Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Revizió és fegyverkezési egyenjoguság

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1033 november ez a főcélja, a végcél pedig: országunk végleges szétszakítása és elosztása! Az ismét feszült általános világpolitikai helyzet és a nyugtalanító háborús lehetőségek indokolttá teszik, hogy közvetlen szomszédaink katonai lerendezését és felkészültségét újonnan ismertessük. Mindhárom hadseregben több hasonló, sőt egységes intézményre találunk. Ennek az a magyarázata, hogy a kisentente tagjai Franciaországnak nemcsak politikai, hanem erős katonai befolyása alatt is állanak. Francia felfogás érvényesül a hadseregek szervezésében, de különösen a tisztikarok kiképzésében és nevelésében, <uni viszont az általános katonai, de niéginkább a harcászati elveket befolyásolja. Franciaországbál származik azonkívül anyagi felszerelésük nagyrésze, illetve francia mintára készül. Katonapolitikai és hadászati megmozdulásukat, mozgósítási és felvonulási terveiket a francia nagy vezérkar irányítja. Nagyszámú kisentente-tiszt állandóan Franciaországba van vezényelve tanulmányozás céljából, viszont francia tisztek a kisentente hadseregeiben mint tanácsadók működnek. A három állam vezérkari főnökei is állandó összeköttetésben állanak (tisztjeiket is kölcsönösen egymáshoz osztják be) a katonai együttműködés biztosítása céljából. Mindhárom ország az általános védkötelezettségen alapuló keret-hadsereg lelett rendelkezik, ami már magában Magyarországgal szemben (hivatásos hadseregünk van, hoszszu szolgálati időre toborzott emberekkel) azt az óriási katonai előnyt jelenti, hogy a fegyverfogható férfilakosságnak legnagyobb része tényleges szolgálatra köteles (IV2—2 év), mely idő alatt a megfelelő katonai kiképzésben részesül. Háború esetén tehát a meglévő békehadsereg a keretet képezi, az évek folyamán felszaporodott, kiképzett tartalékok számára. Utóbbiak egyben módot adnak uj alakulatok felállítására, és a veszteségek pótlására. Hadrafogható tartalékévfolyamok hiánya a mi katonai gyengeségünk egyik kirivópontja. Ezért kényszeritették reánk Trianonban a zsoldos hadsereget!! Mindhárom országban belpolitikai okokból, t. i. a „kisebbségekre" való tekintettel, a hadkiegészitést nem tudják tisztán kerületenként lebonyolítani, hanem — főleg a gyalogságnál — az újoncokat ugy keverik, hogy a nemzeti, megbízható elem, tehát a csehek, románok, vagy szerbek, többségben legyenek! Hogy ez a mozgósítás esetén való bevonulást igen megnehezíti, kézzelfogható. Kérdés azonkívül, hogy az emiitett kisebbségek, ha egyáltalán bevonulnak, lelkesedéssel fognak-e harcolni — testvéreik ellen?! . . . Mindhárom államban a csendőrség mint a belső rend őre, a /la/rfruéd-alakulatok pedig a határok közvetlen biztosítására, igen erős állományokkal birnak, teljesen katonailag vannak megszervezve és az illető hadügyminiszter alá tartoznak. Súlyosan latba esik végre, hogy a kisentente-államok Franciaországból nemcsak a katonai szellemi irányítást nyerik, hanem hogy háború esetén a náluk hiányzó fegyverzetet és anyagi felszerelést — vonatkozik ez különösen Romániára és Jugoszláviára — a nagyméretű francia hadiipar van hivatva, kiegészíteni és pótolni. Ha most egyes országokat külön-külön vesszük, haderejükről keresztmetszetben a következő képet kapjuk: Csehoszlovákia. Területe 140.355 km2, lakossága 14.7 millió, ebből azonban: cseh csak 7.1 millió, a többi pedig így oszilik el: német 3.3 millió, tót 2.1 millió, magyar 0.75 millió. Hadügyi költségvetés, Genfben hivatalosan bejelentve az egész államháztartásnak 20%-a, valójában azonban 25%-a. A hadsereg 4 országos kerületi parancsnokságra oszlik és 12 gyaloghadosztályból és bárom lovasdandárból áll. Békelétszám 100- és 140.000 fő között változik. (Télen több.) Azonkívül 10.000 tiszt, igen sok hivatásos altiszt és továbbszolgáló altiszt. Mindkettőjük számát állandóan emelik, a tervezett létszám 13.000 fő. Háborúban 5 