Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 10-11. szám - Kassa, Pozsony és Ungvár magyar lakosságának elnyomatása. A Magyar Reviziós Liga emlékirata

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 A harmadik rész az 1930. évi cseh népszámlálás ered* menyeivej ós a pozsonyi, kassai és ungvári magyarság a városi önkormányzatban eleddig bír! nyelvi jogainak megszüntetése ügyével Foglalkozik, Ismertéri az említett városok nemzetiségi statisztikai adatait O00 óla. a cseh népszámlálás elméleti megalapozásának és különösen a zsidó nemzetiség- konstrukciójának « magyaréi lenes tendenciáját, valamint a népszámlálás végrehajtását a gyakorlatban. Állításai igazságának tudatában az emlékirat azt javasolja, hogy a tárgyilagosság és pártatlanság minden garanciájávál ellátott nemzetközi bizottság küldessék ki a tényállás megállapítására. Végül a népszámlálás és a kisebbségek nyelvi jogaira világít rá a munka, behatóan elemezve a cseh nyelvtörvény és annak végrehajtási rendeletét, valamint az utóbbiak törvényellenes voltát. A negyedik rész jogi szempontból foglalkozik a Felvidéki magyuirság helyzetével. Egybeveti a saiiit-goiinuini kisebbségi szerződést a tényleges helyzettel és arra az. eredményre jut. hogy a cseh kormányzat a magyarokat utolsórendű állampolgárok gyanánt kezeli, a Felvidéken a megígért szabadság helyett csendőr- és rendőr-uralom, honol, a kisebbségek nyelvi és iskolaügyi jogait Figyelembe sem veszi. Minthogy a kisebbségi szerződés aláírása feltétele volt a csehszlovák állam és a nagyhatalmak által való) elismerésének. ,1 szerződés megingatta azt a jogalapot, unielyen a csehszlovák állam felépült. Minthogy a kisebbségi védelem nem vált hatályossá, a Magyar Revíziós Liga emlékirata a nemzetiségi elv alkalmazását és a magyar többségű tei illetéknek visszaadását követeli, de fenntartja magának azt a jogot, hogy az önrendelkezési jognak felvidéki Hót, iiilhéii ós néniét vonatkozásánál később foglalkozzék. A Revíziós liga véleménye szerint a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányának 19; cikke a kitűzött cél békés utón Való elérését lehetővé teszi. ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©© Előfizetőinkhez! A „Magyar Külpolitika" szer~ kesztősérje azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul előfizetőihez, hogy amenynyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadóhivatalunknál,hogy nyomban intézkedhessünk. II mai olasz szellem kialakulása Giuliano Balbino előadása A Mareia sn Roma tizenkettedik évfordulója alkalmából a TESz kebelében működő Magffar-Olasz Társaság, a Corvin Mátyás Egyesülettel karöltve1 ünnepi ülést tartott a Tudományos Akadémia tanácstermében. Giuliano Balbino szenátor az ülésen a mai olasz, szellem kialakulásáról tartott rendkívül érdekes előadást. A tanácstermet a közönség zsúfolásig megtöltötte. Ott volt tebbek kőzett: /: /(•// Aladár dr. h. államtitkár a miniszterelnökség. Villani Lajos báró) követségi tanácsos a külügyminisztérium, Wlassict Gyula báró 'és Petri ' Pál államtitkárok a kultuszminisztérium. haross Gábor orsz. gyül. képviselő a TESz, képviseletében az olasz kovetseg tiszhiselci Baldoni ( orradö olasz ügwiv •> vezetésével, Pékár Gyula, a TESz. külügyi elnöke. Pignaielli Riccardo, a budapesti Fascio képviseletében. Nemes Antal budai püspök. Túri Béla o:sz. gyül. képviselő ós még sokan mások tudományos, művészeti, kulturális és politikai életünk vezetői közül. A Magyar-olasz Társaság részéről Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter, a