Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 1. szám - Az uj Magyarország és a békeszerződések. Rhys Davies és Ben Riley angol munkáspárti alsóházi tagok jelentése. Befejező közlemény

1034 január MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Az uj Magyarország és a békeszerződések Rhys Eavies és^Ben Riley angol munkáspárti alsóházi tagok jelentése — Befejező közlemény — A békeszerződések következményei az utódállamokra A jelen gazdasági rendszer, mely természetes következménye a hirtelenében összecsapott, rossz határoknak, nemcsak Magyarországra és az uj határokon túlra jutott magyarságra jár súlyos következményekkel, hanem az utódállamokra né/ve is. Különösen szeinbelünöek Csehszlovákiánál. A háború előtt a cseh ipar 50 milliós fogyasztóterületet éhezett, hol a/ egyensúlyban álló gazdasági rendszer különösen kedvező volt a cseh ipar számára. A trianoni béke következtében Csehszlovákia belső piaca a háború előtti 50 millióról 15 millióra csökkent. Snlyosbitja a helyzetet az az ipari harc, mely Csehország és az azelőtt Északmagyarországot képező Szlovákia között kitört. A cseh érdekek szembekerültek az újonnan megszerzett Szlovákia ipari érdekeivel, mivel Csehországnak nem versenytársra, hanem fogyasztóra van szüksége. A jelen szlovák ipar, mely jelenleg el van vágva Magyarországtól, a háború előtti Magyarország földrajzi egységében fejlődött ki. A trianoni békeszerződés nemcsak megakasztotta e fejlődést, hanem azáltal, hogy Szlovákiát elesatolta Magyarországtól, elzárta Szlovákia ipari termékeit az eddigi természetes piacoktól. Az eredmény ugy Szlovákiára, mint a háború utáni Magyarországra igen súlyos következményekkel járt: még pedig munkanélküli szlovák munkások és stagnáló ipar. Ugyanilyen gazdasági katasztrófa szakadt azon területek lakosaira is, kiket a békeszerződés Magyarországtól Romániához és Jugoszláviához csatolt. A háború utáni gazdasági helyzetről némi képet alkothatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a háború előtti osztrák-magyar monarchiát egy 8000 km. hosszú vámhatár vette körül s ezen belül 52 millió lakos élt. E terület jelenleg 7 különböző államhoz tartozik, hol mindegyiknek megvannak a maga vámhatárai. Másszóval a vámfalak a háboruelőtti osztrák-magyar monarchia esetében 1:7 arányban emelkedtek. íme ezt jelenti a trianoni békeszerződés Középeurópa számára. Véleményünk szerint, ha vissza akarjuk állítani a dunamenti államok gazdasági jólétét, ugy ez csak olyképpen eszközölhető, ha j-óvátételtnek azok a gazdasági esztelenségek, melyeket a trianoni békeszerződés elkövetett. Ezirányban Magyarország közreműködése döntő fontosságú. De az az együttműködés csak akkor remélhető, ha a trianoni békeszerződés legszembeötlőbb igazságtalanságai előbb jóvátételnek. Látogatásunk alatt azt a benyomást szereztük, hogy Magyarország összes bajait és nehézségeit kizárólag békés uton akarja elintézni s feltételezve, hogy az utódállamok hajlandók lesznek belátni, hogy az együttműködés jobb a súrlódásoknál, ugy hiszszük, nem ütközik majd nagy nehézségekbe a gazdasági együttműködés és a kölcsönös tolerancia megvalósítása. A békeszerződések revíziója A békeszerződések revíziójának kérdése bizonyos nenézségekbe ütközik. A békeszerződésből .származó gazdasági kérdésektől eltekintve, figyelembe kell venni, hogy a 12.5 millió lakos közül, kiket a trianoni békeszerződés Magyarországtól Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia javára elkapcsolt 9 millió nem magyar nemzetiségű, mig a magyarok száma 3.5 millió. E 3.5 millió elszakított magyarból kb. másfélmillió él egységes tömegekben a csehszlovák, román és jugoszláv határok mentén. A többi kb. 2 millió, főleg Erdélyben él és tekinlélyes románlakta területekkel van elválasztva a jelen Magyarországtól. A határok mentén lakó másfélmillió magyar .számára igen nagy lehetőség van a revízió szempontjából, vagyis ezen tömböket könnyű átcsatolni Magyarországhoz. Itt magyarok laknak s legalább — ha már máskép nem is — lehetőséget kell nekik nyújtani az önrendelkezési jog gyakorlására. Hogy a trianoni béke által megállapított határok nem tekinthetők megváltozhatatlannak, világosan kitűnik a Millerand-téle levélből, melyet mint a nagykövetek tanácsának elnöke, 1920 május 6-án küldött el. Millerand1 a szövetséges és társult fölhatalmak nevében kifejtette, hogy ha az eszközölt vizsgálat következtében kitűnnék, hogy a békeszerződésben megállapított eredeti határok megváltoztatandók, a békekonferencia tanácsa felhatalmazza a népszövetség tanácsát, hogy ajánlja fel barátságos és békés közreműködését, amennyiben azt valamelyik fél kéri, és amennyiben a határ megváltoztatása a kiküldött bizottság által szükségesnek találtatik. A népszövetségi alapokmány 19. §-a ugyancsak kifejezetten utal azokra a körülményekre, melyek a határreviziót szükségessé tehetik. Megingathatatlan véleményünk, hogy azokra a magyar határokra, melyek egységes magyar tömböket szeltek le az anyaország testéről, teljesen ráillik a népszövetség alapokmányának 19. §-ában foglalt azon kifejezés, hogy „újból elbírálás alá veendők". Erdély és a „szigetek" Végül hátra van még Erdély kérdése és a románok közé ékelt magyar szigetek problémája. Erdély kérdésében nem hisszük, hogy némi remény ás fennállana, hogy valaha visszakapcsoltassék a magyar államhoz. Túlságosan el van vágva a magyar anyaországtól és annyira körül van véve a román tengerről, hogy nem lehetséges a határrevizió problémájába beleérteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Erdély mai helyzete továbbra is változatlanul fennálljon. Ugy véljük, hogy lakossága kultúrájának nem román jellege bizonyos autonóm közigazgatást, illetőleg alkotmányt követel számára. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ezt a megoldást a legélesebb látókörű magyar politikusok nanyon megfelelőnek tartják. Noha minden oldalról románoktól van körülvéve, lakossága mégsem román. Itt egy milliónyi magyar él, összefüggő tömbben, melyhez még a félmillió németet is hozzá kell számolni. Ezért Erdélyt semmi körülmények között sem lehet románnak mondani. Népe. történelme és műveltsége a Nyugathoz tartozik, mig Románia a Kelet tartozéka. Minden körülmények között bármilyen legyen is a jövője az autonómia kérdésében, lakosainak műveltsége és történelme megköveteli, hogy a kisebbségi szerződésben biztosított jogokat a legteljesebb mértékben élvezze. Véleményünk szerint az utódállamokba került magyar szigetekkel szemben a kisebbségi szerződések legteljesebb végrehajtása lehet csak a helyes politika. Schmoll pasta Scámoll és Ka/lós Budapest, V. kerület, Véső-utca 7. sz.