Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 10-11. szám - Laval francia külügyminiszter római útja

1934 MifiVAü KÜLPOLITIKA 3 (ük. Katonai erényeik világhírűek. Földjük, fcenge* rük, sziklás hegységük szinte arra teremtetett, hogy — mint a svájciakat — szabadságra és ünállóságra nevelje őket. Nem barbárok ós nem elpuhultak. A horvát nemzet nem málik szét ;i győző kezében, mely a cirill betűvel Európa szivéig vitte a barbár áradat első iszaplerakódásat. A horvát küzdelem Európa küzdelme tulajdon szelleméért. Európa szerencséje, hogy a horvátságnak minden lel tétele meavan arra. hogy akár századokig folytassa keserves küzdelmét. A békemű, mély Macedóniái keleten és Horvátországot nyugaton dobta oda Szerbiának, ezt a demokratikus, néni államot — melyben a belső nagvság és feilődés csirája élt — a legteljesebb rendőrállammá változtatta. A jugoszláv uralom ma az a Balkánon, ami az osztrák uralom volt a mull században Milánóban és Velencében. Mini minden uralom, melyet hadseregek, rendőrök, börtönök védelmeznek, a jugoszláv inalom is megdönthetetlennek látszik — egész az utolsó pillanatig, mikor — mint cseréplábú bálvánv — a világ csodálkozására, egy perc alatt összeomlik. Annak a méltóságteljes, komor hajónak az útja, mely a/, élő királyt vitte és a halott király tetemét hozta vissza a haragos teng'cren. az attilai temetés óla a világ legzordabb királyi temetési útia volt. Az attilai hatalom is nagy volt. talán nagvobb é- szigorúbb, mint a nagyra duzzadt szerb államé - mégis elmúlt. A jövő nem a rendőrállamoké, hanem a küzdő, vérző nemzeteké. Isten feléjük fordítja kégvelmes arcát. MARIUS Tekintse meg a jobb szaküzletekben a FILTEX RT. legújabb női ruhaanyag mintáit i Laval francia külügyminiszter római útja A kavargó Európa lelett egyetleniegy kérdés lebeg: közeledik-e már a béke? A vad zűrzavar, amelj körülvesz bennünket, a lelkeknek az a bomlása, amelyet egyes embereknél és nemzeteknél egyaránt tapasztalunk, bizonytalanná teszi reménységünket. A békeszerződősek árnyéka, — amelyeket joggal nevezett háborús szerződéseknek egy publicista — még mindig elborítja látásunk határát. \zokkal szemben, akik az önzést, gyűlöletet és ezzel együtt az. anyagot tették meg legfőbb bálvánvukká, még mindig nincsenek elegen azok. akik a lélek parancsának engedelmeskednek és szemük előtt tartják az egyszerű igazságot, hogy bizalmat csak bizalommal lehet kelteni, és hogy jóindulat nélkül nem lehel békességet teremteni. Káin és Abel története ismétlődik meg naponta félelmetes nagyságban, mintha korszakunkra Isten rányomta volna a testvérgyilkosság bélyegét. A lelkiknek ez a megromlása, az erőszak urrátétele közős forrása mind annak a bajnak, amely bennünket, immár két évtizeden át sújt. Ugyanannak a lelkiállapotnak borzalmas megnyilvánulási! a marseillesi merénylet, ugyanannak a lelkiállapotnak mérges haitása az az elszánt rágalom-hadiárat, amely ennek nyomán elburjánzott, s meg lobban meg akarja rontani a népek békés közeledésének reményét. Ennek a saitóhad járatnak és diplomáciai mesterkedésnek éle Magyarország ellen iránvul. Minket azonban nem zavarhat meg a gyűlöletből származó rágalmak özöne, rendületlenül állunk minden vádaskodással szemben. A magunk tiszta lelkiismeretén kivül mellettünk áll az alaptalan vádaskodástól meg nem tévesztett európai nemzetek közvéleménye és a vizsgálat befejezése után kénvtelcnek 'esznek igazságunkat tudomásul venni azok is. akik most a célzatos rágalomhadjáratot vezetik ellenünk. Ez a iailékzás rövidesen le foe csillapodni, sajnálatos csak a/, hogv ez a guerilla-hare késlelteti azoknak a Hiph máciai tanácskozásoknak eredményót, amelyek végre helyes úton igyekeznek Európa békéjét visszaállítani. A jószándékú békekeresők sorában érmen az utóbbi az elsők sorába került Magyarország is. \ világ sa jtója visszhangzik a magyar miniszterelnök lengyelországi látogatásától és annak a testvér nemzettel kötött kulúráUs egyezményen jóval túlmenő jelentőséget tulajdonít. Különösen az olasz sajtó méltatja ennek a látogatásnak a béke szempontjából való értékét. A Tribuna című olasz lao nyomatékosan rámutat arra. hogv a magyar miniszterelnök a lesriobb időpontot választolta varsói útjához, mert a lengyelek különböző okokból ina már megváltoztatták revizió-ellenes állásnontrukat és elismerik, hogy amikor szükségessé válik, el kell következnie a szerződések módosításának. Természetes, — írja a Tribuna — hogy Magyarország nem várhat azonnali eredményt Lengyelország revíziós álláspontjától, de ez a mai politikai vis'zonvok között nem is volna lehetséges. — Mi pedi"iól tudjuk, hogy az a Lengyelország, amelvhez snk évszázados barátság fűzött bennünkjet, és amely a velünk szemben álló táborban elhelyezkedve sem ismerte el a trianoni szerződést, és semmiféle csábítás sem tudta a kisantanthóz való csatlakozásra