelet elmúlt világára emlékeztet s melvtől még a Kelet emlékeivel túlterhelt Törökország is ig\ ekszik minél hamarább megszabadulni. Egy történeti ró szerint a véreskezű kormány zás a helyes kormányzati ötletek teljes hiányára mutat. A jugoszláv kormányzás, nem találhatván helyes ötletekre, véres volt és marad s míg fennáll, mindig kénytelen lesz az erőszakhoz és csak az erőszakhoz foyamodni. A szláv és keleti lélek hagyománya, Jugoszlávia vészes öröksége, mely államrobbantásra mindig kész, államfentartó ereje azonban csak az erőszakig terjed, most — Franciaország bűnéből — egész Európát fenyegette. Az az otromba vád, melyet Jugoszlávia Magyarország ellen Genfben beadott, az egész Európa arcába dobott keztyűt és Jugoszláviának Európával való mérkőzését jelentette, az Európára fenekedő, erőre kapott ázsiai szellem első erőpróbájaként. Mikor Jugoszlávia a vétkes erőszakot nem csupán' tulajdon szerencsétlen alattvalóira, hanem — a külpolitikában való alkalmazással — Magyarországra is ki akarta terjeszteni, mutatkozott tel jes nagyságban az erőszak ördögi szellemének ártó ereje. Úrrá tehetjük-e magunk fölött ezt az ártó szellemet? Genf tanácstermében nem a Magyarország ellen emelt ostoba vád ügyében döntöttek. Genfben az dőlt el, ki az úr Európában ? Vissza tudja-e Európa paracsolni a magateremtette gonosz szellemeket? Genfben Európa szelleme mérkőzött az ázsiai nyers erőszak szellemével. Angolország, és maga Franciaország is, mikor mérsékletet tanácsolt Jugoszláviának, ezt nem Magyarország iránt való jóakaratból, nem csupán a vád képtelenségét látva, hanem az európai szellem vezető szerepét védelmezve tette. Bármilv anyagi erőt jelent is Franciaországnak Jugoszlávia szövetsége. Franciaország az európai öntudat ilyen meírszégyenitésére föleszmélt és — ha a diplomáciai illem és taktika engedné. — nyiltan szeretne Magyarország — és ezzel Európa — párt jára állani. Mégis nyugodtak vagyunk, mert érezzük, hogy föld részünkön, bármily vétket követtek is el ellene. mégis Európa szelleme uralkodik. Az a szellem, mely nemcsak az erőszakot ismeri, az a szellem, mely a legmagasabbra emelkedett, az a szellem, mely az uralkodásban isteni kiilde+ést lát s melv parancsolóan mutatia a célt és eszközt minden államnak, mely Európához s/ámítandónak tartja magát. Ez a szellem lecsillapítja a jugoszláv hevet, ez veszi élét a jugoszláv fenyegetésnek és ez fogja előbb, vagy utóbb. — Jugoszláviát visszaparancsolni arra a helyre, ahová való. Ez fogja fölszabadítani, egy új keresztes hadjárat szellemével, lugöszlávia elnyomott népeit, ez mutatja meg a délszlávok Igazi történelmi Vél ját. melvet az új erőre kapó nemzetközi politika minden nép szánuíra cél gyanánt tűzött ki: népie> erők kifeitését. a maga és minden nép méltóságának megbecsülését. Az ázsiai erőszaknak el kell tűnnie. Európában Európa az úr. Magyarország nvugalma a rágalom és Fenyegetettség poklaiban: Magyarország örök hite Európa örök szellemében. MARIUS