Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 10-11. szám - Kassa, Pozsony és Ungvár magyar lakosságának elnyomatása. A Magyar Reviziós Liga emlékirata

1934 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 Kassa, Pozsony és Ungvár magyar lakosságának elnyomatása n Magyar Revíziós Liga emlékirata Az elmúlt év szeptemberében szomorú bír döbbentette meg a mag*yar népet a határokon innen ós túl; a csehszlovák kormán) a/ elszakított Felvidék három nagy városában: Kassán. Pozsonyban és Ungvárptt a tekintélyes magyar kisebbségei a kisebbségi jogok utolsó Foszlányától is megfosztotta, amennyiben még a/t is megtiltotta, hogy a magyarok a községi önkormányzat keretében anyanyelvüket használhassák. A csehszlovák kormány eme jogellenes és provokáló rendelkezése .1 magyar népben mélységes felháborodást váltott ki s a csonkaország törvényhatóságai s a különféle magyar egyesületek és szervezetek tiltakoztak a csehszlovák kormány eme embertelen cselekedete ellen. A Magyar Revíziós Liga 1933. október 22-én országos tiltakozást rendezett és a budapesti nagygyűlésen a Magyar Revíziós l iga határozati javaslatát Kenéz Béla ny. miniszter terjesztette elő, amelyet a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadott, de a határozati javtuslatot nagy beszédekben indokolták meg: Eckhardt Tibor, Nagy Emil, Stern Samu és Tobler János. De a nagygyűlésen a cseh kormány eljárását elitélték a Budapesten tartózkodó angoí képviselők is és John Hasiam és Craven Ellis angol képviselők a nagygyűlésen fel is szólaltak a magyar igazság mellett. Az elfogadott határozati javaslatot a Magyar Revíziós Liga megkiildötte: A Nemzetek Szövetségének Genfbe, továbbá az egyes államok kormányainak. A nagygyűlésen Herczegh Ferencz, a Magyar Revíziós Liga országos elnöke bejelentette, hogy a Magyar Revíziós Liga az elszakított Szlovákiában és Ruthéniában élő egymilliónyi magyarság helyzetét teljesen tárgyilagos adatok alapján emlékiratban feldolgozza és az emlékiratot megküldi a Budapesten acreditált külföldi követségeknek, az egyes államok kormányainak és a Nemzetek Szövetségének Genfben s emellett az emlékiratot a külföldön széles körben terjeszteni fogja. Az emlékirat német, francia és angol nyelven elkészült és az emlékiratot a Magyar Reviziós Liga igazgatósága a mai napon levél kíséretében küldötte meg a Budapesten acreditált külföldi követségeknek. Ugyancsak kisérő levéllel elküldötte a Magyar Reviziós Liga az emlékiratot az egyes államok kormányainak, de egyben elküldötte Németországba, Angliába, Franciaországba. Olaszországba és a többi nyugatenrópai államokba, sőt Amerikába is a politikusoknak, az újságoknak és könyvtáraknak. A 141 oldalra terjedő emlékiratot, amelyet három térkép egészít ki, dr. Flachbarth Ernő, a Prágai Magyar Hirlap volt felelős szerkesztője és a Donaukurier szerkesztője készítette. Dr. Flachbarth Ernő nagy gonddal és nagy tudással szerkesztette meg a kitűnő emlékiratot, amely a Csehszlovákiában élő magyarság üldözését politikai, kulturális, gazdasági és vallási vonatkozásban a legtárgyilagosabban tárja a világ közvéleménye elé. AZ EMLÉKIRAT TARTALMA. Az emlékirat első részében azokkal a módszerekkel foglalkozik, amelyekkel a cseh uralom a felvidéki magyar kisebbséget megfosztotta mozgási szabadságától és az államhatalomban való részesedését a minimumra korlátozta. A csehesitést előkészítő rendszabályok között ismerteti a kisebbségek képviselői nélkül összeült alkotmányozó nemzetgyűlés működését, a magyarság igazságos parlamenti képviseletét kizáró választókerületi beosztást, az önkormányzatnak az uj cseh hatóságok által történt felfüggesztését, a nagymegyei, majd a tartományi rendszert és RuszinszJkó nemzetközileg biztosított autonómiájának semmibevételét. Ennek kapcsán a felvidéki városok