hadsereg kerül felállításra, 24 hadosztállyal. Hadiipara igen fejlett, amihez hozzájárul, hogy a régi Monarchiának legnagyobb hadiiparüzemei éppen Csehország területén feküdtek. Nemcsak saját szükségletét tudja ellátni, hanem szállításokat eszközöl a világ minden irányálja. A kisentente másik két állama e tekintetben ugyancsak tőle függ. A legfontosabb ipari gócpontok Pilsen (Skoda-müvek, amelyek a francia Creusol-müvekkel együttműködnek és 36.000 munkást foglalkoztatnak), azután következnek Brünn, Prága és a witkovitzi (33.000 munkással) müvek. Mindezen müvek háború esetén még kibővíthetők. Légierők igen erősek. Háború esetén kereken 1000 repülőgép fog rendelkezésre állani. Az anyag teljesen belföldi és elsőrangú. Harckocsit állítólag ugyancsak sajátmagagyárt; 80—100 könnyű harckocsija van, a nehéz harckocsik száma nem állapitható aneg. Tisztikar szakképzettség tekintetében igen magas fokon áll, de nem egyöntetű; a volt légionista tisztek még mindig vezetőszerepet játszanak. A hadsereg általános kiképzése is igen korszerű, alapos és magas színvonalon áll. Elősegíti ezt a teljesen korszerű és bőséges fegyverkezés és felszerelés. A legyeiéin jó. A hadseregen kiviili katonai kiképzés igen nagyszabású és széleskörű. A Szokol, az ürel, Nemzeti Gárda, továbbá a különféle lövész- és tornaegyesületek többszázezer tagot számlálnak, erősen cseh soviniszta alapon állnak, állami tamozgatásban részesülnek és főleg az ifjúság katonai előképzésével foglalkoznak. A mozgósítás esetén talán bekövetkező nehézségeket említettük. A felvonulást megnehezíti az a körülmény, hogy a vasúti hálózat nem az uj állam követelményeinek készült, igy pl. nincs kimondott transzverzális vonal Prága és a keleti határ között. összefoglalva: a csehoszlovák hadsereg szervezete igen modern kiképzési irányelveivel és felszerelésével, nemcsak a kisentente-nak, hanem Középeurópának figyelemreméltó tényezője. Románia. Területe 294.892 km2, lakossága 18 millió. Ebből 1.4 millió magyar, 0.75 német. — A hadügyi költségvetés az egész államháztartásnak 17%-át teszi ki, ezelőtt 23%. A hadsereg 7 sorhadtestre és egy külön vadászhadtestre tagozódik; előbbiek egyúttal a katonai kerületek is. Minden hadtest 3, a vadászhadtest 2 hadosztályból áll; azonkívül 4 lovashadoszály. A csendőrség egy ezredet alkot, mely 13 zászlóaljból áll; a határvadászok külön hadtestet alkotnak 4 dandárral. A hadsereg békelétszáma 15.000 tiszt és 240.000 főnyi legénység. (A nyári hónapokban sokkal kevesebb.) A kisententenek számban legerősebb hadserege. Háborúban még három tartalékhadtest kerül felállításra összesen 9 uj hadosztállyal. A megfelelő tartalékok rendelkezésre állnak. Az anyagi fölszerelés nem kielégítő, ami egyrészt a nem nagyszámú iparra, általában, de nemkevésbé az ország szűkös anyagi viszonyaira vezethető vissza. A hadianyagot — repülőgépeket és harckocsikat beleértve —a külföld szállítja külön Franciaország és Csehszlovákia mellett Olaszország is. Az országban jelenleg kb. 300 repülőgép van; 8 harckocsil-zászlóalj felállítását tervezik. A tisztikar egységes; a kevésszámú szász és még kevesebb magyar tiszt nem igen jön tekintetbe. Az állandóan változó és bizonytalan politikai és gazdasági helyzet befolyással van a tisztikarra is. Kiképzés és fegyelem megfelelő; előbbi teljesen francia mintára történik. A kiképzést megnehezíti a legénység alacsony művelődési foka és a — költségvetési szempontokból — rövid szolgálati idő. A hadseregen kivüli kiképzés még kezdetleges, de kiépítésére sok gondot fordítanak. Politikailag is nagy szerepet játszanak az egyetemi halgatókból alakult különböző egyesületek, pl. a Vasgárda. Az Első Magyar Ítészvényserfőzde igazgatósága most tartotta dr. Mctzler Jenő elnökletével mérlegmegállapitó ülését, amely a közgyűlésnek részvényenként P 2.— osztalék fizetését hozza javaslatba. Az adminisztrációs költségek csökkentése céljából javaslatot tesz továbbá a társaság alvállalatainak beolvasztása iránt is.