Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 10-11. szám - Délszláv imperialista törekvések

ÍO MAGVAR KÜLPOLITIKA 1Q34 súlyosabb belső problémákkal. Talán az elhunyi király párisi tanácskozásai kezdetéi jelentették vol­na uj utak keresésének külső és belső politikája terén egyaránt. Ebből a célból látogatta meg Kemál pasái is. \ni<x végül, főképen az ö fáradozásainak eredmé­nyeképen, ez év február elején létrejött az úgyne­vezett balkáni paktum, amelyet Jugoszlávián kivül Görögország, Románia ós Törökország is aláirtak. A Szovjet elismerése azonban Jugoszlávia részéről még az orosz-francia barátság kiépítése után Sem történt meg. Sándor király belső és külső politikájában egyaránt nagy munkál végzett. Hog> központosító és egységesítő törekvései nem hozták meg azt az eredményt, amit reméli, azt világosan mutatja a horvát nép magatartása. Külpolitikája terén pedig most érkezett el ahhoz a döntő ponthoz, amikor elhatározása Jugoszláviát az egyetemes európai béke szolgálatába állíthatta volna. Jugoszlávia helyzete tehát mind az országon belül, mind nem­zetközi viszonylatiban a legnagyobb problémák előtt áll. Délszláv imperialista törekvések Jugoszláviában több mint harminc jugoszláv emigráns egyesület működik, amelyek tagjainak zömét az Olaszországból és Karin'hiából emigrált jugoszlávok teszik. Ezek az egyesületek a Belgrádban székelő szövetségük kezdeményezésére szeptember elején Mariborban (Marburg) kongresszusi tartottak, melynek lefolyásáról és határozatairól a jugoszláv lapok csak feltűnően rövid és színtelen tudósítást hoztak. Annál érdekesebb azonban Kramer dr. volt miniszterelnök-helyettes „Mariborski Vecernik Julra" című lapjának az .1 cikke, amellyel a délszláv nyilvá­nosság figyelmét a kongresszus rendkívüli jelentőségére felhívta. Olvasóink tájékoztatására közöljük a cikknek a Jugoszlávia immár nem is titkolt hódítási törekvéseire felette jellemző alábbi fejtegetéseit: „Az a tudat, hogy a jugoszláv emigráció törekvései egyúttal az összes jugoszlávok törekvései is, né­pünk egyre szélesebb rétegeiben tör magának utat. A jugoszlá­vok óriási löbbsége érzi, hogy a határontúli fajtestvéreink kér­dései mindannyiunkat közelről érintenek, mivel velük egy egy­séges etnikai egészbe elválaszthatatlanul összeforrottaknak érezzük magunkat. Ezt a mi jugoszláv rögünkről erőszakosan elűzött emigránsokkal szemben minduntalan hangoztatni erkölcsi kötelességünknek tartjuk. .1 tenger-mellék vagy Kariatida nemcsak népűnk ezen vagy azon részére, hanem az összes jugo­szlávok közös tulajdona. Ha ez már a: országhatárokon túli jugoszláv /ölti minden darabjából áll, akkor annál nagyobb mértékben áll ez a mi százszorosan ledorongolt, de azért még mindig élő olaszországi kisebbségünkről, mely l."> é\ i vérlanú­ságával az egész világ elölt bebizonyította, hogy jugoszlaviz­musa nem csupán üres szólam, hanem a legnagyobb kincs, amely még a legnagyobb áldozatot is megérdemli." Ennek a leplezetlen imperialista programnmak stílszerű ki. egészítése a .Váradna Odbrana hasonnevű lapjának egyik cikke, melyben ez a nacionalista úszító sajtóorgánum hódítási mohó­ságában a magyar Baranyára feni a fogát. A cikk szerint a magyar Baranyának „a szerbek és részben horvátok által lakott területe a Balaton, a Urává és a Duna közti területei jelenii a Drávától északra 10 km. széles sávban egész a Dráva torkola­táig és innen széles ívben keletre fordulva az ú. n, mohácsi síkot is magában foglajja. Ezen a területen a VIII. században a Baranya pravoszláv vallású őslakóinak, a sokácoknak nagyrészéi -1 katholikus vallásra való áttérésre kényszerílették. A magyar Baranyában élő jugoszlávok száma nem 58.000, amint ezt a magyar statisztika kimutatja hanem több mint 83.000. „Tud ják meg oltani fajtestvéreink a mi követelésünket : Jugoszlávia áll van mindenütt, ahol jugoszlávok vannak. Ez a mi irredentánk, Az idegennek a mi .szabad hazánkon kivül élő testvéreink elnenizellelenítésére fordított minden fáradozása hiábavalónak fog bizonyulni az újjáéledt jugoszlávizmus ára­dalával szemben, inehj az eddig még jel nem szabadított terü­leteknek és testvéreknek egg elöltük még ismeretlen új életet fog hozni." Aki azl hitte, hogy a szerbség mértéktelen területi igényeit a békeszerződésekben jog és igazság ellenére juttatott óriási háborús zsákmánnyal sikerüli kielégíteni, az e cikkek olvastán, melyek az összes szerbek felfogását és litkolt vagy nyíltan hir­detett törekvéseit hűen kifejezik, bizonyára módosítani fogja eddigi véleményét. Hogy egyébként milyen eszközökkel dolgozik .1 szerb impe­rializmus, annak illusztrálására elegendő rámutatni a magyar Baranyára vonatkozó és bárki állal a helyszínén könnyen ellen­örizhető népesedési adalok minden erkölcsi gátlás nélküli meg hamisítására: A Národna Odbrana állal említett 83.000 jugoszláv helyetl a magyar Baranya 249.907 főnyi lakosságának nemzeti­ségi megoszlása az 1930. évi magyar népszámlálás hiteles adatai szerint a következő volt: 151.191 magyar, 86.5N1 német, 755 szerb, 70(il) bunyeváe, sokác, vend és szlovén és 1777 horvát, továbbá 80 szlovák, 49 román és 2497 egyéb. Az összes dél­szlávok száma tehát 9596, sőt, ha ehhez még az „egyéb" rovat­ban feltüntetett 2197 lakost is hozzászámítjuk, akkor sem löbb, mint 12.095. Ez a körülmény azonban legkevésbbé sem zavarja a Národna Odbranát és úszító társait, akik egyáltalán nem riadnak vissza allól, hogy az újabb területi igénylési a fentiek­hez hasonló hamisításokkal alátámasszák a tájékozatlan külföld tervszerű megtévesztésére. Ha így továbbhaladnak, akkor annak a már a békekonfe­renciához intézeti emlékirataikban is hangoztatott elvnek az alapján, hogy „Jugoszlávia <>ll van mindenütt, ahol jugoszlávok vannak1', hovatovább el fog következni az az idő, amikor a Budapest tőszomszédságában fekvő csepeli Duna-szigetre, sőt — evés közben jővén meg az élvágy — Németországnak az ú. n. lausilzi szerbek (vendek) lakta területére'is be fog ják jelen­leni korlátol nem ismerő igényeiket. A hódítási vágy ilyen szertelenség ének láttán nem kell-e önkéntelenül is Aesopusnak a rana rupta-ról szóló meséjére gondolni ? FELHÍVÁS A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ! Felkérjük a külföldi magyar alakulatok egyesületek, stb. vezetőit, hogy ameny­nyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, szíveskedjenek cimüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. fí Magyar Külpolitika kiadóhiuatala

Next

/
Thumbnails
Contents