Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Veszélyben a béke! Ajtay József tanulmánya

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 ápril miniszter, Charles Tisseyre francia képviselőnek I02;i-I»;ui kiadott La Hongrie mutilée cimü könyvében súlyosan hibáztatja a közel 4 millió magyar elszakitását ós nérói őrületnek mondja irredentizmusok sorozatának megteremtését és ördögi gondolatnak a gazdasági összefüggéseket szétszakító trianoni határokat, Albert Franfois szenátor, utóbb 11>l>]> ízben és jelenleg is miniszter, a francia parlament és szenátus ratifikációs vitája idején, 1921 júliusában, a Bonsoir cimii napilapban halvaszületett országoknak bélyegezte a/ utódállamokat, amelyek a nemzetiségi elv és a közgazdasági érdekek súly >s megsértésévé] jötteik létre. Szerinte Európa békéje megköveteli a trianoni szerződés módosítását. Mi történt Trianonban? Feldarabolták az ezeréves földrajzilag és gazdaságilag páratlanul egységes Magyarországot a lakosság megkérdezése nélkül, a nemzetiségi elv és önrendelkezési jog súlyos megsértésével és részeit koncul vetették oda kulturátlan szomszéd népek falánk hódítási vágyának. Magyar Elzász-Lotharingiák Trianonban a magyar királyság területéből közel 3/i részi, lakosságából pedig közel elszakítottak az. anyaországtól és ezt öt szomszédállam között oszlott;'vk szél. Egyedül Románia nagyobb területet kapott, mint amennyit Magyarországnak meghagytak. Mindez népszavazás nélkül történt. Legsúlyosabb igazságtalanság az. volt, hogy mintegy 3 X* millió magyart szakítottak el é-s vetettek idegen uralom alá. Ebből közel két millió közvetlenül] a trianoni vonal mentén, a csonka országgal a legszorosabb kapcsolatban, nyolcszázezer pedig a Székelyföldön és Erdély közepén összefüggő területin nagy tömlyökben él. Ugyanakkor tehát, amidőn az erőszakkal elveit Elzász-Lolharingiát Franciaországhoz visszacsatolták és az erőszakkal feldarabolt Lengyelországot újra feltámasztották, Magyarország megcsonkításával négy uj Elzász-Lothlaringiát teremtett cl. Magyarország nem volt bűnös a liáboi'ti felidézésében A magyar nemzetnek hódító tervei egyáltalán nem voltak. A magyarok kizárólag védekező politikal folytatlak az orosz imperialista és a szerb, meg román irredenta törekvésekkel szemben. Ezért helyeselték a Németországgal és Olaszországgal való védelmi szövetséget is. De a magyar* ság sdhasem volt vak hiue a Németországgal való szövelségnek és vezető emberei mindig helytelenítették Németország Keletre irányuló imperialista törekvéseit, amelyek a magyar létérdekekre nézve súlyos veszedelmet jelenlellek. Tisza István gróf, Magyarország miniszterelnöke mindent elkövetett a háború kitörésének megakadályozására és ellene volt mindig a területi annexiónak. A gorlicei nagy győzelem és Szerbia teljes meghódítása után, 1915 őszén a magyar parlament vezető egyéniségei kivétel nélkül a: annexió és kártérilés nélküli béke melleit foglaltak állást és csupán Lengyelország feltámasztását kövelelték. Az 1918 elején Romániával megkötött bukaresti béke i.s bizonyltjai hogy a monarchia és különösen Magyarország törekvése nem irányult terülelii nagvobbodásra. A magyar állani és u nemzetiségi kérdés Éppily valótlan a trianoni kegyetlen békeparancs vedel mére felhőzött az az érv, hogy a békeszerzök kénytelenek Voltak a magyarok által ..elnyomóit" nemzetiségeket felszabadítani. A magyar nemzetiségi politika — ha voltak is hibái — kiállja az összehasonlítást ugy a háború elöli, mini a háború után más államokban gyakorolt nemzetiségi politikával. A magyar nyelvnek csupán az az elsőbbsége volt meg, amely