Corvin Mál'vás Egyesület részéiől pedig Berzéüiczy Albert dr. v. b. t. t. elnököllek Amikor Giuliano Balbino szenátor az Akadémia épületében megjelent, a bejáratnál Felsorakozott ifjúság sorfalat állva lelkesen ünnepelte a magyar nemzet olasz barátját, akinek a széretet eme megnyilvánulása láthatóan jólesett. Berzevíczy Albert elnöki megnyitó beszédében olasz nyelvén üdvözölte az. illusztris előadót. Emlékezetébe idézte Giuliano öt évvel ezelőtti látogatását ós előadását Búdapeston. Méltatta Róma nagyságát és Mussolini érdemeit az antik Róma feltárása körül. Hangsúlyozta', hogy a fisizmiis Olaszország második reneszánsza, azonban teljesebb az elsőnél, mert az első egy széttagolt nemzetet hozott létre, míg ,i mostani második reneszánsz Olaszország tökéletes egységére vezetett. A közönség lelkesen ünnepelte az elnöki megnyitó után az élőadói emelvényre lépő Giuliano szenátort. Mielőtt tula jdonképeili előadásához kezdett volna1, Giuliano Magvarország iránti meleg rokonszenvének adott kifejezést. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem őrzi magát idegennek. A két ország közötti barátságot nem szerződések adják' meg, liánéin a két testvér nemzet közötti lelki rokonság az, ami szilárd bázisa az együttműködésnek. Néhány szóit megtanultam a szép magyar nyelvből — folytatta — és ezek közül a következő három szó vésődött be legmélyebben szívembe: Nem, nem, soka ! Viharos lelkesedéssel ünnepelte az ülés díszes közönsége a szenátort, amikor hibátlan kiejtéssel mondotta el a magyar nemzetnek az igazságtalan béke ellen tiltakozó jelszavát. Ezután megemlékezett arról, hogy a magyar ifjúság küldöttei milyen melegen köszöntötték beléptekor, biztosította rokonszenvéről és szeretetéről a magyar ifjúságot és azt kívánt'! nekik, hogy végre érjék el vágyaik és álmaik teljességét. A mai olasz szellem kialakulását történelmi alapokon vezette le a szónok, a XVItl. és XIX. századból, részben pedig az antik Róma örökségéből. Mély történelemfilozófiai Fejtegetéssel nyújtott áttekintést a XIX. század eszméiről, kritikailag világította meg azokat, rámutatott a század lény- ós árnyoldalaira, erényeire és hibáira. A XIX. század végén a materializmus és a demoszocdalizmus már-már diadalmaskodó eszméivel szemben jelentkezett a fasizmus. Ez. az új szellemi áramlat, ha lel is lázadt a múlt ellen, azt nem nézte szkeptikus szemmel, ellene volt a mindent felbontani és elzülleszteni akaró törekvésnek. A történelmet új szemmel nézte ós nézi azóta is. mert a múltnak nem a súlyát akarja érezni, hanem magasba lendítő szárnyakát kap tőle. Az elmúlt materialista és pozitivista korszakkal szemben, bár a földet, a realitást is inig akarja hódítani, tekintete az Ég, az Isten eszménye felé volt irányítva és elvetette a XIX. szá/ud hitetlenségét. A régi Rómát újra mint nemzeti erőt állította be ó'.s az antik Róma morális példaadását tekinti az állami szervezettségben,, a rendben ós jogban példának. A Capvtoliumon őrzött tizenkét márványtábla jogszabályai a jövő számára kiindulási pontnak számították: A továbbiak során sziporkázó ötletességgel tekintett végig az. előadó a XIX.. valamint a XX. század irodalmi, művészeti és zenei áramlatain. Összehasonlítva azokat, rámutatott a két század esztétikai különbségéire. Az új olasz, művészet nem a novecento, nem nézi aprólékosan a természetet, hanem a lényeget keresi, a dolgok magasabb értelmét ós azok visszaadására törekszik. Ezt a ma'.! ! ; kkor is trtckcljuk, ha azt nem i« sikerű! mindig kellő Formájában kifejezni és hu a valósággal