Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - A megtévesztés és taktikázás nagymestere

1933 november MAGVAR KÜLPOLITIKA Jugoszlávia. Területe: 248.488 km2, lakossága 13.19 millió, ebből azonban szerb csak 46%, míg a többit horvátok, szlovének, magyarok, németek, törökök, bolgárok stb. teszik. A had­ügyi kiadások állítólag 22.5%-ot tesznek ki, de többnek mondják. A békelétszám itt is ingadozó, 180- és 100.000 között váltakozik; ebből 8000 a tiszt. A haderő 5 hadseregre tago­zódik és 17 gyalog- és 2 lovashadosztályból áll. A csendőrség több mint 18.000 főből áll. Kiválogatott, rendszerint katonavisell emberek, elsősorban ószerbiaiak. — A határőrség 8000 löt számi.1 ós szintúgy csak megbízható elemekből és ikiszolgált katonákból áll. Mindkét alakulat gépfegyverekkel is el van látva. Háború esetén a hadosztályok megkétszerezését terve­zik. A szükséges emberanyag megvan. Kérdés azonban, hogy fegyverrel és anyaggal tudják-e őket ellátni. Anyagi felszerelés sem nem teljesen modern, sem egé­szen egyöntetű. Igen sok a régi osztrák-magyar anyag. Uj anyagot részben Franciaország és Csehoszlovákia szállít. Igen erős az igyekezet az e tekintetben való önállósításra. Az utolsó években igen sok uj hadiüzem létesült. Poilitikai és hadászati okokból a hadiipar gócpontja Ószerbiában Kra­Ijevo ós Kragujevaoban van. A tisztikar nagyrésze a belgrádi katonai akadémiából ke­rül ki és szerb nemzetiségű. Szakkiképzése igen magas fo­kon áll, úgyszintén a katonai szellem és a szolgálatkészség. Volt osztrák-magyar tiszt tényleges szolgálatban már aliig található. A tisztikar, ha politikával közvetlenül nem is fog­lalkozik, erősen sovén érzelmű és a nagyszerb-eszme har­cosa. A legénység kiképzése igen jó, de megnehezíti azt itt is az újoncok alacsony műveltségi foka. így a műszaki csa­patoknál stb. kényszerültek magyar és német újoncokat is beosztani. A fegyelem igen szigorú. A hadseregen kívüli kiképzést elsősorban a szokolegye­sületek végzik. Az 1930-ban, rendelettel megalapított (a többi egyesület mind fel lett oszlatva!) „Jugoszláv királyság szokolja" az egyedüli anyaegyesület sokszáz fiókkal és többszázezer taggal. Közvetlen a hadügyminiszternek van alárendelve. Célja: az egységes jugoszláv nemzeti szellemben való nevelés és a katonai kiképzés. Mozgósításnál, illetve háború esetén nagy szerep van szánva az irreguláris alakulatoknak, mint amilyenek a csetnikek, komitácsik stb., melyeket a katonai fővezérség, illetve vezérkar irányit és fegyverrel (puska, könnyű gép­puska, kézigránátl lát el. A felvonulást a még nem eléggé és ugyancsak nem az uj állam részére kiépített vasútháló­zat fogja megnehezíteni. Ha végül a legfontosabb adatokat összevetjük, azt lát­juk, hogy a kisentente államai 46.7 millió lakosukkal a szo­kásos számítás szerint (a lakosságnak 10%-a adja a hadi­állományt) több mint 4 és félmillió embert állithatnak fegy­verbe, Magyarország nem is teljesen 35.000 főnyi hon­védségével szemben! De azonkívül a kisentente még 1200 nehéz ágyúval, közel 2500 repülőgéppel és 3—400 harckocsi­val lép fel, fegyverek, melyekkel mi egyáltalában nem rendelkezünk! Ha tel is tételezhetjük, bogy egy európai fegyveres bonyodalom esetén a kisentente államai közül, valószínűen egyik sem lesz képes, teljes haderejével Ma­gyarország felé fordulni, mivel többi határainak biztosítá­sáról is gondoskodnia kell, a megszállásunkra irányított részlet erők is mindig lenyűgöző számbeli túlsúlyban fognak maradni! A kép még sötétebb lesz, ha tekintetbe vesszük, hogy a már előre kidolgozott tervek szerint ellenünk irányí­tott hadseregrészek, teljesen korszerűen vannak felfegyve­rezve és fölszerelve és hogy megnehezíti hazánk védelmét ínég azon körülmény is, hogy csonkaországunk határainak háromötöde nyilt, minden a védelmet elősegítő termé­szetes akadály nélkül! ! Ezért kell nekünk a revízió mellett a fegyverkezési egyenjogúságot követelni, — állandóan ós minden alkalom­mait Nem hódító, nem háborús szándékkal, hanem azon elemi jognál fogva, mely minden szabad és önálló népet és országot megillet, hogy határainak és nemzeti létének biz­tonságáról