egy ezeréves ország államnyelvét ugy a közigizgalásban, mint a kultúrában joggal megillette. A magyarországi nemzetiségek, nemzetiséin' jellegük teljes megtartásával, a magyar uralom alatt magasabb kulturfokra txnelkcdlek, mint a szerbiai és romániai fajtestvéreik. A magyarországi nemzetiségi mozgalmaiul) kívülről irányították és pénzelték, amint ezt Magyarország feldarabolása után maguk a nemzetiségi agitáció vezetői őszintén bevallották. Magyarország a nemzeti önrendelkezés elvét fogadta el és népszavazást követelt a béketárgyaláson \ nemzetiségek elnyomásának vádjával szemben Magyarország döntő bizonyitékol hozott fel akkor, amidőn a béketárgyaláson hajlandónak nyilatkozott arra. hogy a határok kérdésében döntőbíróul elfogadja magukat az érdekeli nemzetiségekéi. A magyar békedelegáció népszavazás iránt előterjesztett követelését, az utódállamok nyomására, a nagyhatalmak visszautasították Igaz-e, hogy a trianoni békeszerződés a nemzetiségi elvet és a népek önrendelkezési jogát juttatta érvényre? A trianoni békeszerződés Csehországhoz csatolt Magyarországból 3.5 millió főnyi lakosságot, amelyben számbajöhető csehnyelvü nem volt. Ellenl>en 1.7 millió volt a tót és 442 ezer ruthén. akik ugyan a szlávokhoz tartoznak, de egyik sem azonos a esetivel és külön faji életet kíván élni. Csehszlovák faj és nyelv nincsen. Ezenfelül Csehországhoz csatollak egy milliói meghaladó magyart és egynegyed millió németet. A Jugoszláviához csatolt 4 milliót meghaladó lakosságból alig egynegyed a szerb. Ellenben 1.7 millió a magyar királyságból átcsatoll katholikus horvát, amely ezei én óla külön nemzetként él. továbbá félmilliót meghalld a magyar és közel félmillió a német anyanyelvű, tehát összesen egymillió az átcsatolt tel jesen idegen elem. Romániához ötmilliót meghaladó lelket csatollak át Magyarországból. Ebből 2.8 millió (53.8%) a román, ellenben közel 1.7 millióra rug a magyarok és közel G00 ezerre a németek száma. .1: átcsatolás sehol sem történt népszavazás alapján. Trianonban jellegzetesen nemzetiségi államokat alk ittak Csehszlovákiában, a cseh statisztika szerint is. a cseh né)) csupán kisebbséget (48.9 %-ot) alkot, sőt ínég a lótokkal együtt sem jelent erős többséget (64.3%). Ellenben a valóságban közel négymillió a német, egymillió a magyar és félmilliónyi az. ugyancsak más fajú rutén. Jugoszláviában, a szerb statisztika szerint is. a szerb nép csupán kisebbség (44.7%). Ellenben 2.8 millió aftor»ár(a dalmáciai és boszniai horvátokkal együtt), egymillió a szlovén, hétszázezer a mohamedán, félmilliónyi a német, és nem sokkal kevesebb a magyar és egymilliót meghalad az egyéb anyanyelvű. Nagyrománia 16.5 milliónyi népességéből, a saját megbízhatatlan statisztikája szerint, kétharmada román, ellenben közel 2 millió a magyar (a királyságbeliekkel együtt), több mini egy millió az orosz, közel egy millió a német stb. Mig az igazán győztes Franciaország beérte EizászLotharingia visszacsatolásával, Csehország majdnem meg kétszerezte, Románia megkétszerezte, Szerbia pedig megöl szőrözte régi területét Trianonban nagy igazságtalanságokat és súlyos hibákat követtek cl, amelyekei feltétlenül — minden érdek szempontjából — jóvá kell tenni. Trianon revíziójának a béke érdekében be kell következnie és pedig a becsületesen érvényre juttató H nemzetiségi elv, a/, önrendelkezési jog. valamin! a dunavölgyi szabiul nemzetek szoros politikai és gazdasági összeműködésének szilárd alapján. £ ^fekR ••l^k'l l^^l Gyarmatáru import és íüszerkeres^^^..FHLJ^.FI^ mJ >^ kedelem, terménykereskedelem KERESKEDELMI R.-T. BUDAPE§T, AULICH-U. S.