Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám - Magyarország és a külügyek intézése. A bécsi végzésektől a monarchia felbomlásáig, 1815-1918. Befejező közlemény

Hl AGYAR KÜLPOLITIKA 1933 december Magyarország és a külügyek intézése A bécsi végzésektől a monarchia felbomlásáig, 1815—1918 Irta: HORVÁTH JENŐ egyetemi tanár (Befejező közlemény.) Az 18(>7-diki kiegyezés a közös ügyek intézésére közös minisztériumokat alakított ós igy lett :i régi bécsi államkancelláriából 1848-ban osztrák császári külügyminisztériummá alakított kormányszervből közös külügyminisztérium. Az első külügyminiszter, Beust gróf, kezdetben arra törekedett ugyan, hogy magának német mintára kancellári méltóságot szervezzen, de Andrássy Gyula gróf magyar miniszterelnök a kiegyezés alapgondolatának elferditésél olyan hatállyal ellenezte, hogy Beust gróf egymás után elhagyta birodalmi kancellár és birodalmi miniszterelnök címeit, a hivatal pedig 1871-től, Andrássy gróf külügyminiszterségétől kezdve császári és királyi közös miniszterelnökséggé alakult át. A magvar kormánynak a külügyek intézésére gyakorolt befolyása ennek ellenére sem sokban nyilvánult meg. Igaz, hogy a magyar kormány az nj külügyminiszterek kinevezéséről rendszerint Írásbeli értesítést kapott, ez azonban inkább azt jelentette, hogy a megfelelő személyek kiválasztását az uralkodó magának tartotta fenn. Különösen kitűnt ez 1906-ban, amikor Ferenc József Goluchowsky Agenor grófot a magyar kormány ellenére is meg akarta tartani, ami azonban nem sikerült. A Wekerle-kormány vonatkozó álláspontját az 1906 október 18-diki magyar minisztertanácsülésben fejtette ki. Egyébként a külpolitikai kérdésekben a magyar kormány véleményét nem igen kérték ki, legalább ennek okmányszerü bizonyítékai hiányoznak. A közös külszolgálatban magvarok továbbra is szerepeltek, de nem abban az arányban, amelyet a magyar közvélemény kívánt. Már a kiegyezés után felmerült a régi törvények alapján az a követelés, hogy azon keleti országokban, amelyekkel Magyarország gyakoribb érintkezésben és érdekeltségben állott, magyar ügynökségek állíttassanak, ez azonban ily formában nem felelt meg a kiegyezés szellemének. A méltányosság alapján azonban kívánható volt az, hogy a szerb, török, román és bolgár államokban vagy a főkonzulok. később követek, vagy pedig helyetteseik minden esetben magyarok legye nek. Udvarhelv megvének azon 1867-diki felirata, védelméről sem követelés, hogy szervekkel mamelyben Bukarestben magyar ügynökség felállítását követelte, nem talált meghallgatásra, de ugvanakkor a romániai székelvek és magvarok történi külön gondoskodás. Magyar részről állandó volt a hatóságaink a közös külképviseleti gyárul levelezzenek, amint azt az 1868-diki és 1890-diki magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek bizonyítják. Ezt az. engedményt azonban csak 1908-ban, tehát a kiegyezés negyvenedik évében sikerült biztosítani. Ami azt mutálta, hogy a közös külügyminisztérium kezdetben inkább csak névleg alakult át közös hivatallá és hogy ebben a hivatalban a paritás nem kellően érvényesült. Annak ellenére, hogv a magvar kormány 1868-ban maga szorgalmazta, miszerint olyan országokban, ahol magvar állampolgárok gyakrabban fordulnak meg. a közös külképviseleti szerveknél magvarok nagyobb számban nyerjenek alkalmazást, csak egy 1905-diki közös külügyminiszteri átirat számolt be arról, hogy ez a belgrádi, bukaresti és szófiai ügynökségeknél valóban megtörtént. Békés vármegye 1893-ban azt kérte, hogy a hatóságok a magyar területen működő külképviseleti szervekkel is magyarul levelezhessenek, ami viszont az illető kormányok hatáskörébe tartozott. Tudjuk, hogy az ilyen megszabások a kancelláriákban meglehetősen lassan változnak és azon, hogy a monarchia egész területén működő külföldi diplomaták részére a német nyelvben való jártasság volt előírva, még a világháború befejezése után sem változtattak. Amikor az udvar Budapesten tartózkodott vagy pedig a delegációk Budapesten üléseztek, a Bécsben állomásozó követségek vezető tisztviselői szintén Budapestre költöztek át. A magyar kormány ilyenkor minden alkalmat megragadott, hogy itt tartózkodásuk idejét kellemessé tegye, de arra is találunk esetet, hogy az egész diplomáciai kart hivatalosan meghívta, mint ez pl. 1896-ban, a millénium ünneplésekor történt. Ebben az időben már magyar területen is nagyobb számmal működtek idegen külképviseleti hatóságok, melyeknek pontos jegyzékét 1867 és 1918 kóÖTŰ ÉS SZÖUOGVÁH R. T. Központi iroda és gyártelep: VI., Reitter Ferenc-utca 54 Sürgönyeim : VIKTORELLA BUDAPEST A külföldi koksz pótlására kiválóan alkalmasa Gyártja és jutányos árban szállítja a MAGYAR ÁLTALÁNOS KŐSZÉNBÁNYA R.-T. BUDAPEST, V., ZOLTÁN-UTCA 2 tatai kokszbríkett TELEFON : 11-1-49 Sürgönyeim: BRIKETT