Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám - Anglia és a revizió. Franciaország válaszuton

1933 december MAGVAR KÜLPOLITIKA 7 külügyminiszter mondotta, választani kell a szabályozóit fegyverkezés ós a féktelen fegyverkezési verseny közölt, amely utóbbi nemcsak a békét, hanem egész civilizációnk jövőjét veszélyeztelné. Ezt tisztán látják Franciaország politikusai közül azok is. akiket itéletükben nem zavar meg a szenvedély. Pezet, francia képviselő, a marseillesi nép nagy tömege előtt hangos tetszésnyilvánítás közepette jelentette ki a minap, hogy a preventív háború helyetl preventív békét kell teremteni. Hogy pedig mii érteti ez alatt a furcsán hangzó kifejezésen, mindjárt meg is magyarázta. A preventív béke jelenti azt. amit meg kell tenni az európai fejlődés és a francia biztonság érdekében. Visszautasithatatlan szükségesség a szabályozott revíziói végrehajtani, meri egyedül ez alkalmas arra, hogy Európa épületéből a robbanó anyagot eltávolítsa és félelemtől mentes biztonságol nyújtson. Az a revízió, amelyre Pezet gondol, elsősorban megköveteli a nemzetek egyenjogúságának elismerését és a Népszövetségnek olyan reformját, amely alkalmassá tenné az igazság és méltányosság szempontjai szerint való működésre. Franciaország valóban válaszúton áll. ila nem hajlandó akár Németországgal való közvetlen tárgyalás utján, akár Angliával és Olaszországgal együttesen a béke útját egyengetni, ezzel maga fogja a Népszövetség intézményét, amely pedig eddigi politikájának alapjául szolgált, tökéletesen megsemmisíteni. A Népszövetség megsemmisítése után Angliától és Olaszországtól külön uton járva, tisztán keleti szövetségeseire támaszkodva, a háborút megelőző módszerekkel saját fejére idézi a veszedelmet. Alig tehetjük föl azonban, hogy Franciaország a fejlődés törvényeivel szembe helyezkedve, földrajzi helyzetét ügyeimen kívül hagyva, érdekeit s mindazokat az eszményeket, amelyeknek szolgálatában állott, cserben hagyva, az elszigeteltség politikájával tegyen kísérletet. Simon, angol külügyminiszter, párisi tárgyalásai után tovább folytatta ünnepi útját s Capri-szigetén VÍ.IÓ pihenése után visszatérőben Mussolinit keresi fel Rómában. Hogy Mussolinival milyen szellemben fog tárgyalni, arra nézve irányt mutat Londonból való elutazása elötl mondott nagy beszéde. Ebben a beszédben bejelentette, hogy Németország hajlandó ünnepélyes igérelet lenni a német-francia viszonylatban minden erőszak kikapcsolására. Ennek az álláspontnak megerősítése a németek által Franciaországgal szemben felajánlott megnemtámadási szerződés, amelyet Németország hajlandó további politikai egyezmények sorozatával kibővíteni. A szabályozott fegyverkezéssel kapcsolatban minthogy a jeleidegi világfa fyzet komoly leszerelési nem tesz. lehetővé —, Németország igénye háromszázezer főnyi katonaság fennlartása lenne. Egyúttal Németország nemzetközi egyezmény keretében hajlandó a többi állammal egyforma módon időszakonkint nemzetközi ellenőrzésnek magát alávetni. Simon, angol külügyminiszter beszédének másik részéből kiderül, hogy elvi tekintetben egyetért Mussolini kívánságaival, mind a Népszövetség reformja, mind a békeszerződések módosítása tekintetében. Az angol kormány nézeteinek ez a megegyezése Mussolini terveivel kétségtelenné teszi, hogy a Népszövetség reformja be fog következni és a béke utján rövidesen megtörténik az első komoly lépés, ha a megreformál! Népszövetség alkalmassá válik az igazságtalanságok megszüntetésére. A francia kormánynak nemcsak az angol külügyminiszter kérdéseire kell válaszolnia, hanem válaszolnia kell saját országa közvéleményének is, amely ellene van minden békeveszélyeztető kísérletnek. A francia közvélemény egyik számottevő harcosa, Hervé, lapjában, a ,,Victoire"-ban, a következő kérdéseket intézte a kormányhoz: — Megmondta-e vájjon PaulBoncour a Párisban járt Benesnek, megmondotta-e, hogy nincs eszköz, amellyel a németek arányos fegyverkezését meg lehet akadályozni. Vájjon megmondotta-e Benesnek, a kisantant képviselőjének, hogy a dunai kérdést Magyarország jogos igényeinek kielégítése nélkül nem lehet megoldani. Megmondotta-e vájjon Benesnek, hogy Franciaország nem hajlandó kéthárom millió íiának életét kockára tenni a kis nemzetek makacsságáért. Ha ezt nem tette — mondja Hervé —, akkor vétett a barátság ellen, amellyel nekik tartozik. Mi pedig azt hisszük, hogy még nagyobbat vétett Franciaország igazi érdekei ellen. Még nem tudjuk, mit választ Franciaország, de reméljük, hogy előbb-utóbb rá fog térni arra az útra, amelyet Franciaország és Európa békéje egyaránt követel. Ha ma visszautasítja is a közvetlen tárgyalásokat Németországgal, ez nem jelenti a békemunka megszakítását. Végső eredményben minden nagy kérdést a négy nyugati nagyhatalomnak kell eldönteni, akár Mussolini négyes egyezményének keretén belül, akár azon kivül, de annak szelleme szerint. Az angol külügyminiszter a hatalmas birodalom tekintélyére támaszkodva, megkezdte az igazi békeközvetitést és római tanácskozása után Mussolini is teljes erővel belekapcsolódik a nagy feladatba. A teendőket most már tisztán látják, végrehajtásukhoz pedig csak az a jóakarat szükséges, mely békességet igér az embereknek. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR RT BUDAPESTER HAUPTSTÁDTISCHE GEMEINDE SPARKASSA A.-G KÖZPONT: BUDAPEST: V., DOROTTYA - UTCA 4. Sürgönyeim : „FŐTAKARÉK" BUDAPESTI FIÓKOK: I. , Horthy Miblós-ut 1. V., Nádor-utca 23. I., Krisztina-börut 133. VII., Erzsébet-börut 58. II. , Margit-hörut 4. VII., Baross-tér 23. II. , Fő-utca 2. VIII., Rábóczi-ut 11. III. , Fő-tér 2. IX., Vámház-hörut 1. IV. , Károly birály-ut 30. IX., Ferenc-börut 14. V., Lipót-börut 29. IX., Eleimisser Nagyvásártelep VIDÉKI FIÓKOKDebrecen, Szent Anna-u. 13. Nyíregyháza, Bethlen-utca 5. Betéteb bönyvecsbére, csebb- és folyószámlára. — Jelzálogbölcsönöb folyósítása. — Tőzsdei megbízásob teljesítése. — Külföldi höveleléseb és pénzeb vétele és eladása. — Váltób leszámítolása. — Előlegeb értébpapírohra. Hitelleveleh bel- és bülföldre.