Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1934 / 10-11. szám - Délszláv imperialista törekvések
ÍO MAGVAR KÜLPOLITIKA 1Q34 súlyosabb belső problémákkal. Talán az elhunyi király párisi tanácskozásai kezdetéi jelentették volna uj utak keresésének külső és belső politikája terén egyaránt. Ebből a célból látogatta meg Kemál pasái is. \ni<x végül, főképen az ö fáradozásainak eredményeképen, ez év február elején létrejött az úgynevezett balkáni paktum, amelyet Jugoszlávián kivül Görögország, Románia ós Törökország is aláirtak. A Szovjet elismerése azonban Jugoszlávia részéről még az orosz-francia barátság kiépítése után Sem történt meg. Sándor király belső és külső politikájában egyaránt nagy munkál végzett. Hog> központosító és egységesítő törekvései nem hozták meg azt az eredményt, amit reméli, azt világosan mutatja a horvát nép magatartása. Külpolitikája terén pedig most érkezett el ahhoz a döntő ponthoz, amikor elhatározása Jugoszláviát az egyetemes európai béke szolgálatába állíthatta volna. Jugoszlávia helyzete tehát mind az országon belül, mind nemzetközi viszonylatiban a legnagyobb problémák előtt áll. Délszláv imperialista törekvések Jugoszláviában több mint harminc jugoszláv emigráns egyesület működik, amelyek tagjainak zömét az Olaszországból és Karin'hiából emigrált jugoszlávok teszik. Ezek az egyesületek a Belgrádban székelő szövetségük kezdeményezésére szeptember elején Mariborban (Marburg) kongresszusi tartottak, melynek lefolyásáról és határozatairól a jugoszláv lapok csak feltűnően rövid és színtelen tudósítást hoztak. Annál érdekesebb azonban Kramer dr. volt miniszterelnök-helyettes „Mariborski Vecernik Julra" című lapjának az .1 cikke, amellyel a délszláv nyilvánosság figyelmét a kongresszus rendkívüli jelentőségére felhívta. Olvasóink tájékoztatására közöljük a cikknek a Jugoszlávia immár nem is titkolt hódítási törekvéseire felette jellemző alábbi fejtegetéseit: „Az a tudat, hogy a jugoszláv emigráció törekvései egyúttal az összes jugoszlávok törekvései is, népünk egyre szélesebb rétegeiben tör magának utat. A jugoszlávok óriási löbbsége érzi, hogy a határontúli fajtestvéreink kérdései mindannyiunkat közelről érintenek, mivel velük egy egységes etnikai egészbe elválaszthatatlanul összeforrottaknak érezzük magunkat. Ezt a mi jugoszláv rögünkről erőszakosan elűzött emigránsokkal szemben minduntalan hangoztatni erkölcsi kötelességünknek tartjuk. .1 tenger-mellék vagy Kariatida nemcsak népűnk ezen vagy azon részére, hanem az összes jugoszlávok közös tulajdona. Ha ez már a: országhatárokon túli jugoszláv /ölti minden darabjából áll, akkor annál nagyobb mértékben áll ez a mi százszorosan ledorongolt, de azért még mindig élő olaszországi kisebbségünkről, mely l."> é\ i vérlanúságával az egész világ elölt bebizonyította, hogy jugoszlavizmusa nem csupán üres szólam, hanem a legnagyobb kincs, amely még a legnagyobb áldozatot is megérdemli." Ennek a leplezetlen imperialista programnmak stílszerű ki. egészítése a .Váradna Odbrana hasonnevű lapjának egyik cikke, melyben ez a nacionalista úszító sajtóorgánum hódítási mohóságában a magyar Baranyára feni a fogát. A cikk szerint a magyar Baranyának „a szerbek és részben horvátok által lakott területe a Balaton, a Urává és a Duna közti területei jelenii a Drávától északra 10 km. széles sávban egész a Dráva torkolatáig és innen széles ívben keletre fordulva az ú. n, mohácsi síkot is magában foglajja. Ezen a területen a VIII. században a Baranya pravoszláv vallású őslakóinak, a sokácoknak nagyrészéi -1 katholikus vallásra való áttérésre kényszerílették. A magyar Baranyában élő jugoszlávok száma nem 58.000, amint ezt a magyar statisztika kimutatja hanem több mint 83.000. „Tud ják meg oltani fajtestvéreink a mi követelésünket : Jugoszlávia áll van mindenütt, ahol jugoszlávok vannak. Ez a mi irredentánk, Az idegennek a mi .szabad hazánkon kivül élő testvéreink elnenizellelenítésére fordított minden fáradozása hiábavalónak fog bizonyulni az újjáéledt jugoszlávizmus áradalával szemben, inehj az eddig még jel nem szabadított területeknek és testvéreknek egg elöltük még ismeretlen új életet fog hozni." Aki azl hitte, hogy a szerbség mértéktelen területi igényeit a békeszerződésekben jog és igazság ellenére juttatott óriási háborús zsákmánnyal sikerüli kielégíteni, az e cikkek olvastán, melyek az összes szerbek felfogását és litkolt vagy nyíltan hirdetett törekvéseit hűen kifejezik, bizonyára módosítani fogja eddigi véleményét. Hogy egyébként milyen eszközökkel dolgozik .1 szerb imperializmus, annak illusztrálására elegendő rámutatni a magyar Baranyára vonatkozó és bárki állal a helyszínén könnyen ellenörizhető népesedési adalok minden erkölcsi gátlás nélküli meg hamisítására: A Národna Odbrana állal említett 83.000 jugoszláv helyetl a magyar Baranya 249.907 főnyi lakosságának nemzetiségi megoszlása az 1930. évi magyar népszámlálás hiteles adatai szerint a következő volt: 151.191 magyar, 86.5N1 német, 755 szerb, 70(il) bunyeváe, sokác, vend és szlovén és 1777 horvát, továbbá 80 szlovák, 49 román és 2497 egyéb. Az összes délszlávok száma tehát 9596, sőt, ha ehhez még az „egyéb" rovatban feltüntetett 2197 lakost is hozzászámítjuk, akkor sem löbb, mint 12.095. Ez a körülmény azonban legkevésbbé sem zavarja a Národna Odbranát és úszító társait, akik egyáltalán nem riadnak vissza allól, hogy az újabb területi igénylési a fentiekhez hasonló hamisításokkal alátámasszák a tájékozatlan külföld tervszerű megtévesztésére. Ha így továbbhaladnak, akkor annak a már a békekonferenciához intézeti emlékirataikban is hangoztatott elvnek az alapján, hogy „Jugoszlávia <>ll van mindenütt, ahol jugoszlávok vannak1', hovatovább el fog következni az az idő, amikor a Budapest tőszomszédságában fekvő csepeli Duna-szigetre, sőt — evés közben jővén meg az élvágy — Németországnak az ú. n. lausilzi szerbek (vendek) lakta területére'is be fog ják jelenleni korlátol nem ismerő igényeiket. A hódítási vágy ilyen szertelenség ének láttán nem kell-e önkéntelenül is Aesopusnak a rana rupta-ról szóló meséjére gondolni ? FELHÍVÁS A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ! Felkérjük a külföldi magyar alakulatok egyesületek, stb. vezetőit, hogy amenynyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, szíveskedjenek cimüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. fí Magyar Külpolitika kiadóhiuatala