Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Lloyd George a revizióról. A trianoni helyzet az európai problémák középpontjában

1933 április >IK.YAH KÜLPOLITIKA 18 Lloyd George a revízióról A trianoni helyzet az európai problémák középpontjában — A Magyar Külpolitika tudósítójától — Cambridge, április hó Lloyd George voll angol miniszterelnök nagyszabású beszéddel nyitotta meg a brit egyetemek kongresszusát, amelyen a )>rit egyetemek, továbbá Olaszország és Németország képviselőin kivül Magyarország is képviselve volt. Az ülés elején Lloyd George a jelenlegi kaotikus helyzetei ismertette politikai szempontból A háborúval kápcsolatosan kifejtette, hogy a háború kitörése előtt Angliában egyetlen felelős férfi som sejtette, hogy a háború lehetséges, mindenki ellene volt. Az események aztán mégis mindenkil magukkal ragadtak. Ma is ez ;\ helyzet. A brit egyetemek ifjúsága kijelentette, hogy nem vesz többé részt háborúban. Ez megoldásnak nem elegendő és nem megfelelő. Mindenekelőtt csökkenteni keli a fegyverkezési és erősíteni kell a béke eszközeit. Ma az a helyzet, hogy a háború gépezete naprólnapra hatalmasabbá fejlődik a beke eszközei pedig naprólnapra satnyulnak. És mindenféle békéltető paktumok dacára csak növekedeti az érdékeit országokban a fegyverkezés. A világháború kitörése előtt egyetlen államférfi sem akarta a háborút. Rövidesen megjelenik könyvem, — mondotta — amelyben megírom, hogy ki akarta a háborút. A lefegyverzés maga azonban még nem hoz/a meg az eredményt. A világ gazdasági problémáit ez nem oldja meg. A vtlághaboru egyik legfőbb oka a tulfülutt nemzetisig] törtkvésekben keresendő. Elnyomott és elégedetlen nemzetiségek a béke számára állandó veszedelmet jelenlenek. Egyes országokban Wilsont, Clemenceaut és engemet tesznek felelőssé a mai helyzetért. Pedig mi nem lehetünk felelősekőzért, hogy Csehszlovákia létrejött, hogy Litvánia megszületett, hogy Erdéllyel mi történt. Mi kész tényeket találtunk. A szlávok felszabadulási törekvése igen erős volt éis mi a nemzetiségek érzéseit tiszteletben tartottuk. Eltemetett nemzetiségek lámadtak fel és mi ezért nem lehelünk felelősek. Hogyan lehetne a mai rettenetes krízisen keresztül vergődni? A Eöld rengeteg bőséggel rendelkezik az emberiség számára, rengeteg teriilet van még kiaknázatlanul és mégis emberek milliói éheznek. A fiatalabbakon most már a sor, a bábom utáni generációnak kell azon munkálkodni, hogy ez megszűnjék. Meg kell találni azokat a módokat, amelyekkel háború nélkül lehet a nemzetek közölt fennálló mindennemű ellentélet, akadályt és vitás kérdést elintézni. Az ifjú nemzedék ( lőtt áll egyrészt az öregek minden tapasztalata, másrészt a jövő minden lehetősége és Ígérete. Lloyd George beszédével rendkívül nagy tetszést aratott, részletesen fejtegette még azokat a módokat, ahogyan a jelenlegi kaotikus helyzethői kivergődni lehetne. Beszéde után a hozzá intézett legfontosabb kérdések és feleletek a következők voltak: Mi a véleménye a revízióról? ,4 revízió — válaszolt Lloyd George -- a szerződések bizonyos vonatkozásaiban igen kívánatos. Már a békeszerződések elkészítésekor számoltunk ezzel. .1 régi és aj Európa egészen más képet mutat. ,\ revízió ma már elkerülhetetlen. Nekem erre vonatkozólag megvannak a magam gondolatai. Mikor lesz aktuális a revízió? Már közeleg az idő, amikor Európa jobb belátásra jut. ,\ háború azonban nem intézi el a vitás kérdésekel és ezért a revíziót is békés eszközökkel kell végrehajtani. A nemzetiségek felszabadítása mindeneseire igen sokat fog segíteni és javítani a helyzeten. Én nem helyeslem azi. ha egy másfajú, másvállásu és más anyanyelvű nép uralkodik egy másikon. Mi a helyzet a világnézel tekintetében ' Én mindenben a demokratikus elvek hive vagyok. A demokratikus világszemlélet idejét