Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 8-9. szám - Az olasz szindikátusok működése. Anselmi Anselmo olasz egy. tanár előadása. 1. [r.]

1934 MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 menteslttesisenek és jó téli szállással láttassanak el.0 Néhány nap múlva pedig egy jelentésből arról értesülünk, 'hogy csapatai Kihágásokat követtek el.7 E néhány szűkszavú adat Ismertetése után rátérhetünk a győr-ujvárosi római katholikus templom fia Iáiban talál­ható márványenvléktábkYra, amelyen a következő francia és latin nyelvű feliratokkal találkozunk: ..Nagy vétkes nyugszik itt, hü szolga, barátjainak és Istenének is barátja." ,,Néhai báró Sommerlatte GyöTgy Vilmos i'i császári és katholikus fensége, nemkülönben a fenséges braunscbweiigii és lünebnrgi herceg szolgálatában álló ezredes. Három zászlóalj parancsnoka. Született 1635, meghalt 1738. évben." „A n igy'ulkü szászt ez a szikla takarja, azl a szászt, aki életének 14. lusztrumában az evangéliumi hit krisztusi szilárdságával bocsátkozott a török háborúk vad zivata­rába, folytatván ezt szerenesés Herkulesként, sohasem pi­henve. Must, az örökkévalóiság csendjébe vonulva, ó ke­resztény vándor, itt nyugszik. Nagylelkű, Fülöpnek nagy fia: igy tanulj igy hallgatni, nyugodni és fohászkodjál Achilleusok hamvának urnájához!" Györ sz. kik. város Sommerlatte ezredes emléktábláját — épugy nw.U a város sok más francia vonatkozású emlé­két — kijavítva és megújítva őrzi gondosain. Ezzel is tanú­jeléi adja a magyarságnak hálás megemlékezését jóakarói és barátai iránt, akik jó- és balsorsban kitartottak mellette. De egyúttal azt is igazolja ez az emlék, valamint a hasonló emlékek, hogy a vitézség és barátság érzelmei a volt ellenségekkel és a sokszor még ma i.s ellenis égésik edö irányzatokkal szemben, messze felette állnak a magyarság lovagiam és emelkedett lelkületében. 11 Khevenhüller levele Seckendorff grófhoz: Radojevac, tábor, 1737 szept. 22. Levelein zártakor kaptam a mellékelt Írási, amelyei Sommerlalle alezredes, a wolfenbiitteli ezred parancsnoka nyújtott be. Benne leirja ezredének siralmas ál­lapotát és kéri, hogy kíméljék meg az őrségállástól, hasonló kívánsággal jelentkeztek a szászok is, 7 Khevenhüller levele Seckendonfi gróf altábornagyhoz: Radojevac, tábor, 1737 szept. 26. A wolffenbültteliek állal elkö­vetett kihágásokat Sommerlalle alezredes ur nem válaszolta meg. Az olasz szindikátusok működése Anselmi Anselmo olasz egy. tanár előadása \ I. Immár több, mini másfél százada annak, hogy Lé­íjendre francia kereskedő — mint ahogy tudjuk — Tur­got miniszternek az állam gazdasági feladatáról ihires vá­laszát adta: „laiser fairé, laiser passer". Ezt a jelzőt és ezl a progirammo! fogadta el egy gazdasági iskola és egy poli­tikai rendszer, amelynek a neve liberalizmus. ötven éve nyugszik sírjában Marx Károly, aki nem is oly régen, mint egy uj Messiás tünt fel, hogy az őt váró tömegeknek meghozza a felszabadulást a vasbér-törvény követelései alól. amely őket egy gazdasági és politikai rab­szolgasághoz láncolta és átadni a proletariátusnak a ter­melési eszközök szocializálása által az állami kormányza­tot, amelyik elgondolásában teljesen különbözik a polgár­ság ügyeit intéző szervektől. Ismerve a szocializmust és a liberalizmust, feleletül ezekre vonatkozólag mit mondhatunk? — iNem hiszem, hogy igenlő lehetne a válasz, ha az utolsó évek, különösen a háború utáni évek gazdasági és politikai történelmének előítélettől mentes bírálatát akarnók adni. Benito Mussolini egy olyan rendszert alkotott, ame­lyik az osztályharc tagadó elveivel az osztályok együtt­munkálkodásának tényleges elvét helyezi szembe, továbbá a politikai és gazdasági abszolút szabadság axiómájával a nemzet egész körében, az állam érdekében megnyilvá­nuló összes erőknek alárendelödési elvét. Ez a rendszer nemcsak politikai és szociális organizmust jelent, de és mindenekfelett ethikai organizmust. Ami a fasiszta állam szociális és gazdasági beszervezését illeti, az osztályok együttmunkálkodási elve jogilag a szindikátusok jogi el­ismerését jelenti, továbbá a sztrájknak és a kizárásnak a tilalmát. A munka kollektív viszályainak jogi szabályo­zása pedig a termelés összes erőinek az állam érdekének történő alávetését juttatja kifejezésre. A fasiszta államban ez, jogi beszervezésben a korporáció intézményét, mint ál­lami szerveket eredményezi. /. A fasiszta szindikalizmus jogelvei. Minden jogrendszer a törvények alakjában testet ölt; a szindikális-korporativ rendszernek a következő alap­vető törvényei vannak: az 1026 április hó 3-iki törvény, a munka kollektív viszonyainak jogi szabályozásáról, az ugyanez évi július 1-i végrehajtási utasítás (R. D.): az 1930 március 20-iki törvény a Korporációk Nemzeti Ta­nácsáról (Consiglio Nazionale delle Corporazioni), to­vábbá ennek kormányrendeleti végrehajtása (május 12.): és végül az 1931 február 24-iki legújabb törvény a kor­porációk intézni é ny érő!. De ezeken a törvényeken kivül és ezeken felül otl van a Munka Alkotmánya (Carta del Lavoro), amelynek a-szövegét a Fasiszta Nagytanács 1927 április 11-én hagyta jóvá és kihirdettetett a Hivatalos Közlöny (Gazetta Ufifi­ciale) folytatólagos április 30-iki számában. Ennek a dokumentumnak a jelentőségéi a termelők és ;i munkások jogainak és kötelességeinek kinyilatkozta­tásában foglalhatjuk össze. Erkölcsi értéke miatt a fran­cia forradalom polgári és emberi jogait magába foglaló deklarációjához lehet hasonlítani. Ugyan nem törvény, de elveinek nagy többsége a pozitív törvényi intézkedésekbe vau átültetve s ezenfelül a királyi kormány az 1928 de­cember 13-iki törvény kifejezett érteiméiben lel van hatal­mazva oly törvényerővel bíró rendelkezéseknek a kibocsá­tására, amelyek a Carlában foglalt elveknek a megvalósí­tására szolgálnak. XXX. deklarációi tartalmaz (dichiarazioni), négy címre oszlik. Az első: „A korporativ államról és annak szervezetéről" — a korporativ szervezkedés gazdasági, jogi és erkölcsi elveit foglalja magába és hirdeti ki; a második azokat a feltételeket rögzíti meg, amelyek a kollektív mun­kaszerződések egységesítését vannak hivatva előmozdítani; a harmadik iá 'hatósági munkaközvetítő hivatal intézmé­nyét és működését szabályozza; az utolsó a korporativ ál-

Next

/
Thumbnails
Contents