Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - Politikai divatok. A kisantant a revízió ellen

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Politikai divatok A kisantant a revízió ellen Az utazó, ha távoli vizek Isten háta mögötti szi­getére vetődik, láthatja a bennszülötteket oly európai viseletben pompázni, mely származása helyén mái­divatját multa és elismerés beíveli derűs mosolyt kelt az elmaradt szigetlakosság körében azonban a divat minden kényszerítő igézetével uralkodik. Nemcsak ruhában, politikában is vannak divatok, melyeknek sugalló erejéből rég kijózanodtak azok. akik valaha megteremtenék, de amely divatok a vi­lág közvéleményétől messze eső vidékek „bennszülöt­teinél" még babonázó hatásúak. így viseli most az elmaradt Spanyolország, a tá­voli Mexikó, a francia forradalom süvegéi, igy hódol a félbarbár orosz a materialista marxizmus oktalan bálványainak. Azok az államok, melyek a világ eleven leikéi jelentik, ahonnan a világ mozgató erői, sugalló gon­dolatai indulnak szárnyalásra, más vizeken eveznek. Anglia, Németország, az Egyesült-Államok, Olasz­ország — és büszkén mondhatjuk — Magyarország is. megtalálta a nemzeti gondolat, a nemzetközi együtt­működés és a keresztény erkölcs bölcs háromságát, beteg civilizációnk egyetlen mentő szerét. Hiába ra­gaszkodik most a kisantant az antireviziós politika gyermekbetegségéhez, melyen a világ egészségesebb, nagyobb ellenállású, érettebb része rég átesett: az igazi nagy politika nem indulhat meg más pályán, mint ez eszmei hármasság sínéin. Az elmúlt hónapban színpadias körülmények kö­zött, meglepetésszerűen hozták nyilvánosságra a kis­antant három államának szoros egyezményét, melynek antireviziós célja Magyarország ellen irányul. A kis­antant három külügyminisztere, de különösen a cseh Benes bizonyosan az európai politikai színpad első színészének érezte magái a közérdeklődés és feltűnés görögtüzében, az antireviziós szövetség kulisszáira festett ördögeivel. Mindez nagyon ügyes bűvészkedés volt, diplomá­ciai hókuszpókusz, melynek azonban magja nincs. A szerződés nyilvánosságra kerülése után nyilvá­nosságra került a kisantant politikai és katonai gyen­gesége is. A nagy világlapok sorra kiteregették Benes megunt politikáját, — melynek főeleme a követelés és megtévesztés —, a román határok védhetetlenségét és Jugoszlávia rozoga államszerkezetéi. A görögtűz igen hatásos, de a napfény mellett elhomályosodik. Genfben elhangzott egy pár egyszerű szó: MacDonald angol miniszterelnök szava és meg­történt a római látogatás. Ez a pár szó és ez a látoga­tás megmosolyogni való játékká tette a kisantant kül­ügyminisztereinek ügyeskedéseit. A kisantant szerző­désének jelentősége, rövid szereplés után, immár a múlté. Más erők szövetkeznek most, más látóhatár nyilik meg az önzés zsákutcáiban szorongatott világ szeme előtt. Ezek az erők parancsolóan mutatják Európa gyógyulásának, haladásának, fejlődésének útját. Igaz. mindig voltak és lesznek gondolkozásban elmaradt államok. De ezek, legyenek bármily terje­delműek és bármennyi millió embertől lakottak, az 1033 március európai művelődési térkép sólet foltjai maradnak és nem voltak és nem lesznek hivatottak arra, hogy a világban vezető szerepet vigyenek. Csak szerencsét­lenségei hozhatnak a világra, mint a talár hordák, de valódi halalmuk nem lesz soha. Ezek az államok, le­gyen bármily iparuk és bármennyi fegyverük, az emberi gondolkodás alacsonyrangu gyarmatai; távol­eső, műveletlen szigetek félvad országai, másodkéz­ből kapóit, levelei! és megunl eszmei gúnyák barbár torzulataiba öltözve. Ezen az elmaradottságon, másodrendüségen semmi sem segil, se területi rablás, se nemzetiségek elnyomása, se fegyveres fenyegetés, csupán egy: a barbárság megtagadása, belépés abba az eszmei és eszményi körbe, ahonnan a nemzeti gondolat, nem­zetközi együttműködés és a keresztény erkölcs, tehát a békés revízió békés és termékeny gondolata fakad. Mindaddig, míg a kisantant államai az antireví­zióba kapaszkodva fondorkodnak, szövetkeznek vagy szétválnak, nem lehetnek az európai kultúra részesei. Mindaddig tehertételei, lázokozó Iészkei Európának és ezzel együtt a világ civilizációjának. Marius Magyar bánat Felvidéken Szavak, ti drága szép szavak .1 szivembe foglaltalak, Drága magyar szavak. Lelkemből rátok lehelek,. Tinektek fény is a meleg, A mélyből jött meleg. Itt betörve a kirakat. Megbújtok kabátom alatt. A kabátom alatt. S mig csiszolgatlak éjiekeit. Lámpámban könnyem égetem, I könnyem égetem. Falu Tamás. Kacsó Dénes: Kifelejtett fiatalok. Egy világháborúi becsülettel megharcolt ifjú tiszt naplója, kit tizenhétéves korában a tanítóképzőből az események sodortak ki a/ olasz frontra. Többször megsebesüli de mindig visszatért, migcsak a/ összeomlás be nem következett. Nem regén] ez a könyv, hanem a doberdói harcok és hősök küzdelmei­nek pompás leírása De érdekes és tanulságos annak, aki nem volt ott, s örök emlékeztető annak, aki átélte. Igaza van a szerzőnek, hogy a hazának kötelességei vannak a frontol járt ifjúsággal, de a/, öregekkel szemben is. Sajná­latos, hogy a feldarabolt ország csak igen szerény mérték­ben honorálta ezt a katonai szolgálatot. De honorálta leg­újabban is a kormány a réginél sokkal jobb rokkant tör ­vénnyel. És a kinevezéseknél is előnyben van, aki fronton szolgált, A könyv a marosvásárhelyi székely bonvédek hősiességének állit meleg szívvel emléket. Mint a világ­háborúban a magyar katona dicsőségének dokumentumát, ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Kapható a szerzőnél: VII., Gyarmat-utca 7. DR. WAGNER JENŐ ÉS EMIL Budapest, IX., ker. Pápay István-utca 10. szám SZÉNSAV ES OXICÉNCX AR T+

Next

/
Thumbnails
Contents