Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Revizió és fegyverkezési egyenjoguság

1933 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Revízió és fegyverkezési egyenjogúság Irta: vitéz Németh Lajos ny. tábornok Közel egy éve lesz már, hogy Genfben Magyarországnak a fegyverkezés terén való egyenjogúságát elismerték. Közben azonban a leszerelési konferencia isinél oly súlyos válságba 'kerüli, hogy maga az egész leszerelési mozgalom a csőd szélére jutott. így, a mi fegyverkezési egyenjogúságunknak gyakorlati megoldásai és életbeléptetését, isméi elhalasztották. Pedig — amint a revíziói kell állandóan hangsúlyozni, ugy kell állandóan a fegyverkezési egyenjogúságot is követelnünk! Annál is inkább, mivel most a fegyverkezési láz talán még sohasem ejtette oly mértékben hatalmába a világot, mini a jelen időkben, Bővítik mindenfelé, s/élesebb alapokra építik haderejüket és a/l a legújabb, legtö kéletesebb fegyverekkel látják el. De nemcsak a régi nagyhatalmak, hanem az utódállamok is, melyeknek a háború elöli csak szerény kis. vagy saját hadseregük egyáltalán nem volt! sok egykori entente-delegátus is, keserű kritikával emlékszik vissza ezen történelmi árulásra!" Páratlan példa ez a történelemben, hogy másfél évtizeddel a fegyverszünet és a békekötések után Európa közepében a békél diktálok állig felfegyverkezve ugráskészen állnak a teljesen védtelenné lett volt ellenfeleikkel szemben. Ennek a lélektani magyarázata csak az lehel, hogy féltik, minden erkölcsi és jogi alap nélkül szerzett, zsákmányukat. Hisz Katonailag nem győztek le bennünket, ellenkezőleg, mi álltunk a fegyverszünet pillanatában az ellenség földjén! Ezl a szinte tragikomikus helyzetet, hogy ök, az érősebbek, hatalmasabbak, léllik „biztonságukat" a lefegyverzett gyengébbektől. G. Murruy ugyancsak átérzi, mert azt Írja: Nem kell az oroszlánt az egér ellen külön fegyverrel ellátni" — „A békeszerződésekben egy pontot sem találunk, amely a legyőzöttek hadászati biztonságáról gondoskodna, CSEHSZLOVÁKIA 14 3 millió Szo.ooo #7000 i>00.000 421.000 < "< 1 JUGOSZLÁVIA 13 millió Nekünk viszont, az u. n. „legyőzötteknek", lefegyverezve és megfosztva a modern honvédelem még legszükségesebb eszközeitől is, mint pl. a gázálarcoktól, türelmesen kell várnunk arra — valószínűleg soilia be nem kővetkező — időpontra, mikor: „a központi hatalmak lefegyverezését, követni fogja az általános leszerelés'" Petiig „az entente-hatalmak a legerősebb propagandával terjesztenék Wilson 14 pontját a központi hatalmak lakossága között, hogy őket a fegyverek lerakására birják", — írja (/. Murruy oxfordi egyetemi tanár, az angol népszövetségi ligák elnöke, egy a revízióról kiadott tanulmányában. Majd Így folytatja: „És miután céljukat elérték, határozottan megígérték, hogy a békeszerződéseknél a 14 pontot meg lógják valósítani. Ezáltal a kérdéses pontok egy ünnepélyes nemzetközi egyezmény jellegével bírtuk! Később a béketárgyalások más mederbe terelődlek, ugv hoev ma már annak dacára, hogy ez etnográfiai szempontokból indokolt volna" , G. Murruy professzor szerint a legnagyobb igazságtalanság az, hogy a halárok megállapitásánáli, mint pl. Cseh »Szlovákia déli határainál, csak hadászati szempontok voltak mérvadók. ..így kerültek felsőmagyarországi tiszta magyarlakta vidékek is az uj államba!" - így egy nagyobb és erősebb állam védhetőségét és biztonságát emelték" — folytatja Murr i\ —- , de egyben megkanaiyitettik neki hogy szomszédját megtámadhassa. Különben is, már gazdasági okokból is, célszerűbb leli volna a régi Magyarországot, ezl a teljes természeti egységet, érintetlenül hagyni!" Csonka mag varország >l szomszédainak politikailag és katonailag szorosan összekovácsolt gyűrűje veszi körül és fojtogatja. Hisz a ,,kisentente"-be való tömörülésüknek is