Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám - Magyarország és a külügyek intézése. A bécsi végzésektől a monarchia felbomlásáig, 1815-1918. Befejező közlemény

Hl AGYAR KÜLPOLITIKA 1933 december Magyarország és a külügyek intézése A bécsi végzésektől a monarchia felbomlásáig, 1815—1918 Irta: HORVÁTH JENŐ egyetemi tanár (Befejező közlemény.) Az 18(>7-diki kiegyezés a közös ügyek intézésére közös minisztériumokat alakított ós igy lett :i régi bécsi államkancelláriából 1848-ban osztrák császári külügyminisztériummá alakított kormányszervből kö­zös külügyminisztérium. Az első külügyminiszter, Beust gróf, kezdetben arra törekedett ugyan, hogy magának német mintára kancellári méltóságot szer­vezzen, de Andrássy Gyula gróf magyar miniszter­elnök a kiegyezés alapgondolatának elferditésél olyan hatállyal ellenezte, hogy Beust gróf egymás után el­hagyta birodalmi kancellár és birodalmi miniszter­elnök címeit, a hivatal pedig 1871-től, Andrássy gróf külügyminiszterségétől kezdve császári és királyi közös miniszterelnökséggé alakult át. A magvar kormánynak a külügyek intézésére gyakorolt befolyása ennek ellenére sem sokban nyil­vánult meg. Igaz, hogy a magyar kormány az nj kül­ügyminiszterek kinevezéséről rendszerint Írásbeli ér­tesítést kapott, ez azonban inkább azt jelentette, hogy a megfelelő személyek kiválasztását az uralkodó ma­gának tartotta fenn. Különösen kitűnt ez 1906-ban, amikor Ferenc József Goluchowsky Agenor grófot a magyar kormány ellenére is meg akarta tartani, ami azonban nem sikerült. A Wekerle-kormány vonatkozó álláspontját az 1906 október 18-diki magyar minisz­tertanácsülésben fejtette ki. Egyébként a külpolitikai kérdésekben a magyar kormány véleményét nem igen kérték ki, legalább ennek okmányszerü bizonyítékai hiányoznak. A közös külszolgálatban magvarok továbbra is szerepeltek, de nem abban az arányban, amelyet a magyar közvélemény kívánt. Már a kiegyezés után felmerült a régi törvények alapján az a követelés, hogy azon keleti országokban, amelyekkel Magyarország gyakoribb érintkezésben és érdekeltségben állott, magyar ügynökségek állíttas­sanak, ez azonban ily formában nem felelt meg a ki­egyezés szellemének. A méltányosság alapján azonban kívánható volt az, hogy a szerb, török, román és bolgár államokban vagy a főkonzulok. később követek, vagy pedig helyetteseik minden esetben magyarok legye nek. Udvarhelv megvének azon 1867-diki felirata, védelméről sem követelés, hogy szervekkel ma­melyben Bukarestben magyar ügynökség felállítását követelte, nem talált meghallgatásra, de ugvanakkor a romániai székelvek és magvarok történi külön gondoskodás. Magyar részről állandó volt a hatóságaink a közös külképviseleti gyárul levelezzenek, amint azt az 1868-diki és 1890-diki magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek bi­zonyítják. Ezt az. engedményt azonban csak 1908-ban, tehát a kiegyezés negyvenedik évében sikerült bizto­sítani. Ami azt mutálta, hogy a közös külügyminisz­térium kezdetben inkább csak névleg alakult át közös hivatallá és hogy ebben a hivatalban a paritás nem kellően érvényesült. Annak ellenére, hogv a magvar kormány 1868-ban maga szorgalmazta, miszerint olyan országokban, ahol magvar állampolgárok gyak­rabban fordulnak meg. a közös külképviseleti szer­veknél magvarok nagyobb számban nyerjenek alkal­mazást, csak egy 1905-diki közös külügyminiszteri átirat számolt be arról, hogy ez a belgrádi, bukaresti és szófiai ügynökségeknél valóban megtörtént. Békés vármegye 1893-ban azt kérte, hogy a ható­ságok a magyar területen működő külképviseleti szer­vekkel is magyarul levelezhessenek, ami viszont az illető kormányok hatáskörébe tartozott. Tudjuk, hogy az ilyen megszabások a kancelláriákban meglehetősen lassan változnak és azon, hogy a monarchia egész területén működő külföldi diplomaták részére a né­met nyelvben való jártasság volt előírva, még a világ­háború befejezése után sem változtattak. Amikor az udvar Budapesten tartózkodott vagy pedig a delegációk Budapesten üléseztek, a Bécsben állomásozó követségek vezető tisztviselői szintén Budapestre költöztek át. A magyar kormány ilyenkor minden alkalmat megragadott, hogy itt tartózkodásuk idejét kellemessé tegye, de arra is találunk esetet, hogy az egész diplomáciai kart hivatalosan meghívta, mint ez pl. 1896-ban, a millénium ünneplésekor történt. Ebben az időben már magyar területen is na­gyobb számmal működtek idegen külképviseleti ható­ságok, melyeknek pontos jegyzékét 1867 és 1918 kó­ÖTŰ ÉS SZÖUOGVÁH R. T. Központi iroda és gyártelep: VI., Reitter Ferenc-utca 54 Sürgönyeim : VIKTORELLA BUDAPEST A külföldi koksz pótlására kiválóan alkalmasa Gyártja és jutányos árban szállítja a MAGYAR ÁLTALÁNOS KŐSZÉNBÁNYA R.-T. BUDAPEST, V., ZOLTÁN-UTCA 2 tatai kokszbríkett TELEFON : 11-1-49 Sürgönyeim: BRIKETT

Next

/
Thumbnails
Contents