Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - Három és félmillió magyar . . .

1933 március MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Három és félmillió magyar . . . Irta: dr. Nagy Iván Tizenöt esztendeje immár, hogj a szentistváni Magyarország — hat részire daraboltatván — megszűnt politikailag ;izt a csodálatraméltó egységet alkotni, amit ezer esztendőn keresztül jelentett ill a Kárpálok alján a magyar birodalom. Igaz, hogy a Kárpálok bérceit nem tudták lehordani Csehország ós Felsőmagyarország, Erdély . s a rlgi rom ui kir ilvs. i„ kczctl ia nem tudtak a fslyék felénk irányuló hullámait sem másfelé téríteni, a Dunamedencének a Francia világhírű füldrajztudós Rectus által is páratlannak mondott egységes lájál nem Indiák eltüntetni, de részekre szakították c láj uralkodó nemzetét, a magyarságot, moly a maga államszervező ós Fenntartó erejével a Duna-tájról egymásután eltűnt Pannónia, avar és hűn birodalmak nyomában ázsiai Őserővel ezer esz lendőre alkotott ill egyre fejlődő birodalmai nemcsak a saját fajtája, hanom a vele itl testvérként ól! idegen nyelvű nemzetiségek részére is. A honfoglaláskor a magyarság először a Duna ós Tisza mentének sík tájait szállta meg, de innét rövidesen felhúzódott a folyóvölgyek mentén a Felvidék ós Erdély bércei közé. A krónikások becslései szerinti kétszázötszázezer főnyi honfoglaló magyarság Mátyás idejére már négymillió lélekre emelkedett, akik közül 70—80 százalék volt magyar. Az elkövetkező évszázadok török háborúinak pusztításai azonban az egész ország lakosságának, de mégis leginkább a harcokban elől vitézkedő magyarságnak rohamos csökkenéséhez vezettek, úgyhogy a felszabadító háborúk után tartott népösszeirás a XVIII. század elején, már csak kél és félmillió lakost s közlük felényi magyart talált. A magyar faj életereje és szaporasága. valamint magasabb kultúránk vonzóereje azonban odavezetett, hogy az ország lakossága rövidesen hatalmas arányokban növekedni kezdett és a magyarság a világháború előtti években újból nemcsak relatíve, hanem abszolút mértékben is az ország többségévé lett, a közel tízmilliónyi magyarság .'>'i.,~) százalékát tette ki a lakosságnak. A trianoni békeszerződés alapján maradi Csonkamagyarországban 7,147.053 magyar anyanyelvű ember éli 1920-ban, akiknek a száma azonban tiz év alatt már 8,001.112 lélekre növekedett fel és igy most az összes lakosság 90.2 százalékál leszi ki. A magyar nemzetnek azonban több. mint egyharmada idegen impérium alá került. .1 négy utódállamban számitásunk szerint közel három és félmillió, pontosabban 3,387.000 elszakított testvérünk él. Közülük a legkevesebb az uj osztrák köztársaságban maradt. A Nyugatmagyarországon élő magyarság ugyanis az 1923-as osztrák népszámlálás szerint csak 14.929 fői tesz ki, tehát a 285.000 főnyi lakosság 5.2 százalékát. 1920-ban a magyar népszámlálás sem talált ezen a területen 25.000 magyar nyelvűnél többet, akik közül az Országos Menekültügyi Hivatal szerint mintegy 1200 an jöttek át csonka hazánkba és viszont az osztrák adatok szerint a megszállás alán többezren mentek külföldre, ugyhogy még Hawai szigetére is jutott néhány belőlük. (Az 1930. évi amerikai népszámlálás szerint.) Járásonként a magyarság megoszlása ill a következő: Kismarton 104:1. Németujvár 862, Gyanafalva 17 1. Nagymarton 528, Nezsider 3369, Felsőpulya 2340, Felsőlövő 6311; Kismarton városában 226, Huszi városkában 36 magyar él. A cseh impérium alá került felsőmagyarországi területeken az. 1921-ben tartott