Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám - A genfi itélet és a revizió

MAO VAR KÜLPOLITIKA 1934 nek preventív megakadályozását nem tekintik az állam jogi kötelezettségének. Ez a védelem csak akkor válik kötelezővé, ha az érdekelt államok kö zött létesült különleges szerződés, vagy a menedéket-nyujtó állam belső joga ezt előírja. A szerződéses korlátok tekintetében érdekes Kosztarika. Guatemala. Hondnras. Nikaragna és Szalvador barátsági szerződése 1907-ből. Ennek értelmében a szerződő kormányok kötelezték magukat arra, hogy a szerződő országokból meneküli politikai bűntetteseket távol tartják az érdekeli állam területének határától. És az az állam, amelynek menekülő polgárairól van szó, jogosult felszó lalni a menedéket-adó államnál, ha ez velük szemben túlságos engedékenységet tannsít és ha a menekültek magatartása olyan, hogv az illető államra veszélyes lehet. Ugyancsak érdekes, hogy a világháború ntán Szovjet-Oroszország köt ott szerződést a mellette lévő államokkal a szovjetellenes üzelmek; megfékezésére. Ezen szerződések értelmében a szerződő felek kötelezik magukat arra. liotrv megakadályozzák a maguk területén létrejöttél olvan szervezeteknek, vagy csoportoknak, amelveknek az a céljuk, hogv a másik szerződő fél területén, vagy területének egv részén az uralmat átvegyék és olyan csoportok vagy szervezetek képvi selőinek vagv tisztviselőinek, amelvek a másik szerződő fél kormányának megdöntésére törekednek. Már abból a tényből, hogv az egves államok a világháború előtt és után jónak látták ilyen szerződéseket kötni, következtethető, hogy ezen túlmenőié? ejry állam «em tekinthető. — az ansrol Westlake klasszikus megállapítása szerint — más államok kormányának fenntartására iránvuló biztosító intézetnek. E sznbáb- alól csak a forradalmi tevékenységnek két elkülönülő módja, a feírvveros betörés és a frvilkosság előkészítése tekinthetők kivételnek. A nemzetközi jog. illetve a nemzetközi szolidaritás azonban nem kötelezi az államot arra. hogy mindannak meírakadályozására törekedjék, ami a kiilállamoknak veszélyt jelent. Ha mindezt ficyelembe vesszük, úsry érthető lesz a most lefolvt perben is az nn,rol dinlomáoiának tartózkodó mairatartása és az •:> francia törekvés, amelv az emicrráoiók szülte bonvorl ^sial véglesres kiküszöbölésére általános nemzetközi ogyezménvt óhajt létesíteni. Ennek létesölése a nemzetközi Feszültségeknek feltétlen envhülésére vezetne és ezért magvai szempontból is felette kívánatos. FELHÍVÁS A KÜLFÖLD! MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ! Felkérjük a külföldi magyar alakulatok egyesületek, stb. vezetőit, hogy amenynyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, szíveskedjenek címüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. FI Magyar Külpolitika kiadóhivatala D genfi itélet és a revízió A magyar közvélemény a genfi Ítéletet nem fogadta egységesen. A teljes diplomáciai belátással s mi több — illemmel fogalmazott szövegben nem találta azt. amit várt. A diplomáciai csomagolásban nem a lényeget, csak az óvatos formát látta, holott éppen ez a forma, ez az óvatosság, ez a mesteri egyeztetés mentetté meg minden európai nemzet s/ámára a békességet és számunkra a jövőt: a revíziót. A kisantant vádiratában a terrorról beszélt, de heródes) célja volt. nem a terrort, hanem a revíziót akarta meggyilkolni. A revizió már átment az üldözött eszmék minden állapotán. Nem ismerték, megvetették, féltek tőle. üldözték s a revizió elveszettnek látszott a farizeusi hatalom vádaskodásában. A kisantant Cenf ítélőszéke elé hurcolta a revíziót, de a genfi itélet nem volt pilátusi mosakodás. Nem bizla a meghurcolt igazságot a vádaskodók kényére. Megóvta egv mesterségesen haragossá és érzékennyé tett ország önérzetét, anélkül, hogy kiszolgáltatott volna neki bennünket. Az itélet először mutatta Genfet abban a méltóságos szerepben, melyet szántak neki. A Népszóvétség ez itélet által nőtt saját feladatának magasságáig. Először volt nemzetek birája és békéltetője, az európai népek igazi fóruma. Először mutatkozott az állami szuverenitás helvett esrv testületben a magasabb elv. az államok fölött való parancsoló szuverenitás. A nemzetközi köziosr ebben az Ítéletben vált elevenné, élet- és feilődésképessé. Először szabdalta meg a nvers állami erőszakot és mutatta meff esrv talpig fölfegyverzett, támadó szándékú és szinte háborús állapotot fölidézett államnak, hoirv erősebb nála. Ez az itélet egvuttal parancsoló előzményt teremtett minden hasonló viszálv elintézésére. E föllépés lélektani fölté+ele az. ho"-y En^óna népei és velük efviitt Európa hasrv államfértiaí nem a háború, hanem a béke felé hailanak. Ez az itélet Európa kollektív akaratát feiezte ki. E? a békés hajlam vette ki a Saar-vidék kérdésének is a méreírfogát. A Saar-vidéki — e?vkor olv rettegett — népszavazás a nemzetközi illem és jóakarat ieervében rendezett statisztikai tornává váltózott. Ez a hailam, melv megértőkké teszi az embereket, tiltakozott a Rencs-féle meghatározás ellen, m^lv nem tud különbséget tenni terror és a revizió. háboró és revizió között. Egv Angliában élő német tndós. Moritz Bonn. tanulmányt irt arról, hogv a <rvarmatositás kora a történelemben véget ért. Az európai kolonizáció, nagyjában talán elcsönedesedett. Euróna ui feladat előtt: magasabb elvek kifejtése előtt áll. EíTVségessé akar válni. Európa Európa akar lenni. S hogv ezt elérhesse, meg kell ismernie önmagát. Az egységes Európa most van s'zülemlőben: vnn európai lelkiismeret. Uj generáció nőtt fel. Németország nyugodtan mond le arról, hogv ..minden húszharminc évben hóditő háborút visel ion terhes tartománvokért." Rarthouval és Poincaréval el+üni Erancianrszáe-ból a ..makacs öreírek" utolsó Vénviselője. Olaszország és Eranoiaország meT.róbália. hogy békésen simítsa el azokat a szomszédi súrlódásokat, melvek sorsközössé<n'ikből erednek s melyekben most már e«yik sem talál olvan mozzanatokat, amiket ne lehetne zöld asztalnál elintézni. Lengyelország baráti viszonyban tud élni Német-