Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám - Magyarország és a keleti paktumok. A lengyel hadsereg

13 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 december járva, kockára leszi azt, amit szövetségesei segítségével szerzet! meg: vitathatatlanul vezető szerepét a kontinensen. Kiszakadva leghatalmasabb szövetségeseitől, külön uton járva, éppen ugy nem tudja megtartani hatalmát, mint ahogyan XIV. Lajos és Napóleon dicsőséges korszakának lejártával nem tudta megtartani. A lelkekben Európa-szerte végbemenő forradalmi átalakulással szemben Franciaország most is a régi hagyományok alapján áll, diplomáciájában és gondolkodásában egyaránt. A mai francia politika eszméi még mindig a régi nagy francia forradalom emlékei ben gyökeredznek. Külpolitikai törekvései pedig szintén nem alkalmasak arra, hogy halalmát Európában egységessé és átfogóvá tudják lenni. Európa jövőjének irányítása — minden jel szerint — Róma kezébe került. Az uj Olaszország megteremtője, aki annak idején diadalmasan szembeszállt a keletről jövő orosz veszedelemmel, megakadályozván a bomlasztó irányzat behurcolását országába, most már kelel felé is megtalálta a külpolitikai egyensúlyt és a moszkvai veszedelem elhárítása után nyugaton hozzáfogott a genfi veszedelem elhárításához, amely az élet fejlődéséi és az igazságot fenyegette és legfőbb akadálya volt az uj Európa megteremtésének. Olaszország, a régi Róma hagyományait követve, elég erősnek érzi magát, hogy megteremtse a pax romanát, a római békét. Július Caesar szelleme ad erőt Mussolininak és mindazoknak a honfitársainak, akik kötelességük tel jesítésével büszkén használhatják a ,,római polgár" elnevezést. Az örök városból áradt szét a világra a kereszténység tanítása is, ami a világ igazi megújhodása volt és Olaszország földjén következett be a renaissance, a második megújhodás. Ezeknek a hagyományoknak az utján haladva az élet jogának és az igazság fegyverével most is el kell érnie a világ megújhodását, az európai civilizáció megmentését. Franciaország politikájának hátterében mindig az a vágy élt, hogy ez az ország legyen Hellasz és Róma utóda, folytatója és Európa középpontja. A történelem folyamán néha ugy látszott, hogy ez sikerül is. Franciaországnak a világosság és a szabadság javaiban sokat köszönhet a világ. Politikája azonban, amelynek legfőbb csillaga a dicsőség volt, sohasem volt átfogó. Nem tudta a kelet és nyugat érdekeit harmóniába hozni, nem tudta a kelet erejét a nyugati jog rendjével szervesen összekötni, a tekintélyt a szabadsággal összeegyeztetni. Ez a feladat ugylátszik most Rómára vár. Mussolini hatalmas terve, amely a Népszövetségen belül, vagy azon kívül Európa leghatalmasabb államainak tekintélyével akarja az uj Európa rendjét megalapítani, és ezen az uton a nemzetek egyenjogúságát megteremteni, ez a terv, bármi nehézségek álljanak is egyelőre útjába, diadalmaskodni fog, mert ez az igazság és az élet utja. Egyedül ez a terv teremthet egységet az egymással szemben álló nemzetek között, a francia terv pedig megörökítené a viszálykodást és útját állana minden igazságtalanság jóvátételének. Egy középkori krónikás irta ie valahol a következő szavakat: Ha Róma feláll, vele együtt az egész világ feláll. Európa jövendője és a béke érdekében remélnünk kell, hogy a középkori krónikásnak a mostani történeti forduló idején is igaza lesz. Magyarország és a keleti paktumok A lengyel hadsereg Irta: vitéz Németh Lajos ny. tábornok A mull nyáron Londonban megtartott világgazdasági konferencia, bár az álluilános gazdasági válság problémáit megoldani nem tudta, a