Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 10-11. szám - A Magyarok Világkongresszusának ötévi eredményes munkája

14 MAG VAR KÜLPOLITIKA n Magyarok Világkongresszusának ötévi eredményes munkája A Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája 1925—1934 évi működéséről a következő jelentésben számol be: A külföldi magyarok 1929-ben Budapesten vrilágkongreszszust tartottak és ennek határozata alapján a Magyar Nemzeti Szövetség helyiségeiben központi irodát létesítettek. Az iroda irányításával elnökeit bízta meg a kongresszus és kötelességükké tette, hogy az irányítást az óhazái társadalmi szervek bevonásával, valamint a külföldön élő magyarok által oiszágonkint választott egy-egj megbízott munkájának igénybevételével végezzék. Ennek az irodának feladata: a külföldön élő magyarok tömörítése, szociális, kulturális és gazdasági érdekeinek szemmel tartása és ápolása, ;i külföldön élő magyarság és az óhaza között minél szorosabb kapcsolatoknak létesítése. Ha elgondoljuk, hogy a külföldön élő magyarság megszervezése szempontjából évtizedeken keresztül nem történt semmi, ha figyelembe vesszük, hogy az öt esztendő, amióta az iroda működik, az egész világon a legsúlyosabb gazdasági válságok ideje volt, mely válságok a külföldön élő magyar testvéreinket is érzékenyen sújtották és suju ják, de itthon is anyagilag majdnem mindent megbénítanak, — akkor még jobban kell minden elfogulatlan bírálónak méltányolni az irodának azt a becsületes törekvését, ámellyel igyekezett és igyekszik a kongresszus utasításait teljesíteni és a kongresszus által, s ezen keresztül a külföldi magyarság által beléhelyezett bizalomnak megfelelni. A sokoldalú szociális tevékenykedésünK megnyilvánul abban, hogy, minden ellenszolgáltatás nélkül, azokat, akik látogatóba hazajönnek, minden ügyes-bajos dolgaikban tanácsokkal látjuk el, a betegen hazaérkezetteket igyekszünk kórházi ápoláshoz juttatni, eljárunk családi vonatkozású ügyeiben is, segítségére vagyunk mindenben az óhazái iskolákon tanuló külföldi magyar fiatalságnak. Közbelépésünkre egyik-másik bajba jutott külföldi magyar közösséget a közelben levő másik magyar közösség útján begítséghez juttatunk. Sokan fordulnak hozzánk tanácsért itthoni bíróság előtt fekvő ügyeikben is, amikor egy külföldön élő magyart az időközben hazaérkezett társa sulyo. san megkárosított. Nem egyszer fordultak már hozzánk tanácsért azok is, akiket a 19.es évek eseményei elkábítottak, de akikben mégis csak felébredt később a magyar érzés és életük további berendezéséhez kérik a tanácsunkat. A központi iroda további feladata a külföldön élő ma. gyarság kulturális igényeinek istápolása. E tekintetben a kongresszuson nagyon sok kívánság hangzött eL köztük az óhaj az iránt, hogy minél több magyar laphoz jussanak hozzá, hogy a külföldön megjelenő magyar lapok hazulról minél frissebb megbízható híreket kapjanak. Magyar könyvtárak felállítását kérték, kértek a külföldi magyar gyermekek számára egységes olvasó könyvet, továbbá an. nak lehetővé tételét, hogy minél több külföldi magyar gyermek tanulhasson itthon, főleg a felsőbb iskolákon, hogy magyar gyermekeket hozzunk az óhazába, — amint ezt az olaszok teszik — hogy ezek a gyermekek magyar érzésben megerősödve, menjenek vissza uj hazájukba, ahol azután az óhazáról soha többé meg ne feledkezzenek. Sok minden egyéb óhaj mellett ezek voltak főbb kulturális kívánságaik. Mindezeknek a kéréseknek a teljes megvalósítása nagy anyagi áldozatokkal jár, de a magyar társadalom, — egyesek, intézmények, lapkiadó-, könyvkiadó-vállalatok stb. — ezekben a nehéz időkben is átérezte a külföldi magyarsággal szemben fennálló kötelességét s ennek tudható be, hogy a magyar lapkiadók áldozatkészségéből 70 olyan helyre jár külföldre már évek óta magyar napilap, ahol a