éljük. Ennek mindenütt győznie kell, mert ahol más nézel uralkodik, mim Oroszországban és a voll osztrák monarchiában. olt meginog és elpusztul minden. A jelenkor egyik legnagyobb államférfiét üdvözölte ezután benne Foliows Denis, a kongresszus elnöke és meleg bangón megköszönte az ősz államférfi készségéi, amellyel a kongresszus rendelkezésére állott. Lloyd George, akit a jelenlévők meleg ünneplésben részesítettek, válaszában kijelentette, hogy szívesen lelt félre (öbb fontos politikai megbeszélést, hogy a közeljövő vezető fírfiainak nézeteit meghallgassa és nekik utmutafás'l adjon. Ezután MacFadyean Andrew gazdasági szempontból ismertette a jeleidegi helyzetet, nagyrész'l Lloyd George politikai fejtegetéseinek nyomdokain. Majd három európai állam: Olaszország, Németország és Magyarország kiküldöttei emelkedtek szólásra és ismertették a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetet saját szemszögükből. Casagrandi Erberto olasz részről ismertette Mussolini tervéi a négy halálom blokkjáról. Ismertette a népszövetség eddigi sikertelenségéi. Majd kitéri a francia osökönyösségre a béke szolgálatával szemben. Elítélte a kisantant intézkedéseit és hangoztatta, hogy Európa békéjét csakis a trianoni szerződés revíziójával lehet biztosítani. Ha a francia hegemónia megszűnik Európában, a kisantant érdekeltség megszűnik és Európa békéje biztosítva lesz. Graefe Gerhardt német részről megállapította, hogy ma ni nacionalizmus lépett előtérbe Németországban. Hitler mindenben Mussolini tervéi támogatja. Hitler az európai problémák megoldását háború nélkül is lehetségesnek tartja. Lllene ' in a háborúnak. \ gyeze •. s legyőzöttek közötti meg különböztetés mindeddig minden paktumban érezheti) volt. Amíg ez fennáll, a hatalmak közötti tárgyalások nem helyezhetők óz igazságosság alapjára. Németország biztosítani akarja a békét Közép-Európában. El kell tüntetni a békét veszélyeztető momentumokat. Ezért teljes erejével köveleli Németország a becsületes leszerelést és a békeszerződések revízióját. Ezután Magyarország részéről Széli Sándor dr. emelkedett szólásra, aki a trianoni helyzetei az európai kao'tikus helyzet középpontjába állította. — Ennek az ifjú generációnak — mondotta Széli — amely maholnap Európa vezető rétege lesz. legelső sorban alaposan ismernie kell az európai viszonyokat, népekel és azok történetéi. Eis akkor nem fog előfordulhatni az. hogy uh in ntpek sorsiröl ke;l döní-:niók amelyek?! nem is ismernek. — Azt mondotta nekünk ill Mr. Lloyd George, hogy az elégedetlen nemzetiségek robbantották ki javarész! a világháborút és hogy elnyomóit, elégedetlen nemzetiségek mindig veszélyeztetői lesznek -a békének. Azt is mondotta, hogy i'ik nem lehelnek felelősek a mai közép-európai helyzetért. Otl csak eltemetett nemzetiségek támadtak fel. Pedig ennek éppen az ellenkezője történt. Egy nemzetiségi állam helyett bánnal kreállak. Több millió különböző nyelvű, különböző faju különböző vallásai és különböző tradiciöju népei juttattak idegen uralom alá és milliókat nyomnak el Így más nemzetiségek. Nagy felelősség terheli tehát a békél diktáló államférfiakid, de nem azért, mert eltemetett nemzetiségek feltámadhattak, hanem azért, mert élő és virágzó nemzetiségekéi darabokra léplek és élve eltemetlek. — Lehel, hogy abban az idillien még nem ismerték Európa gazdasági és néprajzi viszonyait. Az elmúlt tizenöl esztendő alatl azonban volt alkalom ennek megismerésére. Nagy férfiak, mint Mussolini, Borah, Rothermere és mások mulatlak rá a veszedelemre ÉS ha a felelős férfiak még mindig nem Iái jók be tévedéseiket, czérl őket fokozott felelősség terheli. A háború után minden vesztes államtól vettek el lerüle•leket. Németország területéhek liz százalékát vesztelte el. Mi ez az ezerével Magyarország veszteségével szemben.