Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1934 / 8-9. szám - Románia és a kisantant
ÍO Hl AGYAR KÜLPOLITIKA 1934 Románia és a kisantant Bukarest, szeptember hó. Belgrádban szeptember végén ült össze a kisantant szokásos gazdasági konferenciája, de ezúttal már nem a szövetségesek harmónikus együttműködésének hangulatával, hanem a lappangó gazdasági és diplomáciai ellentétek aggodalmas felhői alatt. A kisantant államai között gazdasági szempontból eddig sem volt rózsás a helyzet. Felettük azonban olt sülölt minden alkalommal az ellentéteket kiegyenlítő francia diplomácia napja, mely a különösen román részről növekvő elégedetlenséget eddig minden alkalommal el tudta oszlatni. A jelek szerint a francia diplomácia ezúttal nem fektet nagy súlyt a kisantant államok belső gazdasági ellentéteinek elleplezésére — különösen Szerbiával kapcsolatban nem. A román belpolitikában évek óta egvik leginkább erősödő ellenzéki jelszó, hogy: Románia gazdasági összeomlása a kisantantpolitikának tulajdonítható. Románia Európa legnagyobb agrárállama, mégis elpusztul a cseh ipari érdek és a szerb agrárkonkurrencia érdekeinek szolgálatáhan. Románia gazdasági helyzete valóban katasztrofális. És krízise sok belső közigazgatási és politikai hiba mellett főként annak a bánásmódnak tulajdonitható, melyben Romániát gazdasági téren szövetségesei részesítették. Megdöbbentő az a statisztikai kimutatás, mely ezt a gazdasági helyzetet leplezetlenül szemléltetővé teszi: Románia buzakivitele 1931-ben 98(5.000 tonna, 1932- ben 103.000 1933- ban 6.000 „ volt. Magának a román buza sorsának grafikonja mindennél többet mond. Csehország nem a szövetséges Romániától, hanem más államokból szerezte be politikailag rekompenzált gabonaszükségletét, a szerb exportbuza kedvezőbb földrajzi fekvése pedig előnyösebb szállítási körülményeivel győzte le az egyébként is gyámoltalanul mozgó román külkereskedelmi törekvéseket. A román buza exporljának hirtelen megsemmisülése maga után vonta a román gazdák elszegényedésével a román termőteriiletek nagy mértékű csökkenését, úgyhogy ez év tavaszán a hivatalos megállapítás szerint egész Romániában (túlnyomórészt a Regátban) nyolcszázhuszonötezer hektárral nőtt meg a mult évi adatokhoz viszonyítva a műveletlenül hagyott földek nagysága. Románia kukoricakivitele 1931- ben 1,027.000 fonna, 1932- ben 1,739.000 1933- ban 619.000 „ volt. És előállott az idén az a tragikomikus helyzet, hogy Beszarábia egyes vármegyéiben a lakosság mindennapi primitív táplálékát jelentő kukorica is hiányzott és a román kormány kénytelen volt tavasszal a trianoni békeszerződés nagyobb dicsőségére — hivatalos bizottságokat küldeni Magyarországra és Szerbiába, állami kukoricavásárlás céljából. De álljon itt még néhány fontosabb adat az agrár Románia külkereskedelmi mérlegéből: Románia! rozskivitele 1931-ben 96.000 tonna, 1932-ben 12.000 I9:i3-ban — „ volt Románia tojáskivitele 1931-ben 12.900 1932- ben 15.800 1933- ban 8.200 „ volt. Románia frisshuskivitele 1931- ben 1.700 „ 1932- ben 1.900 1933- ban 0.500 „ volt. Románia sertéskivitele 1931-ben 20.300 1932- ben 22.000 „ 1933- ban 10.500 „ volt. Jellemző a szövetségesek viszonyára, hogy az aktívnak előirányzott román-cseh külkereskedelmi mérleg ez év első három hónapjában már 142 millió lej paszszivával zárult Románia terhére. Románia egész állatexport-kereskedelmét koldusbotra juttatta az ez év tavaszán végrehajtott cseh valutareform. A csehkorona hivatalos devalvációjának árát a romániai állattenyésztés fizette meg és a román sertéskivitel hanyatlása oly hirtelenül következett el, hogy Románia gazdasági élete az egyébként exportképes romániai sertések elhelyezését már más piacokon nem tudta biztosítani. Ez az első három hónap az általános román kül kereskedelmi mérlegben még 15.5 millió lej aktívával zárult, július 10-én a Román Nemzeti Bankban Teodorescu miniszter elnöklésével megtartott bizalmas értekezleten azonban már tudták, hogy az idei passzíva március végétől június végéig, tehát két tavaszi hónap alatt 300 millió lejre nőtt. Megállapították ezen az értekezleten, hogy a szövetséges Csehország mint piac minden vonatkozásban elveszett Románia számára, a csehek a román HUNGÁRIA NA6YSZÁLL0DA Elsőrangú családi üáz r Éttermei és kávéháza az uri közönség, találkozóhelye BUDAPESTEN REMEK FEKVÉSSEL A DUNAKORIÓN POLGÁRI ÁRAK:
