Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Amerika uj világpolitikája

1933 április MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Amerika uj v MacDonald, Anglia miniszterelnöke, akit semmiféle ne­hézség nem riaszt vissza apostoli munkájának folytatásától, az elmúlt napokban Washingtonban tanácskozott Roosevelt ('Imikkel. Megjárta Rómát, Géniben előterjesztette Anglia javaslatát a fegyverkezések korlátozásáról. Most pedig átkelt a tengeren, hogy a gazdasági világkonferencia előkészítésé­ről tanácskozzék az Egyesült Államok uj elnökével. Az európai munka, melyet megindított, szintén előkészület a nagy gazdasági értekezletre, amely valóban eredményes csak akkor lehet, ha Európa népei egymás között is hajlandók az együttműködésre. MacDonald, mire Amerikába érkezett, még szövevénye­sebb helyzet előtt á'lt, mint amikor elindult. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, aki először MacDonaldot, majd utána a világnak jóformán minden nagyobb államát meg­hívta a washingtoni tanácskozásra, időközben sem maradt tétlen. A tanácskozásokat és beszédeket megelőzően már cselekedett is: hozzáfogod azon intézkedések megtételéhez, amelyeket az Egyesült Államok gazdasági életének helyre­állításához még a világkonferencia előtt szükségesnek látott. Roosevelt intézkedései, amelyeket rövid néhány hét alatt mint pénzügyi diktátor tett. izgalomba hozták a bátor cselekedetektől elszokott világot. Különösen azok az intéz­kedései keltettek nyugtalanságot, amelyek végső eredmé­nyükben az Egyesült Államoknak az aranyalapról legalább is ideiglenes letérését jelentik és ezzel a dollár értékének ingadozását idézték elő. Nehéz eldönteni ebben a pillanat­ban, hogy ennek az elhatározásnak rugói milyen mértékben gazdaságiak és milyen mértékben politikaiak. Azt sem tud­hatjuk előre, milyen hatása lesz a nemzetközi kereskede­lemre. Bizonyos azonban, hogy az Egyesült Államok belső helyzetében éppen olyan könnyítést idéz elő, mint mikor 1931 őszén Anglia tért le az aranyalapról. Kétségtelen to­vábbá, hogy az összeülő világgazdasági konferencián Ameri­kának a tárgyalások során kedvezőbb helyzetet biztosit. Elsősorban Angliával és a többi, aranyalapról letért állam­mal szemben jelent előnyt, mert igy ezeknek az államoknak az aranyalapra való esetleges visszatérését Amerikának nem kell külön kedvezmények nyújtásával megszereznie. Már pedig ahhoz, hogy a világkereskedelem gépezete szabály­szerűen működjék, állandó értékű fizetési eszközökre van szükség, akár aranyalapon, akár uj valuták behozatalával valósítsák is ezt meg. Rooseveltnek ezt az intézkedését önmagában bírálni és hatását kiszámítani alig lehet. Célját csak akkor látjuk tisztábban, ha ebben annak a nagyszabású külpolitikának egy részét tételezzük fel. mely Amerika talpraállitásával együtt az egész világ gazdasági megújhodását akarja. Roosevelt, míg át nem vette a hatalmat, elődjének gaz­dasági rendelkezéseiben még megválasztása után sem vett részt. A részvételt azzal hárította el magától, hogy azok a rendelkezések nem az ő ,,gyermekei". Most azonban, mikor elsó, szerencsés cselekedetei után tekintélye még növekedett s jóformán teljes diktátori hatalmat kapott a belső és külső ügyek intézésében, lépésről-lépésre bontakoznak ki a világ megmentésére törekvő politikájának körvonalai. Az eddigi rövid idő megmutatta már, hogy Roosevelt tisztában van azzal, hogy Amerika válsága nem/cl közi együttműködés nélkül meg nem oldható, tisztában van azzal, hogy az ide­gen piacok visszaszerzése nélkül az amerikai termelés vál­sága nem gyógyítható s hogy a termelés és fogyasztás egyen­súlya csak az egész világ gazdasági megszervezésével való­sitható meg. Szakított a magas