Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 8-9. szám - Közép-Európa jövője

1934 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 akik vérszerződésekkel két táborrá akarják hasítani és harcba akarják torolni Európát, divatjamúlt színészekhez hasonlók, akik régi ós értelmetlenné vált szerepüket harsogtatják. Yolük szemben például Lloyd George, aki nyugalonibavonulása óta azt a filozófiai tisztánlátást mutatja, mely hiányzott cselekvő államférfiúi működéséből és nagyságálból, — méltán Ígérhet Európának tizesztendei békességet. Ma a béke politikusai az igazi világpolitikusok, akik nemcsak saját népük, hanem Európa egyetemes érdekeinek képviselői s akiknek munkája Lloyd George jóslatának igazi garanciája s akik előbb-utóbb hangadók lesznek a ma még háborús szólamokkal élő, az idők jelét megnemértö régi vágású politikusok helyett. A feladat, amely Európa nemzeteinek vezetői előtt áll, egyszerű. A belső rend megteremtése az országok határain belül és utána a bizalmon alapuló együttműködés megkezdése a többi nemzetekkel. Olaszország, Ausztria és Magyarország római hármas egyezménye példája lehet minden országnak, amely az igazi békét óhajtja. Olaszország belső rendje, Magyarország szerencsés nyugalma és Ausztriának véres polgárháborúkon ál megteremett szilárdsága és egymással való jóindulatú, nemcsak gazdasági, hanem szellemi kapcsolata annak a politikának első szakasza, amelyet Mussolini hosszú idők óta szóval és tettel követ. Nem arra van szükség, hogy egyes országok saját biztonságukat ujabb, meg ujabb fegyveres szövetségesekkel igyekezzenek megvédeni, hanem az együttműködés szellemére, első sorban az Európa sorsáért felelős nagyhatalmak között. Ezért a béke és igazság felé vezető egyetlen ut Mussolini tervén vezet át, amely Európa nagyhatalmait akarja közös tanácsban összehozni. A békében folyó háborút csak igy lehet megakadályozni, nem pedig ugy, hogy diplomáciailag és fegyveresen szemben álló szövetségeket kötnek, amelyek állandósítják a nyugtalanságot és a háború lobotőségének veszedelmét idézik fél mindenütt. Közép-Európa rendje elsősorban országainak belső békéjétől függ és ez a rend erőt és tekintélyt ad a külpolitika torén is. Az együttműködés kiterjesztése fölöslegessé teszi a fegyveres szövetségeket is. Ha fegyverek helyett erkölcsi erőkre támaszkodhatnak a nemzetek, ha nem állnak útjába az igazság érvényesülésének, ha elismerik azt az egyenjogúságot, amely isteni törvény szerint minden nemzetet megillet, akkor könnyű szerrel el lobot távolítani minden méreganyagot, amely most legyőzöttek és győzők életét egyaránt bizonytalanná teszi. Tizenhat esztendővel a békekötések után, amelyek Európa békéjét a háborúnál tartósabban megzavarták, mog kell értenie minden áll&miférfiunak, hogy a béke visszatérését késleltetni nem lehet. A hatalom és a gazdagság, amely csak fegyvereken nyugszik, in ni lobot tartós. A veszedelem, amely fölettünk lebeg, nem egyes nemzeteket fenyeget, hanem Európa minden nemzetét. Egy a végzetünk. Lassú elsorvadás, vagy a megértésben való feltámadás. Történelmi visszapillantás szeptember hóra SZEPTEMBER 1. 1744. Mária Terézia a nemesi felkelés sikere alkalmából Pálffy nádorhoz: „Pálffy atyám! E lovat küldöm önnek, melyet hü alattvalóim leghivebbike méltó csak megülni..." SZEPTEMBER 2. 1686. Buda visszavétele. Elsőnek Petneházy Dávid kurucai hatoltak he a mai Uri-utcába. A nádor ez alkalommal I. Lipóthoz igy ir: „Közelebb is 10.000 magyar jelent meg Buda alatt; ők tehát méltók, hogy Fölséged által megvigasztaltassanak . .." SZEPTEMBER 5. 1526. Frangepán Kristóf, aki a mohácsi csatából elkésett, igy ir: „E csapás hasznos volt, mert ha a magyarok diadalmaskodnak, ki élhetne tovább álaltok s lenne-e b a tára kevélységüknek ?•*' SZEPTEMBER 7. 1566. Szigetvár bukása. Zrinyi Miklós kirohanása előtt 100 aranyat telt zsebéhe, mondván: „senki ne mondja, aki levetkőztet, hogy semmit sem talált nálam . . ." SZEPTEMBER 10. 1898. Erzsébet magyar királyné halála. SZEPTEMBER 12. 1681. Az egyesült kuruc-török-erdélyi hadak működéséről Böszörményben Bethlen Miklós igy emlékezik meg: „Város, templomot égetének, a török pökte, szidta mind fejedelmet Telekyt, Tökölyt fülem hallattára . . ." SZEPTEMBER 15. 1918. Burián javaslatát. 1>izalrnas eszmecserére" ellenségeink elutasítják, SZEPTEMBER 19. 1460. Mátyás király a budai halvásáron „inkognitóban" vásárol, de egy kofa felösmeri nagy orráról. SZEPTEMBER 20. lí/1. Kázmér k'ngyel herceg levele Mátyás királyhoz: „Neked Hunyadi Mátyás, a bitor királynak, hadat üzenünk, ki gögödhen vakmerő voltál az országlásl magadhoz ragadni" SZEPTEMBER 23. 1848. Jellasics magyar kézbe kerüli postájából: „Néhány nap múlva Pesten leszünk. Jaj e városnak! Naponként 1000 pálcái osztunk a talpakra . . . én is ugy érzem magam, mint egy rablókapitány . . ." SZEPTEMBER 25. 1694. II. Rákóczi Ferenc házassága Karolina Amáliával. Házasságáról igy ir: ugy találtam, hogy alakja szépségének Iliről is Felülmúlja. Megvallom őszintén, a házasság lényegéről kevéssé voltam felvilágosítva. Főleg politikai okok vezetlek és az ifjúi hév . . ." SZEPTEMBER 28. 1396. A nikápolyi vesztes csata előtl Zsigmond igy nyilatkozott: „Ily sereggel nincs mitől félni, mert a lándsaerdő a leroskadó eget is feltarthatná", Ny. L. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár a külföldi magyar egyesületeknek TÁMOGASSA ELŐFIZETÉSÉVEL A MAGYAR KÜLPOLITIKÁT!