számlálás szerint laz 1930-as népszámlálás eredményei! még nem publikálták), az 1910 ben ill élt 1,084.000 magvai- állítólag 702.000-re csökkeni volna le. Tiz év alall tehát a magyarok több mint 300.000 fővel fogytak, ami az oltani magyarság egyharmadának eltűnéséi jelenti, E nagy csökkenési a cseh slatisztikai hivatal azzal igyekszik valahogy megokolni, hogy „a magyar közalkalmazottak nagyszámban hagyták el a megszállt területet." A Menekültügyi Hivatal szerint azonban az 1921 február ló én végrehajtott cseh népszámlálás idejéig „csak" 102.000 volt a magyar menekültek száma. Hogy hová leli a másik 200.000 magyar, arra talán rész ben felelel a cseh statisztikának az a kimutatása, hogy ainig 1910-ben I elsőmagyarországon 108.000 izraelita vallású honfitársunk vallotta magát magyar anyanyelvűnek, addig 1921-ben már csak alig 30.000. A csehszlovákiai magyarság területi megoszlása az egyes tartományok szeriül a következő: Ezer Kzer Cseh Külföldi magyar lakos államállamközül közül Összepolgár polgár esik magyar sen Csehország 5.476 659 7.4 0.8 6.135 Morvaország 534 225 0.7 0.2 759 Szilézia 94 61 0.1 0.1 135 Felvidék 637.183 13.414 854.8 215.4 650.597 Ruténföld 102.144 2.033 137.0 170.3 104.177 745.431 16.392 1000.0 55.7 761.82:', A Felvidék lakosságának tehát a magyarság még a csehek szeriül is közel egynegyedét, a Ruténföldnek egyhatodát teszi ki mégi ma is! Abszolút többséget alkotnak a Felvidék 17 -ós a Ruténföld két járásában, három felvidéki és egy ruténföldi rendezeti tanácsú városban. A Felvidék e magyarságának mintegy négyötöde zárt és összefüggő tömbben él a jelenlegi határok mentén. E kimondottan magyar tebbstgü nyelvterületen 8)2 kézségben összesen 945.000 lakos él. akik közül 814.000 a magvar, csak 61.000 a tói es 71.000 a német és rutén: vágyj a határmentén a 85.6 százaléknyi magyarsággal szemben mindössze 14.1% nem magyar él. Ennek a magyarságnak a mielőbbi visszacsatolása kell. hogy legyen a magyar revíziós program minimuma! A délszláv királyság ugyancsak 1921-ben tartott nép számlálást, amikor az 1910. évi 578.000 főnyi magyarság gal szemben mindössze 472.000 magyart mutattak ki. Itl is eltűnt volna tehát a föld szinéről 115.000 magyar, jól lehel a menekültek száma alig 30.000 volt. A szerb statisztika szerint Bánság Bácska—Baranya területén 382.000 magyar élne. az oltani lakosság 27.7 százaléka, amelyik magyarság az ottélő németséggel együtt azonban még ntn is abszolút többségét alkotja az elszakított délvidéki területnek, mert 55.4 százaléknyi tömegükkel szemben a szerb c.s- horvát nemzetiség mindössze 33.4 százalékot tesz ki. Horvát-Szlavónia területén a békebeli 106.000 magyarral szemben most alig 70.000-et talállak, a Mura mellékén pedig 30.000 helyeit csak éppen a felét. A Románia által megszállt területeken a háború elöli 1,660.000 magyar élt. Az uj román királyságban 1930-ban tartottak először valódi népszámlálási, melynek eredményeit azonban még nem publikálták. A többizben tartott ..közigazgatási összeírások" azonban — igy az 1927. évi is ennél sok százezer fővel kevesebbnyi magvait voltak hajlandók kimutatni. Szerintük csak 1,247.000 magyar élne az elszakított Érdél \ és a részek területén, tehát íl3.000 fővel csökkent volna a magyarság száma. Igaz. hogy 1918 1921 között valóban Erdélyt hagyták el Zímmer Ferenc Ualhereskedelmi R.-T. l|||iiil||llli|l|l|illlill|)ill)|||l||l|l||l||li Budapest, VIII. ker., I I Horánszky-utca 7. sz. iiiiiiiiiiuuiinililiiiHliiiniUiillllllllilillliiUlliuilinilllii