önkormányzatának megnyirbálását, a rendezett tanácsú városoknak nagyközségeteké való lefokozását, a Pozsony, Kassa, Ungvár és Munkács városokban bevezetett autonómiaellenes rendszert, Valamint • 1 községi önkormányzal ellen tavaly hozott törvényt ismerteti, amely a községi birák megválasztásánál is a prágai kormány megerősítését követeli meg. Mindezek alapján megállapítja, hogy Csehszlovákia a nyugatenrópai államoktól a demokráciának csak a formáját, de nem tartalmát vette ál, amint azt a többi között az is bizonyítja, hogy a Felvidéki ügyvédi kart megfosztották önkormányzatától és a vallásfelekezetek autonómiáját is állandóan megsértik. Részletesen Foglalkozik a/ emlékirat az állampolgársági és illetőségi kérdés terén uralkodó káosszal és annak a magyar kisebbségre gyakorolt suhos politikai, szociális és gazdasági következményeivel. A második részben a/ aide méínoire a cschesítés módszereit világítja meg. Ilyenek voltak a magyar tisztviselők elbocsátása és kiutasítása, valamint la cseh tisztviselők tömeges beözönlése, továbbá az iskolaügy elcsehesitése. A csehszlovák állami statisztikai hivatal adataival is ki tudja mutatni az emlékirat! a magyar tanügy teljes elhanyagolását, a magyar tannyelvű iskolák számának Folytonos apadását, a magyar tanulóknak cseh iskolákba való kényszerítését, a magyar tannyelvű iskoláknak idegen nemzetiségi tanerőkkel való elárasztását, valamint a színmagyar vidéken létesített „csehszlovák" iskolák1 számának Folytonos emelkedését. Ismerteti a mű a „Tót Liga visszautasító'' törekvéseit és e soviniszta szervezet hatósági támogatását, kiemelve ízt is, hogy a magasabb iskolaügyi közigazgatásban egyetlenegy magyar tisztviselő sincs és hogy a papíron magvar tannyelvű iskolák vezetése is számos esetben cseh és tót igazgatók vezetése alatt áll. A FöldreFortn is nem szociális, hanem nacionalista célokat követett. Ezután a magyarság gazdasági pusztulását ismerteti az emlékirat. Elmondja a magyar pénzintézetek sorvadását és megállapítja, hogy a cseh bankok ma már megszerezték a Felvidéki tőke relatív többségét, a magyar és tót bankokkal szemben. Erősen kihangsúlyozza, hogy a cseh uralom másFél évtizede nemcsak a magyarságot, de a tótságot is tönkretette anyagilag. Prágában kiadták a dezindusztriálás jelszavát, amely a Felvidéki gyárak egész sorának megszűnéséhez vezetett. Ezenkívül a cseh agráriusok által 1930-ban oly könnyelműen Felidézett vámháború, valamint a cseh tőkének a Felvidék megtartása tekintetében táplált teljes bizalmatlanság is erősen hozzájárult a gazdasági bajok Fokozásához, amellyel jóval az általános gazdasági válság előtt romokba döntötték a magyar uralom alatt oly virágzó Felvidéki gazdasági életet. Az 1932 óta működő „repülő adóbizottságok," amely az emberek zsebéből még az órát is kiszedik, ugyancsak hozzájárultak a Magyarországtól elszakított Felvidék gazdasági éleiének lei-omlásához. Ennek követkéz lében a Felvidéki gazdák állatállománya, a kohók, bányák, vas és gépgyárak termelése és munkásaik létszáma ijesztően csökkent, míg a kivándorlók száma a Felvidéken sokkal nagyobb, mind a háromszor akkora lakossággal biró cseh tartományban. Legszomorúbb következménye az önző cseh gazdasági politikának a Ruszinszkóban uralkodó éhség. Majd azokat a kínai Falakat mutatja be az emlékirat, amelyeket a cseh kormányzat a felvidéki és csonkamagyarországi magyarság kulturális összeköttetésének megakadályozására rendelt. Ugyanekkor a kormányzat megakadál\ózza abban is, hogy kultúráját az állam határain belül Fejlessze. A Masaryk alapítványból létesített irodalmi, tudományos és művészeti társaság inkább kigunyolása a magyar kultúrának, mint ápolása. A magyar színészet működésének megakadályozását, a magyarság nemzeti érzelmei elleni tűszurásokat ismerteti azutáu az emlékirat.