Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 5. szám - Benes próféciája
MAGYAR KÜLPOLITIKA A AláOYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 5. SZ. BUDAPEST 1933 MÁJUS Benes próféciája (***) Csehszlovákia állania- a világtörténelem páratlan csodája. Árulás, jogtalan és esztelen adakozás szülötte. Könnyelmű borravaló, melyei a győzelem és bosszú részegsége a koldulóknak odadobott. Az érte való harc papiroson folyt. Nem vér: tinta és nyomdafoslék ömlött érte. Nem férfias erények teremtették. Nincsenek gyermekei, csak lakosai. Földje nem anyaföld. Nincs ege, mely eszményeket sugallna neki. Nincs meg benne a haza titokzatos, eget-földei összekötő elevensége. Ereje csak anyagi hatalom, melyet a statisztikus pontosan számon vehet, de hiányzik belőle a lelki erő, mely csodákra képes. Csehszlovákia az államok homunkulusa Milyen rajongás fütheti polgárait? Milyen eszme kapcsolja őket össze? Egv ország valódiságának balsors a próbaköve. Igazi országol balsorsban, szerencsétlenségben is szeretnek fiai. Mert a haza élő lény. Több és titokzatosabb, mint pusztán jó, vagy rossz gazdasági teriilet, tűrhető és elfogadható törvényekkel igazgatott földdarab. Állam, még ha az anyagi élet föltételeit megadja is. nem haza. Egy barlang, egy sátor, egy nyomorult kunyhó: ottbon lehet, az otthon erkölcsi levegőjével, a múlt és hagyományok szövevényes hátterével, rejtélyes összehangzásával. Egy szálló — ha még oly pompás palota — nem lehet otthon soha. Amiből az élet sava, a lélek hiányzik, annak csak statikai ereje van. Előrerontó, jövőt alkotó lendülete nincs. Igazi állam, nemzet nincs is területhez kötve. Teriiletét — mintegy — magával viszi, mint a nomád, vagy a bódító népek, mint Attila, mint a normanok, vagy Szulejman hadai. Állam, ország, nemzet: az az erő és hit, melyet a né]) szivében visel. Minden igazi nép, lakjék bár ősidők óta földjén, elképzelhető hódító uton. Vándorlás és honszerzés a nemzet oly fiziológiai képessége, mely csak szunnyad az igazi népekben, de nem bal meg soha. Elképzelhető, hogy — valamely természeti kényszer folytán — a boldog Anglia más területen, más földrészen keres u j hazát s valósítja meg nemzeti princípiumát. De elképzelhető-e, hogy a „csehszlovák" nemzet — országa szétrobbanásakor — fölkerekedik és uj hazát keres? Elképzelhető-e, hogy ha Csehszlovákiát oly csapások érik, aminő minket ért, — fiai kitartanak mellette mindhalálig, sől tovább: a nyoxnoruságig, megalázásig? Nem. E mesterséges államalakulatban nincs meg sem a fenntartó, sem az újjáteremtő erő makacssága. Csak annyi élet van benne, mint az agyaglábu bálványban. Csak súlya van. csak helyet foglal el, de nincs szivdobbanása, nincsenek gerjedelmei, ereiben nem kering piros vér, nincs ölelésre táruló forró karja, nincs lelke, nincsenek eszményei. Az isleni. misztikus teremtéshez nincs semmi köze. Alltában-dültében végzete ellen nem tud Istenhez fellebbezni. Nincs égi Ígérete hivatásra, öröklétre, feltámadásra. Sem a természettudomány, sem a politika művészete nem jutott el a tudás olyan fokára, hogy megfejthetné és lemásolhatná az élet teremtésének titkát. A lélek egyenest Isten kezéből jön, semmi mesterséges tákolmányban föl nem található. Igaz, mai napság a tudománynak, mint a politikának, vannak bámulatos játékszerei. Óriási gépemberek, belsejükben villamos vezetékkel, fényérzékeny cellákkal. Ezek az alkotmányok fölkelnek, leülnek, telefonálnak, pisztolyt sütögetnek, lármáznak, — de nincs olyan gyermek, aki husból-vérböl való lelkes embernek nézné őket. Ilyen mesterséges államgép Csehszlovákia. Összeléveszthető-e valódi országgal? Itt van. terpeszkedik, beszél, pisztolya is van elsütögetni való. Mégsem él. Milyen lélek rejtőzhetik benne? Milyen hang szállhat ki torkából? Lehetnek-e ihletett szavai? Prófétai hősi fellángolásai? Tud-e felfohászkodni? Tud-e sirni? Tud-e olyan szavakat mondani, melyek kőbe vésni valók? El nem felejthetők? Meg nem cáfolhatók? Nem. A csehszlovák állam nevében most fontos kijelentéseket tett külügyminisztere, Benes. Olyan ügyben beszélt, mely országát a legközvetlenebbül, a legmélyebben érinti: — a békeszerződések revíziójáról, főként pedig a négyhatalmi tervezetben szé)bakerült halárkiigazitásról. Benes egyike a legügyesebb technikájú politikusoknak, hidegvérű és okos. Ha országa igazi ország és ebben <"• igazi államférfin lenne, most kellett volna megtalálnia a legforróbb, leglángolóbb szavakat, meg nem cáfolható, vissza nem verhető szentenciákat, a próféták emelkedettségével, szerető féltékenységével és erkölcsi szigorával. Szavakat mondhatott volna, melyek évszázadokon keresztül sem homályosodnak el. Szásákat, melyekből a nemzeti imádság rózsafüzérét fonhatták volna. De az okos és ravasz Benes, a csehszlovák szerkezel gépésze, nem talált, mert nem találhatott ilyen szavakat: ezek nincsenek meg gépezete korlátolt billentyűzetén. Csak jogászi s annak is igen gyönge érvelést talált: — hogy más országok, ha 'még oly nagyok is, nem rendelkezhetnek — a békeszerződések után — jogtalanul mások ..tulajdonaival". Hogy önálló ország nem tűrhet ilyet s hogy a revízió véres háborúhoz vezetne s végre — hogy bizonyos fokú revízió igenis lehetséges bizonyos békés körülmények között és megfelelő engedmények ellenében.