Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - A békerevizió utja az igazság és a megértés

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 3. SZ. BUDAPEST 1933 MÁRCIUS A békerevizió utja az igazság és a megértés Irta: dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója A világháború borzalmaiban meggyötört emberiség és a békediktátumok által gazdasági világválságba taszított népek milliói az igazi béke után vágyódnak s a béke szelleme a világ közvéleményében mind hatalmasabb erővel tör magának utat. A béke szelleme azonban még mindig nem győzedelmeskedett a hazugság és a bosszú rossz szellemein, amelyek az emberiség egy részét hatalmukba kerítették s amelyeket a győztes hatalmak a békediktátumokban törvényesítettek. A békediktátumok a legsúlyosabb problémákat: a jóvátételek kérdését, a leszerelést, a dunai konföderációt, a kisebbségi kérdést és a vitás területi kérdéseket vetették felszínre s ezek a problémák Európa népeit intézményesen két táborra: a győzők és legyőzöttek táborára osztották. A bosszú és a hazugság müve: a békediktálumok minden történelmi és gazdasági tradíciót maguk alá temettek és már az emberi civilizációt is végveszéllyel fenyegették. A legyőzött népek a legnagyobb erőfeszitéssel teljesítették a békediktátumokban rájuk mért súlyos feltételeket, önmegtagadással egyengették a megértés útját, de az igazság és a megértés mégsem tudott úrrá lenni a hazugságon és a bosszún. Végre a gazdasági világkrizis szülte általános nyomorúság a győztes népek szemét is felnyitotta. Elsőnek az olasz nemzet és annak miniszterelnöke: Benito Mussolini foglalt állást a hazugság és a bosszú politikája ellen. Az igazság felemelkedése és a megértés előretörése csak lépésről-lépésre történt. De a legyőzött népek önérzete mind határozottabban tiltakozott az igazságtalanságok ellen és a győzőket egyre bátrabban kényszeritette a megértés útjára. A népek békevágyától és a gazdasági világválság nyomásától kényszerítve, a győztes hatalmak vezetői kénytelenek voltak szembenézni a legfontosabb problémákkal: a jóvátétellel és a leszerelés kérdésével. A jóvátétel kérdésében Anglia, majd Franciaország is engedett merev magatartásából s megtörtént a jóvátételek revíziója. De ez nem változtatott a világ gazdasági helyzetén, az elszegényedés fokozódott, a munkanélküliség nőtt s ezzel együtt a népek millióinak békevágya is mindjobban megerősödött. A világ közvéleményének nyomása alatt napirendre került a legfontosabb probléma:/ a leszerelés kérdése. De az igazság és a megértés politikáját más körülmény is siettette. A világ közvéleménye ráeszmélt arra, hogy a Duna völgye ma Európa háborús tűzfészke, az Osztrák-Magyar Monarchia helyén erőszakkal teremtett kisállam-alakulatok sem gazdasági, sem nemzetiségi, sem a békepolitika szempontjából nem feleltek meg a hozzájuk fűzött várakozásnak, ellenben útjában állanak annak, hogy Kelet-Európában a gazdasági konszolidáció létrejöjjön. A kisebbségek elnvomatása; s ezek forrongása a Duna völgyében élő népek békés együttműködését lehetetlenné teszi s mind ez, mind pedig a területi kérdéseknek a békediktátumokban történt tájékozatlan, sőt tudatlan rendezése azt eredményezte, hogy a kisantant-államok kénytelenek uralmukat a szuronyok hegyére alapítani és igy a békét állandóan veszélyeztetni. De a világ közvéleménye rájött arra is, hogy az utódállamok nemcsak a keleteurópai népek együttműködését teszik lehetetlenné, hanem belső konstrukcióik miatt is életképteleneknek bizonyultak. Jugoszlávia az uralma alá került kisebbségek kérdését nem tudta megoldani, de az S. H. S. államot alkotó testvérnépeket: a horvátokat és szlovéneket is eddig csak diktatúrával és szuronyokkal akadályozta meg ama törekvésükben, hogy az S. H. S. államot alkotó elemeire bontsák szét. Az S. H. S. állam megalkotói, a horvát és szlovén vezérek részben börtönben ülnek, részben külföldön dolgoznak az S. H. S. állam szétdarabolásán. Nem kevésbé kényes a helyzete Csehszlovákiának is. A „felszabadított tótok" vezérei politikai perek tárgyalásain bebizonyították, hogy a csehszlovák állam alapját képező turócszentmártoni deklaráció meghamisított okmány s a Tuka-per története azt igazolja, hogy a tótok is kiábrándultak a csehekkel való házasságból. Egészen kritikus Románia helyzete. Az elmúlt 14 év története azt tanúsítja, hogy ebben a tej jel-mézzel folyó országban nem tudtak konszolidációt te remteni és hogy a román faj nem képes egy nagyobb birodalom összetartására és kormányzására. A kisantant államai teljes gazdasági összeroppanásukat eddig is csak hatalmas külföldi kölcsönökkel akadályozták meg. Az elsorolt bajok és bűnök mellett a világ közvéleményét azonban a békediktátumoknak különösen ama ténye irritálja, hogy a hibás területi rendelkezések következtében olyan vitás területi kérdések nyomultak előtérbe, amelyek mindegyike külön-külön is háborús veszedelmet rejt magában. Magyar viszonylatban négy területi probléma vár megoldásra, de állandó háborús veszedelmet rejt magában a macedón, a besszarábiai és a dobrudzsai kérdés is és rendezésre vár a Danzig és a korridor kérdése is. Még vitás probléma a német gyarmatok sorsa is. Mindezek a kérdések a szembenálló népek lelki válságát mindjobban elmélyítették és a békére vágyó népek millióinak a lelkét nyugtalanítják. A győztes hatalmak e kérdések méregfogát a leszerelés problémájának megoldásával óhajtották kivenni. Ennek a legfontosabb kérdésnek a népszövetségi tárgyalása egyszerre felszínre hozta a legégetőbb kérdést: a lelki válság tényét és a népszövetségi tagállamok összesereglett képviselői rájöttek arra, hogy a lelki válság