Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 10-11. szám - Laval francia külügyminiszter római útja

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1Q34 fi PILSUDSKY MARSALL, az új Lengyelország megteremtője. bírni, Magyarországgal együtt őszintén törekszik az igazságon alapuló béke megteremtésére. Püsudsky marsall, az új Lengyelország nem­zeti egységének megteremtője, előkészítette orszá­gának külpolitikai önállóságát is. Az önálló külpo­itikát folytató Lengyelország pedig a maga m>g\ hatami erejével és súlyával, jelentékeny tényező lesz az új Európa kialakításában. Ennek az önálló politikának következményei volt már az is. hogy Lengyelország meghiúsította a keleti paktumok gyűrűjét, amely a Duna me­dencéjében a páriskörnyéki szerződések változatlan fönntartását jelentette volna. Magvai ország és Len­gyelország kapcsolatának szilárdságát az érzelmi szempontok mellett az érde kek közössége is bizto­sítja. A történelem folyamán a két nemzetnek, amely egyformán a nyugathoz tartozik, közösek voltak a veszedelmei és közösek voltak a céljai. Nem katonai szövetségekkel, mint ahogyan ezt a francia külpolitika cselekszi, hanem baráti szerző­dések láncolatával olyan államcsoportosulás alakul ki az Északi tengertől a Földközi tengerig Len­gyelországon, Magyarországon. Ausztrián és Olasz­országon át, amely államcsoportnak nemcsak há­borús célja nincs, hanem Európa egyensúlyának és békéjének legfőbb támasztéka. A közös munká­ban, amit ezek az államok meg nem zavartatva ki­fejthetnek, a békés együttműködés csirája rejlik egész Európára és egyúttal példaadás mindazoknak a nemzeteknek a számára, amelyek valóban akar­ják Európa békéjét és jövendő boldogságát. Magvarország miniszterelnöke a sikeres varsói út után isméi ellátogatott Rómába, ahol tovább folytatta az olasz—osztrák—magyar megegyezés­ben lerakott alap gyakorlati érvényesítését. A ró­mai egyezmény minden bizonnyal a középpontja u dnnni medence gazdasági és politikai rendezésé­nek. Ez pedig egyre sürgősebbé válik, mert napról­napra nyilvánvalóbbá lesz. hogy a dunai medence vulkanikus állapotának véget kell vetni, mert kü­lönben minden jószándék hiábavaló, nem lehet béke Európában. Rövidcsen Rómába készül Laval, az új fran­cia külügyminiszter is. Rómában fog eldőlni Európa sorsa. Hogy ez a döntés milyen lesz. az elsősorban Franciaországtól függ. Laval külügyminiszter jó­zan és alkalmazkodó politikus. Emlékezetes berlini látogatása idején mondotta, hogy a szónokok és álmodozók nemzedékét most már az alkotók gene­rációjának kell felváltani. Most Rómában alkalma lesz megmutatni, hogy Franciaország is megértette az idők szavát és nem akar makacsul a terméket­len tagadás álláspontján megmaradni, hanem hall­gat az élet és a haladás parancsszavára, amely neki is csak hasznára válik. Mosi, amikor Franciaorszá­got is belső válság foglalkoztatja és alkotmányre formra készül, hogy elejét vegye a belső nyugta­lanságnak, a külső politikában való békekészség szintén csak javára válhatik Franciaországnak. A római egyezmény olyan részmegoldás volt. amely bizonyságot tett az egviittműkÖdés lehető­ségéről és a nemzetek szolidaritásának érzéséről. Lengyelország szerződései Európa keletén szolgál­ják a béke eszméjét. Ha ezeket a részletes megol­dásokat kiegészítené Olaszország és Franciaország megegyezése, akkor joggal remélhetjük, hogy kö­zeledünk a béke felé. A két nagy nyugati hatalom között a békeszer­ződések óta soha sem volt egészen zavartalan a vi­szony. Olaszország tudvalevően a háborúban való részvétele esetére biztosított előnyöket, főképpen Wilson magatartása miatt, nem kapta meg. Az amerikai elnök állásfoglalása kövekéztében nem tudta megvalósítani adriai igényeit. Ezenfelül még a gyarmatok kérdésében is csalódás érte. Nyugati szövetségesei nem teljesítették a szerződésekben foglalt feltételeket s csak hosszú idő elteltével tör­téntek olyan kisebb engedmények Olaszország ja­vára, amelyek lehetővé tették az olasz—francia vi­szony némi javulását. Legutóbb pedig Ausztria függetlenségének megvédelmezésc. amelyben Olasz­ország vezető szerepet vili. hozta közelebb a két nemzetet. Ebben a légkörben szándékozott a tra­gikus \éget ért Barthou Rómába utazni, hogy tisz­tázza az ellentéleket és megteremtse az együttmű­ködési a kél ország közölt a jövendőre nézve is. A római látogatási most már utóda, T avai, fogja meg­tenni, akinek útja csak a/.érl szemed némi halasz­tást, hogy közben megkísérelje az olasz-jugoszláv ellentétek kiegyenlítését is. Jugoszláviának és Olaszországnak előzetes közeledése különösen a minket elsősorban érdeklő dunai probléma megol­dása szempontjából lenne nagyjelentőségű. ,Magyar Külpolitika" ingyen fúr a külföldi magyar egyesületeknek TÁMOGASSA EXŐFIXETÉSÉVEX A MAGYAR KÜLPOLITIKÁT

Next

/
Thumbnails
Contents