védővámok fenntartásának tételével, amelyek teljesen szétszaggatták a világ gazdasági egységét és bizonyára szakit a háborús adósságok merev követelésével is. ami helyeit inkább a józan emberi értelmen alapuló gazdasági szerződésekben keres kárpótlást. Ami pedig az európai ügyekben való részvételt illeti, ott ugyan, forma és látszat szerint, fenntartja az amerikai hagyo­mányt, hogy Amerika nem avatkozik idegen országok ügyeibe, lényegében azonban mindenütt jelen van: ahol Európának: Amerika egykori legjobb vevőjének, politikai ügyeiről van szó és mindenütt támogatja azokat, akik Eu­rópa politikai nyugtalanságainak megszüntetésén fáradoz­nak. Lágpolitikája Norman Davis, Roosevelt megbízottja, éppen most járta végig Európa fővárosait és tájékozódott minden nagyobb hatalom kormányánál az európai helyzet felöl. Mikor be­fejezte misszióját, bizonyára tiszta képet adott Roosevelt­nek arról a vajúdásról, amelyben Európa vonaglik. Nor­man Davis illeni tapasztalatairól a nyilvánosság számára alig mondott valamit, de abból a kevésből is megállapítható, hogy az Amerikai Egyesült Államok egész erkölcsi erejével •támogatja MacDonald leszerelési tervét, amelynek politikai értékén kívül gazdasági előnyeit is nagyra becsüli. Rokon­szenvvel nézi Mussolini tervét, amely Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország együttes közreműködésével óhajtja Európában a bizalmat, a biztonságot és az igazságon alapuló rendet helyreállítani. Ugyancsak Roosevelt szűk­szavú nyilatkozataiból megállapítható, hogy Amerika uj el­nöke, a korábbi tervektől eltérően, hajlandó a világgazdasági konferencián a háborús adósságok és a lefegyverzés kérdé­séi a gazdasági problémákkal egybekötve tárgyalni, ha Eu­rópa ennek a módszernek alkalmazását lehetővé leszi. Tisz­tában van Roosevelt azzal is, hogy a hosszú és szüntelen gazdasági háború most már az országok harca helyett a föld­részek harcává változott. Politikájának tervszerűségét és rendszerességét láb/ik bizonyítani az, hogy figyelmét egy­előre saját országán kívül jóformán tisztán Európára for­dítja. Ez a sorrendben az első. Ennek tulajdonitható, hogy a távoli keleten duló harc, Japánnak Kína leigázására irá­nyuló törekvése, — noha az Egyesült Államoknak igen nagy érdekei forognak ott kockán — egyelőre nem indítja cse­lekvő közbelépésre. Amerika gazdasági helyzetének megja­vítása után, amely remélhetőleg Európa sorsának jobbra­fordultával egyidőben fog megtörténni, következik el az ideje annak, hogy Amerika, az érdekelt európai államok­kal együtt, állást foglaljon az ázsiai eseményekkel szemben, amelyeknek fejlődése egyformán irányul Amerika és Európa ellen. A világgazdasági konferencia útjából a legfőbb akadá­lyok részint elhárultak, részint Amerikának módjában van legalább is a gazdasági természetű főbb akadályokat elhárítani. A világgazdaságot megbénító jóvátételi fizetések megszűntek, a háborús adósságok rendezése Amerikától Budapesti Nemzetközi Vásár május 6-15 Több mint ezer gyáros és iparos kiállító Tömegáruk — Minőségi cikkek Magyar mezőgazdasági export­áruk bemutatója Export üzl et pengő ellenében Nagyszabású divatfelvonulások. — Kozmetihai kiállítás. Repülőgépkiállitás. — Bélyegkiállitás és bélyegtőzsde. Telepítési és építkezési kiállítás. — Míntatanya. — Öntözés, fásítás. — Baromfi és apróállat kiállítás. — Borcsoport — Kisipari galéria — Háziipari csoport. Nagyszabású utazási-, vizűm-, szórabonásí és gyógyászati kedvezmények a vásárigazolványok alapján május 1—20-ig. Vásárigazolvány és felvilágosítás kapható : BUDAPESTEN: a vásárirodánál. V., Alkotmány-utca 8, vidéken és külföldön a vásár tb. képviseleteinél és a menetjegyírodákban.

Next

/
Thumbnails
Contents