nagyvilágnak mégis egy meglepetéssel szolgált. Június első napjaiban aláírták a szerződések azon sorozatát, melyeket a Szovjet kötött több európai állammal, elsősorban nyugati szomszédaival. Nem célja e soroknak a londoni paktumok jelentőségét a nemzetközi politika szemszögéből méltatni, sem mindazon diplomáciai, politikai, katonai és gazdasági okok után kutatni, melyek Moszkvái arra késztették, hogy felhagyva eddigi ellenséges magatartásával a polgári, kapitalista világ- és társadalmi renddel szemben, baráti szerződéseket kősóin a nyugaiti hatalmakkal. De viszont aztt sem kutatjuk, mi indította .a szóbanforgó államokat, melyek még néhány évvel ezelőtt a/, u. n. „anliszovjet-fronl"-ha tömörültek, hogy most, ugyanazzal a Szovjettel, meg nem támadási szerződésekel kössenek. E cikk keretében inkább az uj ,.szerződés-hálózat"nak katonai, illetve katonapolitikai oldalát kívánjuk megvilágítani, főleg Magyarország szempontjából. Oroszország tevékenyebb, sőt kezdeményező külpolitikájának oka, a komoly belső válságtól eltekintve, Japánnak térfoglalása és hatalmi gyarapodása, mely egy háború közeli lehetőségét mindinkább előtérbe juttatta. A másik ok pedig az uj német Ililler-kormáng kifejezetten kommunizmus-ellenes irányzata. Nyugati szomszédaival kötött kettős szerződések, Oroszországnak most szabad kezet biztosítanak külpolitikaii, de méginkább katonai vonatkozásban, a Távol Keleten — Japán ellen. Mig eddig Szovjetoroszország egész figyelme a nyugati határok felé volt lekötve, ami a birodalom katona politikai berendezéseiben \s — katonai kerületek határainak megállapítása, helyőrségek elosztása, iparüzemek felállítása, vasút- és úthálózat kiépítése, stb. — kifejezésre jutott, ugy most katonai súlypontját keiét felé, Szibériába és Mandsuria közelébe tudja áthelyezni. A megkötött baráti szerződések folytán azonban a Szovjetnek fel kell hagyni minden agresszív, támadólagos politikával, sőt a kommunizmus propagálását is (?), ugy a Balti államok, mint Lengyelország és Romániával széniben. Ennek következménye viszont az. hogy a felsorolt államok felszabadulnak az óriási Orosz Birodalom fenyegető nyomásia alól, úgyszintén azon veszélytől, hogy a bolsevizmus átacsap sajált országukba. A kettős, illetve kölcsönös meg nem támadási paktum ennélfogva emeli biztonságukat, de ugyanakkor bizonyos mozgási szabadságot enged nekik — más irányok felé! Ez iaz a körülmény, mely Magyarországot érinti és f igyelmünket Keleteurópának megváltozott erőegyensúlya iránt fel/kelti. Érdeklődésünk Romániának szól, mint közvetlen szomszédunknak és Lengyelországnak, mint a KözelKeTet, politikai és katonai érteilemben vett. legjelentősebb tényezőjének. UitóMbi leié a baxáiti közeledés annál is inkább indokolt, mivel Lengyelország megalakulása óta Magyarországgal szemben — habár inkább történelmi és érzelmi, mint politikai alapon — rokonszenvének ismételten adott kifejezést. Mikor 1920-bana vörös orosz hadsereg Varsói, az uj ország fővároséi! fenyegette, viszont mi — .mint köztudomású — hajlandók voltunk egy-két hadosztály erősségű hadsereggel (kiképzett emberünk akkor még volt, csak a fegyver és felszerelés hiányzott) a lengyel testvérnemzet segítségére sietni. Nem Magyarországon múlott, hogy ez a terv nem vaflósult meg! Az uj Lengyelország, 380.000 km" terület tel és 32 millió lakosával, melyből igaz, nem lengyel: 4.5 millió ukrán és 1.1 nrü'M'ó német, európai nagyhatalomnak számit. Ónálló államiságát a lengyel nép hagyományos hazaszeretetének és bátorságának köszönheti, mig nagyságát, jobbarumondva területi kiterjedését a Pár is környéki békeszer-