szegény sorban lévő magyar testvéreink a költségeket nem tudják \isclni. A mai mostoha viszonyok között nagy könyvtárakat természetesen nem tudtunk felállítani, de hogy mennyire igye. keztünk a kongresszus óhajának megfelelni, annak igazolására örömmel közölhetjük, hogy fennállásunk óta 164 külföldi magyar telepre 10.600 kötet könyvet juttattunk már el s ebben a számban nincsennek benne azok a folyóiratok, amelyeket a kórházban sínylődő külföldi magyar testvéreink közé, a szükségmunka-telepeken dolgozó és az idegenlégióban szolgáló magyarjaink közé juttattunk el. A könyvek kiküldése sokezer pengő kiadásunkba kerül, de minden költséget megér az, hogy általunk sok olyan hely. re jutott el a magyar betű, ahol azt már évtizedek óta nélkülözték, A Magyar Tudományos Akadémia áldozatkészségéből teljesült az az óhaj is, hogy a külföldön élő magyar gyermekek egységes magyar tankönyvet kapjanak. Ebből az egységes tankönyvből (földrajz) 10.000-nél több példány forog máiközkézen a külföldi magyar gyermekek között, még ma is lépten-nyomon kérik a könyvet •tőlünk és — hála Istennek — eddig még minden igényt ki tudtunk elégíteni. Erősen bízunk abban, hogy ilyen könyv alakjában el tudjuk jut. tatni közéjük a magyar történelmet is. De amit már eddig tudtunk nyújtani, az is nagyon alkalmas arra, hogy a külföldi magyar gyermekekben megőrizze a magyar érzést és hogy erre serkentsük is őket, több helyen már harmadik éve iskolai versenyeket rendeznek, amelyeknek győztesei számára jutalomkönyveket küldünk ajándékul. A Magyar Képviselőház, Budapest Székesfőváros, a Szent István Társulat, a Légrády Könyvkiadó Vállalat, az Atheneurm az Egyetemi Nyomda s a Magyar Nemzeti Szövetség PécsBaranyai Köre voltak ennek az elgondolásnak hűséges tá. mogatói, de a Kókai Könyvkiadó Vállalat lehetővé tette azt is, hogy műkedvelői előadásra alkalmas nagyobbszabásu színdarabot is tudjunk ugy a felnőttek, mint különösen a fiatalság közé juttatni, mert a magyar gyermekek tanításával foglalkozók jelentéseiből azt a meggyőződésre szereztük, hogy a műkedvelői előadások igen alkalmasak arra, hogy a gyermekek és a fiatalság a magyar nyelvben jártasságot szerezzenek uj hazájuk nyelve mellett. Itt megjegyezzük, hogy a magyar könyvkiadók a külföldi magyar egyesületeknek — közbenjárásunkra — a könyvvásárlásnál tetemes engedményt adnak, amit már közvetítésünkkel sokszor igénybe is vettek. Ennek a gondolatnak a megvalósításánál azonban még tovább megyünk. Az a meggyződésünk, hogy a külföldön, főleg Északamerikában legfontosabb a magyarság szempont, jából az úgynevezett „második generáció" kérdése, amelyet állandóan az a veszély fenyeget, hogy a magyarság számára teljesen elvész. Ezért kapcsolódtunk bele az Ame. rikai Magyar Népszava new-yorki magyar napilap által a második generáció részére kiírt irasbeli pályázatba s azonkívül, hogy a legjobb első 30 pályamunka iróit könyjutalmakban részesítettük, a két legjobb dolgozat szerzőjét a nyárra hazahozatjuk látogatóba azon célból, hogy az óházát megismerjék, magyar érzést szívjanak magukba és az uj hazájukba azzal a szent meggyőződéssel menjenek viszsza mint apostolok, hogy magyarnak lenni dicsőség. Igaz, hogy amikor az olaszok évenként 20—30 ezer olasz, ifjú csemetét hoznak Olaszországba külföldről, két fiatal magyarnak a hazahozatala egy csepp a tenger vizében, de az a meggyőződésünk, hogy az eredmény nem fog elmaradni és ennek az egész akciónak ez csak a kezdete lesz. Mindenesetre az igazán nehéz időkben megtettük a legelső lépést a kongresszus egyik főóhajának a megvalósítására. A külföldön élő, főleg az amerikai magyar szülők a kongresszus óta mindig jobban és jobban kezdik átérezni annak a jelentőségét, ha gyermekeiket az óhaza felsőbb is. kóláiban képeztetik ki. Jelenleg körülbelül 30 amerikai fia-