Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 1. szám - Bulgária és a revizió

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 január ben könyörületből engedte be, egyharmad részben tudtán és akaratán kivül költözködtek be és csak egyharmad részben látott maga is szívesen vendégül? Hogy ez a ház elvétessék a gazdától és odaitéltessék a vendégeknek, mert számuk megnövekedett és már elég erősnek érzik magukat ar«-a, hogy az elbirtoklás jogcímének ürügye alatt kezet emeljenek a jogos tulajdonosra? Jusson eszükbe azoknak, akik ezt az ítéletet védik, hogy Isten nem ver bottal és az ilyen ítélet precedenst adhat. Jusson eszébe a győztes Franciaországnak, hogy Elzász-Lothardngiában már német a többség és Dél-Franciaország sok területén az olasz bevándorlók többségre emelkedtek. Bethlen erdélyi politikus, telve az erdélyi politika nagy hagyományaival. Az erdélyi kérdés megoldásánál fölinenil benne az a gondolái, hogy Erdély régi önállóságával lehet az erdélyi kérdést megoldani. Erdély legyen az erdélyieké. Világhistóriai példákat hoz lel arra, hogy oly teriiletek, melyek két, vagy több nemzet határvonalán lekúsznék, — a mmzetek közti civódást elkerülendő, független államokká vállak. Egyik ilyen terület Svájc, melynek lakói boldogok, jóllehet, három nagy nemzet nyelvét beszélik, melyek Svájc területén kivül ádáz harcot vívtak egymással. Az erdélyi kérdés helyes megoldásától függ, hogy az erdélyi nemzetiségek közt helyeáll-e a béke, vagy sötét és viharteljes idő következik, melynek rendjén KözépEurópa kis népeire vagy a szláv keleti óriás emel kezet, vagy a germán Drang nach Osten, vagy — egymással megegyezve, — mind a kettő. Egyik sem lehet sem a kis népeknek, sem Európának érdeke. M. Bulgária és a revízió Irta: Nikoláj Stoyanoff-Toneff (Szófia) Bulgária külpolitikai helyzete ma különös érdeklődésre tarthat számot Középeurópában azoknak a, főleg román híradásoknak a kapcsán, amelyek mindenáron bele akarják Bulgáriái kapcsolni a kisantantba, A bolgár király belgrádi látogatása után a bukaresti lapok már fait accompli gyanánt írták azt, hogy Bulgária magáévá tette Titulescu antireviziós politikáját &a térdenállva kérte a kisantantbd való felvételét, miáltal a négyes kisantant immár garantálja a Balkánon a végleges békét. A bukaresti ujságsziién.-k hangja már néhány párisi szerkesztőségben is viszhangra talált, ahol egekig magasztalják Titulescu diplomáciai lángelméjét. S teszik ezt abban a pillanatban, amidőn Franciaország közvetlen tárgyalásokat folytat Németországgal a versaillesi szerződés kisebbnagyobb fontosságú pontozatainak előnyös értelmezése végeit oly értelemben, hogy az elönvök a Németbirodalom szempontjából értendők. Mit akar már most Bulgária? A kisantanttal nem tarthat, sőt nem tarthat a törökgörög blokkal sem. Ennek oka pedig az, hogy Bulgária, amely nemcsak lelki, de sorsközösségben is él a testvér magyar nemzettel, változatlanul ragaszkodik a neully-i békeszerződés azon pontozatainak megvalósításához, amelyek saját javát szolgálják, valamint mindazon pontozatok revíziójához, amelyek igazságtalanok és megfosztják életképességétől. A bolgár nemzet egységesen kívánja a kisebbségek fennmaradásának biztosítását, a bolgár kisebbségi iskolák megnyitását mindazon elvesztett területeken, ahol a lakosság többsége bolgár; a bolgár templomok újból való megnyitását és annak lehetőségét, hogy az istentiszteletek nyelve bolgár, illetve szláv legyen, a politikai jogok szabadságát és a személyi javak biztonságát, az Égei-tengerre való kijáratot a világháború után elvett Dedeagacs kikötővároson keresztül, amely a neully-r szerződés külön — sajnos, mindmáig papiroson maradt — rendelkezésének tárgya. Neuillyben a legyőzött Bulgáriára rákényszeritették serege csökkentését, teljes lefegyverzését, jóvátételek fizetését, négy oldalról területileg megcsonkították, akárcsak Magyarország legszebb részeivel tették, állandó pénzügyi ellenőrzés alá helyezték. Bulgária mindezt szó nélkül aláirta és végre is hajtotta. Ezzel szemben megtartották-e az antant és társult országok ugyanebben a neully-i szerződésben foglalt kötelességeiket? Nemcsak nem tartották meg, hanem sem a kisantant, sem a török-görög blokk egy jottányi támogatást sem nyújt Bulgáriának arra, hogy a neully-i szerződésben foglalt jogai megvalósuljanak. Eszerint mindazok az ösbolgár lakosságú területek, amelyeket az antant jutalmul osztogatott szét azoknak, akik hozzápártoltak, továbbra is ellenséges iga alatt szenvedjenek? Akkor Bulgária nem tehet mást, mint hogy az együtt szenvedő magyar nemzettel együtt bevárja jobb idők bekövetkezését és igy nem kiván sem az egyik, sem a másik balkáni szövetségi alakuláshoz csatlakozni. Független Bulgáriának eltöl az elfoglalt álláspontjától az a kérdés, hogy a balkáni államokkal, különösen pedig szomszédjaival való kapcsolatai megvalósuljanak. Ezen alapult a bolgár király és miniszterelnöke Belgrádban való látogatása, ahol tárgyalásokat folytattak Jugoszlávia politikai vezetőivel. Bulgária vezető férfiai az ország külpolitikájának mindenkori szem előtt tartásával folytathatnak és a jövőben is folytatni fognak hivatalos tárgyalásokat, sőt esetleg határozatokat is fognak hozni, de mindezek soha sem fogják legkevésbé sem befolyásolni Bulgária elfoglalt álláspontját és vitális érdekeit, a békeszerződések megváltoztatására nézve. Magyar Kir. Állami Vas-, Acélés Gépgyárak Budapest, X., Kőbányai-ut 21 Gyárak: Budapesten és Diósgyőrött Gőzmozdonyok, lokomobilok és motorok. Gőzkazánok. Teherautomobilok. autóbuszok, locsoló-, seprő- és tűzoltó-autók. Traktorok vontatási és szántási célokra. Cséplőgépek és egyéb mezőgazdasági gépek. Uthengerlők, utfelszakitók, utcaseprőgépek, lakókocsik, vízhordó- és öntözőkocsik. Kiilöniéle hengerelt áruk, vasúti felépítményi anyagok. Acél- és vasöntvények. Vízvezetéki öntött vascsövek. Hidak, daruk és magasépítési vasszerkezetek. Jobbágy-féle folytonégö-kalyhak, fekete és nikkelezett, valamint zománcozott kivitelben és háromféle nagyságban. Ajánlatokkal és prospektussal szívesen szolgálunk.