Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám - A menedékjog határai

1934 MAGYAR KÜIPOIITIKA 3 A menedékjog határai Irta: Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár Mik az államokat megillető politikai menedékjognak határai és meddig terjed a menedékei nynjtó állami hatóságok ellenőrzési kötelezettsége, olyan kérdés, amelyet a világháborút követő zavaros államközi helyzet tett különösen aktuálissá. Korántsem a magyar állami hatóságok azok. amelyek ellen először merül fel az a vád, hogy a területükön tartózkodó és ott menedékei élvező politikai üldözötteknek ellenőrzésében és megrendszabálvozásában a kellő gondosságot nem fejtették ki.' Az emigráció fájó sebe a mai európai államoknak és ahol ilyen emigráció megfészkeli magát, ott az egészen természetesen nem marad tétlenül, hanem tovább dolgozik és több vagy kevesebb óvatossággal és kisebb vagy nagyobb erőszakossággal tovább mesterkedik azon. hogy a szállást adó állam védelme alatt előkészítse annak a rendszernek bukását, amely őt hontalanná tette és emigrációba kergette. Ahogy a magvar kormány menedéket adott a mai délszláv rendszerrel összeütközésbe került horvátoknak, úgy adott menedéket már jóval előbb, közvetlenül a világháború után. a ma is nralmon lévő szerb kormánvhatóság azoknak a magvaroknak, akik Linder Béla vezérlete alatt 1921-ben a szerbek által kiürített Baranyának elszakítására törekedtek. Ezeket a magyar emigránsokat a délszláv kormány állítólag pénzbeli támogatásban is részesítette a magyarellenes propagandának megerősítésére. Ugyancsak a délszláv államban élveztek menedéket az osztrák nemzeti szociálisták is. akiket a délszláv kormány a varasdi. belovári. pozsegai. eszéki és sziszeki táborokban internált. Ezeket a táborokat a délszláv kormány csak akkor oszlatta fel, amikor elhatározta, hosrv a magyarországi horvát emigráns-telep miatt népszövetségi eljárást indít a macvar kormánv ellen. És Tll£r0szláviában tartózkodnak az Olaszországból kikerült emigráns szlávok is, akik az állítólag a szerb kormánv által szervezett olaszellenes alakulatokban tömörültek. Csehszlovákiában szervezkedtek a T.encvelor szágból menekült ukránok, akiknek szervezkedése ellen Lengvelorszásr 1931-ben jelentette be tiltakozását a csehszlovák kormánvnál. Ugvanesak cseh területen vannak az osztrák szociáldemokraták is. Franciaországban élnek a Rajna-vidéki német különállás hívei és az olasz terroristák, kik ott szabadon gyártották a robbanó anvagokat az Olaszországban elkövetendő merényletek számára. A mai Németországban talált menedéket az ns/trák lésrió. amelyet, mint köztudomású, a legutóbbi időkig a Harmadik Birodalom Fegyverzett fel. fizetett és oktatott ki. Ezek telepeiket a németosztrák határ mentén állították fel. A vétkes menedéknvn itásnak ezekre a kirívó eseteire lermtóbb a Ciornalc d'Ttalia hívta fel a figyelmet. Ez a felsorolás azonban korántsem tel jes. Épp ezért csak az imént lezárult jogoszlávmagyar népszövetségi perrel kancsolatban közelfekvő a kérdés, van-e valami jogi alapia annak, hogy a jugoszláv kormány a magvar hatóságok állítólagos molasztásai miatt a magyar kormányt a Népszövetség ítélőszéke elé állította. Vannak-e a nemzetközi jog által elismert határozott korlátozások, amelyeket a menedéket nyújtó államoknak a velük barátságos viszonyban élő kormányokkal szemben figyelemmel kell tartaniok ? Bár a politikai menedék-nyújtást a világháború utáni politikai állapotok különösen aktuálissá tették, ez a menedék-nyújtás mégsem új intézmény és azt nem a világháborút követő politikai újjászervezés teremtette meg. Az emigráció ismeretes volt már előbb is és már a világháború előtt is voltak olyan államok, amelyek menedékhelyek hírnevére tettek szert. Ilyenek az európai kontinensen: Svájc, ezenfelül Anglia és az Eszakamerikai Efvesült Államok. Ezeknek az államoknak gyakorlatából azonban vajmi kevés következtetést lehet levonni a politikai menedékiog határaira és korlátaira nézve. Svájc például más államok forradalmárait, akik nála menedéket kerestek, már abban az időben is megvédelmezte, mikor még nem volt általánosan elismerve, hogv politikai bűncselekménvekért az államok a területükre menekült idegeneket kiadni nem kötelesek. Ezek a menekütek Svájc területén szabadon szervezkedtek. A svájci hatóságok azonfelül még ellátásban is részesítették őket és így támogatva szabadon szervezték meg a fegyveres betöréseket azokba az államokba, amelyekből elmenekültek. Tgaz, hogy Svájc ilyen magatartása ellen az érdekelt hatalmak ismételten felszólaltak, és az ilven felszólalások hatása alatt a svájci hatóságok ideig-óráig korlátozták a területükön tartózkodó emigránsok garázdálkodását. Komolyan azonban az emigrációt Svájc csak akkor fogta meg. amikor a területére menekült anarchisták végre is az ő saját biztonságát, sőt népét is veszélyeztették. Az angol-amerikai jog még tovább megy Svájcnál, mert eszerint az államnak eredetileg nemcsak joga. de kötelessége is idegeneknek, köztük politikai menekülteknek, menedéket nyújtani. Néhánv évvel a világháború előtt az idesrenekeí ezekből az országokból másképpen, mint kiadatási szerződések rendelkezései alapján, nem is lehetett eltávolítani. Ez magvarázza meg Angliának súlyos felzúdulását a Jugoszláviából kiüldözött magyar menekültek esetében. A XTX. század második felében bekövetkezett nagymérvű bevándorlások az Uniót nayan eziránvú politikájának megváltoztatására kényszerítették. Az idegeneket azonban ezután sem utasították ki. hanem csupán korlátozták azoknak további belépését az Unió területérc. Angliát legelőször a 1792-iki francia forradalom késztette arra. hogy a forradalom átterjedésének megakadályozására a nem kívánatos idegeneknek kiutasításához folyamodjék. 1906. jannár 1-től fogva pedig Angliának rendes el-, illetőleg kiutasítás] joga van. Arra a felfogásra viszont, amely az angolamerikai hatóságokat a területükön tartózkodó politikai menekültek. me.<rrcndszabálvozása kérdésében iránvítja. következtetést az angol jo"i íróknak véleményéből lehet levonni. Ez a vélemény azonban elég liberális. Általában csak az idegen állam területe ellen iránvzoft fegyveres betörés és a politikai gyilkosságokra való előkészületet tartják üldözendőnek. illetve olyan cselekvéseknek, amelyeknek megelőzéséről a menedéket nvuitó állami hatóságoknak gondoskodni kötelességük. Egyébként a tisztán politikai bűncselekmények-