Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - A fegyverkező kisantant

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 áprilÍH A fegyverke: Csonka-Magyarország elszigetelt helyzetét minden magyarázgatásnál nyilvánvalóbbá teszi egy pillantás a térképre. A kisantant három állama által alkotott vasgyürü csak Nyugat felé mutat nemi hézagot, amely azonban egészen esetleges és bármely pillanatban betömülhet. Komikus, M'ÍI rosszhiszemű az az egyre (elmerülő szemrehányás, hogy miéit nem igyekszünk legalább gazdaságilag megállapodni a szomszédállamokkal, mert hiszen ezek épp geográfiai helyzi lünk kihasználásával vagy egyáltalán nem akarnak velünk szóbaállni, vagy pedig a magyar részről számos ízben történi gazdasági közeledésre oly gazdasági feltételekkel reagálnak, amelyeknek nyilvánvaló célja, hogy miután területileg teljesen megszabdaltak, politikailag és katonailag elszigeteltek és legyöngitettek, gazdaságilag is tönkretegyenek bennünket. Köztudomású dolgok ezek, amelyekre kás szót vesztegetni. Egy körülmény van csak. amely miatt nem lehet hallgatni s ez az. hogy a csonka ország halárain belül sokan hangoztatják a pacifizmust, ámde ugyanakkor nyilván készakarva, nem akarják észrevenni, hogy már úgyis pacifisták vagyunk kényszerűségből, mert hiszen lefegyvereztek bennünket, ellenben ez a pacifizmus különös árnyalást kap a három szomszédos kisantant állam hallatlan fegyverkezésének megvilágításában. A kisantant nevű államszövetség megszületéséin k inditóoka Csonka-Magyarország. Ez kétségtelen. Ámde határozottan szemérmetlen az az állítás, hogy a kisantant államok azért kénytelenek nagy hadseregeket tartani és gőzerővel fegyverkezni, mert Magyarország léliiket s a békét fenyegeti. A Nápolyban megjelenő A/affínó-ban Francesco Paoloni nemrég cikkel iit a kisantantot fenyegető ..veszedelemről" s ezt a cikket egy rajz illusztrálta, melyen a középen álló pöttöm magyar katonát három óriási méretű kisanlani-katona rohamozza meg. Ez a „veszedelmes" helyzei igazi képe. S ezt még kiegészíti a kisálltaidnak 1929-ben kötött katonai konvenciója, amelynek értelmében háborús bonyodalom cselén Magyarországot közös erővel még akkor is megszállják, ha semleges marad. A magyar közvélemény. — igaz. hogy ezt megélhetési gondjai magyarázzák. — de éppen meri e gondoktól való szabadulás kívánná, többet tudhatna saját hazájának és szomszédainak fegyveres föl készültségéről, mint amennyit törődik vele. Anélkül, hogy a kérdéshez részleteiben nyúlnánk hozzá, néhány idevetett adattal szerelnök elérni, hogy tisztán lássa mindenki megkötöttségünket és azt, hogy vájjon ki készül itt. Középeurópa déli és keleti felén valóban háborúra és hogy milyen súlya van Benes cseh külügyminiszter ama legutóbbi több mint önérzetes kijelentésének, melyet a revízió kérdésére célozva tett, hogy „a kisantant nem fogja tűrni, hogy róla határozzanak". Ha Lloyd George-ot, aki a rossz békék egyik szerzője volt, de legalább most utólag töredelmesen megvallja bűneit, illetékesnek fogadjuk el, akkor Magyarországnak 40.000 puskából, 51'.") gépfegyverből és Í05 kiskaliberű könnyű ágyúból álló katonai készségével szemben a kisantantnak .'5,080.000 puska, 50.877 gépfegyver, 8257 könnyű és nehéz löveg, 257 harci kocsi (iánk) és 172 páncélos ő kisantant gépkocsiból álló hadereje áll. Ámde ezek többé-kevésbé odavetett, optimista számok. A valóság még sokkal súlyosabb Magyarországra nézve. Csonka-Magyarország területe .92..9.5/ km2, lakosságának száma 8,688.000 lélek, ezzel szemben Jugoszlávia területe 248.000 km2, lakosságának száma 14.000.000 lélek, Csehszlovákia területe 140.000 km2, lakosainak száma 14,723.000 lélek, Románia területe 148.000 km2, lakosainak száma 6,150.000 lélek. A három kisantant-állain tehát együttvéve kilencszer akkora, mint Csonka-Magyarország, lakosainak a száma pedig négyszerannyi. Ezen az alapon azt hihetnők. hogy a három kisantant-államnak néyyszerakkora hadserege van, mint Csonka-Magyarországnak. A helyzet természetesen egészen más. Mindhárom kisaiitant-állainban általános védkötelezettség van. Az ifjuság 20—21 éves korában kerül sorozásra és egész a legutóbbi időkig 18 havi katonai kiképzésre vonul be, (Romániában két teljes évre), amely kiképzési időt kizáróan kényszerű tak:> íékosság okából csak legutóbb szállították le 14 hónapra. A kiképzésen átesett tiatalság mindhárom államban — s ez, valamint általában a védrendszerek sokban teljes azonossága mutatja a legjobban a három államnak szoros együttműködését, — egész 40-ik életévéig az úgynevezett mozgó hadsereg elsővonalbeli tartalékállományába kerül. 40—50 életévig pedig a tartalék-hadsereg, máskép a Il-ik vonalbeli tartalék állományába. Már ezekből az elnevezésekből is látható, hogy a kisantant-államok hadereje háború esetén legalább a kétszeresét teszi ki formációk, alakulatok dolgában '/ békében fennálló alakulatoknak. Az ifjuság kötelező katonai kiképzése Csehországban és Jugoszláviában már megvan. A legtökéletesebb Csehországban, ahol ugyan nincs törvényes alapja, ám a gyakorlatban annál jobban gondoskodnak róla. egyfelől a 630.000 tagot számláló Szokol szövelségben, mástelöl a 120.000 tagot számláló Orelszövetségben, a lövészegyesületekben, munkás sportegyesületekben stb. Mielőtt az egyes kisantant-államok védőrendszeréi és hadseregszervezetét ösmertetnök, hangsúlyoznunk kell. hogy ezeknek a haderőknek a számbeli ereje, a békekötések óta voltakép nem igen változott. Franciaország, amely a három kisantant-államnak katonai felkészültségét kezdettől fogva irányította, már az új államok megteremtésének első pillanatában, nagyszabású hadseregekre és az új államok erejének kihasználására vetette a súlyt. Ami fejlődés, haladás és erősbödés a három kisantant-állam haderejénél konstatálható, az főkép a hadiszerre] és hadianyaggal való tökéletesebb ellátásban, a hadianyag és hadifelszerelés gigantikus mennyiségének a felhalmozásában, kézifegyver, ágyupark, géppuskainennyiség, tankok, repülőgépek gyors iramban való szaporításában jelentkezik. Es végül abban, hogy Franciaország ugv anyagi eszközökkel, mint szakemberekkel való támogatás formájában lehetővé lelte, hogy Csehországon kívül, amelynek hadiipara már a világháború előtt is európai hirü volt (pilseni Skoda-gyár), Jugoszlávia és Románia is modern berendezésű es fejlődésre képes hadfelszerelési üzemeket állítsanak fel. Militans. ,,SKF" Svéd golyóscsapágyak világhírűek SKV" Svéd golyóscsapágy R.-T. Budapest, IX,, Űllöí-uf 55. szám.