Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 december jót, midőn a magyar király franciás szellemű udvara provánszi trubadúrokkal telik s Európa legfényesebb művelődési központjává válik, — nézzük aztán Nagy Lajosunk dicső korát, melyben a szicíliai Anjouszellem oly fenségesen ölelkezik a turáni magyarság keleti majesztásával, — s nézzük végre Nagy Mátyásunk olasz-magyar politikai és művelődési renaissanceát, melyben a tudomány s a miivészetek Budán székelő plátói akadémiája mellett a nápolyi, milanói, burgundi politikai elemei egyesülnek a magyar hatalmi lendülettel. . . Mátyás halála után a nem kongeniális germán szellemi hatása alá kerülünk s hogy ez mint bánt el velünk, mit csinált bécsi politikájával belőlünk, arra szomorú tanú a nemzeti kínjainktól és gravámenainktól lángoló négy legutolsó száz esztendő . .. Am ha visszatekintünk hazánk ezeréves szellemi fejlődésére, kulturhivatottságunk döntő titkát ép abban láthatjuk, hogy a magyar nemzet sohase zárkózott el Európa szellemi áramlatai elől, hanem mindenha vendégszeretőén fogadta be és hasonitotta át azokat. Ahogy bölcs Szent István királyunk parancsolta volt, fiához, Szent Imre herceghez, intézett „Intelmei"-ben, az Európa határán berendezkedő magyarság mindenha „szerette az idegent", sajnos, gyakran túlságosan is, mert bámulatosan méltányos igazságérzettel sohse igyekezett a hónába telepedett idegeneket beolvasztani, magyarokká gyúrni, — mint ahogy ezt ma mások teszik elszakított véreinkkel és hozzá még sokszor brutális kannibáli módokon . . . Denikve a magyarság már zseniális iírpád-királyaink alatt tudatára ébred Európát őrző politikai hivatásának s ugyanekkor kialakul benne második feladatáPHÖNIX ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA 9 TELEFONSZÁM: 253 -94 • SÜRGÖNY CIM: LEFENIX nak. kulturális hivatásának a tudata is. E kulturális hivatás lényege az, hogy itt Európa és Ázsia határán a magyar géniusz közvetítője, de egyszersmind szűrője: egyesitője és kibékitője, de selejtezője is legyen a pozitivista Nyugatról Keletre s a misztikus Keletről Nyugatra iramló eszmeáramlatoknak a szép, igaz és jó vagyis az emberi művelődés és haladás minden terein. Hogy e hivatásának eleget tehessen, a magyarság tudvágyó .mohósággal igyekszik megismerni azt a Nyugatot, melynek politikai és kulturális védelme rábízatott: vendégszerető örömmel hívja és fogadja be a fejlődő Nyugat tudós olasz és francia szerzetesrendjeit, a maga íiait Itáliába, Párásba küldi tanulni stb. S a magyar lélekbe vetett e nyugati kulturmagok a lelki emelkedettség csudás virányai pompáztatják, midőn [>. o. bölcs Könyves Kálmán királyunk az egész európai Nyugat vérengző babonájával szembeszáll s már akkor régen királyi szóval jelenti ki, hogy nincsenek boszorkányok! Sok van e „de strigis, quae non sünt..." rövid mondásban: igazság, méltányosság, nemes tiltakozás, de mindenekfelett benne van az a gyönyörű magyar nőtisztelet, mely nem trubaduros üres rímekkel, hanem köz- és magánjogi törvénytettekkel emeli az asszonyt minden nyugati hajbókolásnál magasabbra: a legmagasabbra. A „fele-ség" szó, melynek első része teljes egyenrangúságot biztosit az asszonynak a férfi mellett, a magyar nő özvegyi joga, honleányaink közmondásos hősiessége s az a történeti tény, hogy ezer éven át nincs chronigue scandaleuse a magyar históriában . . . minden minden nyugati erőlködésnél magasabbra emeli a mi magyar lelki kultúránkat, annak szívbeli erkölcsi tartalmát, — hódolat a kultúra fokmérőjének, a nőnek, a magyar nőnek ezeréves fenkölt szerepéért, de hódolat annak a magyar férfinak is, aki ezt oly hódolón elismerte! A magyar férfiban Ázsia hősi majesztása találkozik az Arthus~fé\e nyugati lovag vallásos ihletével: csuda-e, ha a kereszteshadak e fenkölt egyesülés legszebb példaképét, magyar Szent László királyunkat választják közakarattal fővezérükké? Mindez a magyar lelki fenség, a magyar kultúrfölény diadala és pedig a sötét középkor oly barbár homályában, mikor az ily példák még kirívó egyetlenségek és napként világítanak. De ugyanily érdekes s a maguk nemében egyetlen eredményeket mutathat fel a turáni magyar alkotmányosság találkozása a nyugati árja feudalizmussal. Az angol Magna Charta csak hét évvel előzi meg az 1222-dki magyar Aranybullát, de ez viszont közel másfél századdal megelőzi a IV. Károly császár német Aranybulláját ... és se az angol, se a német, Perute Testvérek Budapest, V., Szent István -tér 15 Pamutfonál,cérna, Telefon: 203-41 nyers és fehérített pamutáru, zefír, barchend, flanel, törülköző, í n 1 e t, n enkí n, abrosz, Gyártelep 5 PÁPA zsebkendő ÍY7Í>_,_,*» és mindennemű IVCSZprem műselyem. Vármegye)