Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 8-9. szám - Az olasz szindikátusok működése. Anselmi Anselmo olasz egy. tanár előadása. 1. [r.]

1G MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 lam programját és a társadalombiztosítás és segélyezés, a nevelés és a munkások szakoktatása körüli elveket fejezi ki. // .1 szakszervezeti szabályok a munka kollektív viszonyainak jogi szabályozásában, A munkia koillektiv viszonyainak jogi szabályozásáról szóló törvény és a végrehajtási utasítás a következő alapelvekre van építve: 1. A szindikátusok jogi elismerése, legyenek azok akár a munkaadóké, akár a munkásoké, állami jellegű hatalmai ruházva reájuk, 2. a jogilag elismeri szindikátusoknak joguk van kollektív munkaszerződéseket kötni, amelyek kötelező erővel bírnak mindazok számára, akik egy termelési kategóriához tartoznak, tekintet nélkül arra. hogy be vannak-e iratkozva i kategóriát képviselő, pgiilig elismeri szindikális egyesületbe, vagy sem, 3. sztrájknak és a kizárásnak a tilalma, bűncselekménynek tekintve ezeket, 4. a munka (legyen az akár egyéni vonatkozású) kollektív viszályai számára egy sajátságos ítélkező intézmény, a munkaügyi híróság alakíttatott (Magistratura del Lavoro). Vizsgáljuk most röviden ennek a törvénynek alapvelő intézkedéseit, tekintettel a szindikális egyesületek (Associazdoni) működésére és intézményére. Iveknek a neve a jogi terminológiában szakszervezel i Associazioni professionali); annál is inkább, mivel mint látni fogjuk, az egy foglalkozáshoz tartozókat, igy a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem stb. tevékenységi ágához tartozókat teljes egészében képviselik. Minden szakszervezetnek önkénlesen kell alakulnia. Jogi elismerést akkor nyer és akkor alakulhat, ha az illető kategória munkásai 10%-a vagy a munkadóknál annyian, ahányan a munkások 10%-át alkalmazzák abban a termelési ágban, amely számára alakítani kívánják, eziránti kérelmét kifejezésre juttatja. A gazdasági és szellemi érdekek oltalmán kivül segélyezési, nevelési, nemzeti és erkölcsi céljai is vannak; vezetői pedig képességükről, erkölcsiségükről és szilárd nemzeti hitükről garanciát tartoznak adni. A szindikális szervezetek királyi dekrétum által ismertetnek el jogilag és vezetőik a kormánytól kapják a jóváhagyást; ezek alá vannak vetve az állam védelmi körének és felügyeletének. A mondott szervezetek jogilag képviselik a termelési kategória minden egyes tagját még akkor is, iha azok nincsenek abba beiratkozva és joguk van, sőt kötelességük, hogy a munkaalkotmány Il ik pontja értelmében kollektív munkaszerződéseket kössenek. Ezek a kollektív munkaszerződések az egész kategóriára kötelezőek. Továbbá joguk van mindenkire, aki a kategóriához tartozik, legyen az akár beiratkozott, akár nem, évi tagdijat kivetni, a tagdíj a munkanap emelkedésére van alapozva. A fasiszta szindikalizmus egyik alapvető elve, hogy minden szakkategóriára csak egy szkszcrvezcl képviseletét ismeri el. Jogilag más szakszervezet nem működhet. Ez az elv szükséges és logikai következménye a szakszervezetekre ruházott totalitárius képviseleti jognak és a rájuk ruházott ama képességnek, hogy a termelési ághoz tartozó összességre kölelező kollektív munkaszerződésekéi köthetnek. így valóban nem kizárólagos magánjogi intézmény, hanem inkább közjogi organizmus, mivel az államtól meghatározott halaimat és ténykedéseket kap, cselekedetei érvényesek az egész lerelési ágihoz tartozókra a szindikátusba való beiratkozásra való tekintet nélkül, továbbá kötelezően vethetnek ki ezekre tagdi jai (contributo). A mi jogunkban a szakszervezethez tartozás nem kötelező, a polgárok szabad akaratukkal alkotják a/l. Néhány külföldi bíráló Ugy tekinti ezt a rendszeri, mint amelyik a szindikátusokkal egy olyan (juasi állami hivatalt létesített, amelynek a vezetői végeredményben kormányifunkcionáriusok és a szindikális szabadság elvével szembehelyezkednek, bár az a dolgozó osztályok felemelkedési lehetőségét biztosítja s igy az élet fejlődésének vitális oltóanyaga. Az első kritikára azok a szabályok felelnek, amelyek a szindikális szervezetek működését határozzák meg. Ezek a szabályok mindenekelőtt a saját képviselői választási fixirozzáik, amely a választásra illetékes szervei a szindikátus tagjaiból alakított közgyűlésben határozza meg. Ezek a választási szabályozó statútumok a valóság gyakorlati követelményei alapján alakíttattak ki. Az állam, mini már jeleztem, csak védő és felügyelő hatalommal rendelkezik a szakegyesülelek tevékenysége felelt és jogú van a •.c/eiiik kinevezéséi jóváhagyni. Ami a másik bírálatot illeti, in arra szorítkozom, hogy kifejezésre juttassam a Carta del Lavcro misodik kmyilatkozásál, mely szerint a szindikális és szakszervezeti szervezkedés szabad: de egyedül a jogilag elismert szindikátusnak van joga a szakkategória képviseletére, annak védelmezésére a többi szindikátusokkal szemben, továbbá az érdekek védelmére, a kollektív munkaszerződések kötéséire. A szindikális szabadság fogalma veszélyes, mert olyan szindikátusi hirdet, amelyik az államon kivül létezne, ezzel szemben a mi rendszerünk a szindikális erőikéi az állam falain belül vonja össze és egy olyan szindikális elvei alkot, amely felülmúlja a tradicionális szindikális szabadságol. Nem korlátozódik egy elvnek görcsös elismerésére és garantálására, hanem a szindikátusokra a jogot és hatalmát ruházza ál, amelyek ezáltal egy bizonyos módon az állami szuverénitásban is részt vesznek. Evidens, hogy mindezeknek a jogoknak a Címzettje csak egyetlen alany lehet, mert egy meghatározott területen ugyanazzal' a hatáskörrel két hatóság nem működhetik. A WEISZ FÜLÖP RÉZMŰVES MESTER BUDAPEST, VIII., FÜRDŐKÁLYHA SPECIALISTA GÓLYA-UCCA 13 MOSÓÜSTÖK RAKTÁRON TELEFON: 46—0—36 MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja AZ ORSZÁGOS KÜLPOLITIKAI EGYESÜLET KÖZLÖNYE Szerkesztő-bizollság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Dr. Faluhclyi Ferenc, egyetemi tanár; báró MadarassyHeek Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; dr. Kiss Menyhért, Marin*. Szász Menyhért, főmunkatársak, A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmíhályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca 8 Telefon: 22—8—97 Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Eló'fizctétsi ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16,123