sajátmaga, szabadon gondoskodjon! A megtévesztés és taktikázás nagymestere Irta: AJTAY JÓZSEF Benes Eduárdról, a csehek fürge külügyminiszteréről az a „bon mot" járja, hogy ö a háború utáni idők legkivá­lóbb diplomatája. Ha kérdik, miért? — akkor azt a választ kapjuk: mert még tévedésből sem tud igazat mondani. Való­ban csodálatos, hogy Benes szavai és tettei között mily óriási ür tátong. A benesi politika valósága mindig a leg­élesebben rácáfol a benesi szólamok hangzatos tirádáira. Sőt a szavakkal való szemifénvvesztő játék vakmerőségében annyira megy már a csehek elkapatott vezérpolitikusa, hogy amit ma hangoztat, annak merőben az ellenkezőjét mondja néhány nap múlva. És teszi mindezt szemrebbenés nélkül, olyan előkeli") biztonsággal, nyugodtsággal ós egykedvűség­gel, mintha nem is sejtené, hogy milyen állandó és követ­kezetés ellenmondásban van saját önmagával. Nemrégen Genfben, a kisebbségi kérdés tárgyalása al­kalmával jelentette ki Benes fennhéjázó hangon, hogy a cseh állam nagylelkűen jóval több jogot biztosit az uralma alatt élő kisebbségeknek, mint amennyire a nemzetközi szerződések által kötelezve volna és hogy a cseh köztársa­ság páratlanul álló, .szélsőségesen demokratikus berendez­kedése önérthetőn a kisebbségi jogoknak ós a szabad érvé­nyesülésnek legnagyobb mértéké! nyújtja az ország bármily nyelvű lakosa számára. így mutatta be u genfi nemzetközi fórumon Benes a cseh politikát, mint a kisebbségi jogok rettenthetetlen előharcosát, kezében a szabadságjogok bő­ségszarujával. És cselekedte ez! Benes éppen azokban a napokban, amidőn benesi gombnyomásra megindult a cseh­országi magyar sajtó megfojtása és a kíméletlen hajsza a magyar nyelv kiirtására Pozsonyban, ősi koronázó váro­sunkban, Kassán, a kurucok ösfószkében, l'ngvárt, a ma­gyar történelem e patinás őrhelyén. Megindult pedig egy példátlan vakmerő népszámlálási hamisítás alapján és az uborkafára felkapaszkodott, ha'almi tébolyban szenvedő, betolakodott jövevények vérigsértő durvaságával. Amidőn azonban n ..cseh demokráciának" ós ..messze­menő kisebbségvédelemnek" e beszédes lényei Európaszerte kinos megdöbbentést keltettek, akkor Benes Eduárd elő­állott és az oláh cigány furfangjával vágla oda védekezé­sül, hogy a magvarok legyenek előbb lojális alattvalói a cseh köztársaságnak ós csak azután dukálnak inajd nekik a kisebbségi jogok. így vállak a Genfben bőkezűen osztogatott kisebbségi jogokból egy-két hét alatt olyan ..fellételes" jogok, ame­lyek a benesi értelmezés alapján a cseh kormányzat tet­szése, kénye-kedve szerint megadhatók, avagy bármikor könnyen található ürügyek alatt önkényesen elkobozhatok. Előzetes lojalitást emleget és követel Benes szemfor­gató álnoksággal azokkal a magyar alattvalókkal szemben, akiket a békekonferencián történt hamisítások, megtévesz­tések és hazugságok alapján (Lloyd George megállapítása) elszakítottak ezeréves hazájuktól és olyan idegen unalom alá vetették, amely a nemzetközi szerződésben ünnepélye­sen vállalt kötelezettségek ellenére tizenöt óv óta mást sem tesz, mint sanyargatja, nyomorítja ós üldözi a neki kiszol­gál tatot! egy milliónyi magyarságot, amelynek nyíltan tel­jes megsemmisítésére törekszik. Kérdjük Benes Eduárdot, vájjon kinek kellett volna megkezdenie a lojális magatartást: az idegen uralom alá vetett, faji ós gazdasági létében fenyegetetl magyarságnak, avagy a cseh kormányzatnak, amelynek az egy milliónyi felvidéki magyarságot kiszolgáltatták'' Vájjon kinek kellett volna az önkényes elszakítás által ütőt! szörnyű sebek be­heggesztésére törekedni, megértést, méltányosságot, emberi érzést tanúsítani a balsors állal megtiportakka] szemben? Ugyebár a cseh kormányzatnak amelyei a kíméletre, a ki­sebbségi sorsba taszított magyarság elemi jogainak tiszte­letben tartására olyan nemzetközi szerződéssel kötelezlek a nagyhatalmak, amelynek a cseh állam részéről való elfo­gadása és aláírása világhírű francia nemzetközi jogász: Charles Dupuis megállapítása szerint előfeltétele és nem­zetközi jogi alapja volt a Csehországnak átadott teriiletek felett gyakorlandó uj szuverenitásnak'

Next

/
Thumbnails
Contents