Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Olaszország és a magyar revizió

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 II<>\ember ós beszédében az olasz-magyar barátságról és a trianoni béke miatt Magyarországra szakadl szenvedésekről emlékezett meg. A ,,Guff" keretében az idei év április és május havában a külföldi egyetemi hallgatók között vilaestéket rendeztek Magyarországról, amelyeken számos olasz diák ismertette a trianoni béke igazságtalanságait. III. Az olasz sajtó a legutóbbi időben is minden alkalmat megragadott a magyarok és a magyar kérdés iránti rokonszenvének kifejezésére. A leszerelési konferenciával kapcsolatban több olasz lap, közöttük a „Gazetta del Popölo" közölte a magyar álláspontot és a „Pesti Hírlap" vezércikkét, amely Magyarország számára is egyenjogúságot követelt. A „Popolo (f/ía/i'a"-ban is Cucchetti adotl először hangol a magyar revdziónak. A mull év szeptember 30-án ugyanitt Lido Gaiani vezércikkében hangsúlyozta, hogy a Nemzeteik Szövetségének kötelessége az elviselhetetlen és tarthatatlan b£kesz.£rzád sek reviaiójll keresztülvinni nu , pedig a hires 19. cikk alapján és a béke érdekében. Feltűnő visszhangra találtak az olasz sajtóban a romániai magyarellenes tüntetések is. lidlla Ignác, a Magyar Revíziós Liga milanói titkára ez alkalommal a „Popolo d'Itália"-ban hosszú cikkben ismertette a románság túlkapásait a magyarok ellen. Ezt a témát aztán ugyancsak szóvá tették az „Amici deli' Ungheria" és a .,Scuola Mistica Fascistá''-ik keretében, ahol tüzetesen megvilágították Erdély sorsát és az oltani helyzetet. A „Vie D'Italia" cimü előkelő olasz folyóirat szerkesztője elhatározta, hogy cikksorozatban ismerteti mindazokal a cikkeket, könyveket és előadásokat, amelyek Magyarországgal foglalkoznak. Folyó év január 9-én Martini a Popolo di Trieste hasábjain hatalmas revíziós cikket irt, ismertetve a revíziós mozgalom előretörését. A „Vte d'Itália e del Mondó" januári száma is hatalmas cikket közölt a trianoni békeszerződés revíziójának szükségességéről, kiemelve mindazokat a veszteségeket, amelyeket Magyarország az igazságtalan békeszerződés következtében elszenvedett. Francesco Paoloni, fasciista képviselő a Nápolyban megjelent „II Mattino" hasábjain ez év februárjában érdekes cikksorozatban ismertette a magyar kérdést és hangoztatta a revízió szükségességét. Az uj kisantánt-szerződés, valamint a hirlenbergi eset is nagy visszhangra talált az egész olasz sajtóban. Számtalan cikk mutatott rá e szövetségnek Magyarország ellen irányuló titkos hadi céljaira, valamint azokra a hatalmas fegyverszállításokra, amelyek az utéxlállamok felé irányulnak. Különösen nagy érdemei vannak e téren Italo Zingarellinek, aki a Stampa hasábjain részletesen és sorozatosan ismertette a kisántánt-államok fegyverkezését és hadi céljait. E cikkeknek a külföldön is nagy jelentőségei tulajdonított, amit legjobban bizonyít, hogy egyik legutóbbi cikkét a franciaországi „Lu" is leközölte. IV. A Magyarország iránt való őszinte rokonszenv különben az egész olasz társadalomban, annak minden rétegében megnyilvánul. Alkalmat adott erre a legutolsó év folyamán a velencei nemzetközi kiállítás, amelynek magyar pavillonjával az olasz sajtó részletesen foglalkozott. A kiállítás megnyitásakor, amelyen az olasz királyi pár is megjelent, Klena, olasz királyné kijelentette, hogy újra és hosszabban meg akarja nézni a magyar művészet alkotásait. A firenzei nemzetközi könyvkiállitáson a magyar könyvek pavillonjában az olasz király elismerését fejezte ki a magyar kiállítóknak és hosszasan elnézte a Pesti Hírlap revíziós könyveinek külön kiállítását, az „Igazságot Magyarországnak" külföldi nyelvű kiadását. Az olasz szinháznkbun számos magyar darai) került szinre. így Herceg Ferencnek „Kék róká"-ja mellett „Péter és Pál" és a „Két ember a bányában" cimü egyfelvonásosai, Zilahy Lajostól a „Tábornok", Molnár Ferencnek és Fodor Lászlónak több színdarabja. Az olasz iskolánkiuiili népoktatás legfontosabb szervében, az „Istitulo Fascista di Cullura" előadássorozataiban állandóan szerepelt a magyar probléma ismertetése és erre a célra a nagy városokba ép ugy, mint a kis községekbe az „Amici deli' Ungheria" vezetősége küldi ki .előadóit. V. De el volna-e képzelhető ez a nagy és elevenen lüktető magyar barátság máskép, ha nem állana ennek az olasz nemzetnek élén egy férfiú, aki maga leglelkesebb hive és barátja a revízió gondolatának? Ez a férfiú az olasz nemzet zseniális vezére, az uj Olaszország megalkotója. Mussolini, a Duce. Benito Mussolini Olaszország kormányelnöki székéből már 1928. márc. 27-én kimondotta a nevezetes tételt: „Egy békeszerződés nem lehet sírbolt!'' És ugyanez a Mussolini jelentette ki 1928. június 25-én a szenátus ülésén, hogy .,.4 />ékeszerződések nem örökkéoalók." 1932. október 18-án Mussolini újra hatalmas nyila! kozatban követelte a reviziót és november 20-án nagy inlervjut adott a világsajtó részére a leszerelésről és a revízióról. Kövelelte a háború véres számadásának végleges eltörlését, a tartoziik-követel számla végérvényes lezárását, a háborús adósságok és kárpótlások eltörlését. Mussolininek az egész világsajtót bejárt és az utolsó év folyamán megjelent nagy cikke pedig a legyőzötteknek teljes egyenjogúságát és a fegyverkezések beszüntetését kövelelte, vagy azt, hogy a legyőzött államoknak is épen olyan joguk legyen fegyverkezni. Az egész világsajtó éppen Mussolini cikkei alapján a magyar felfogás mellett szállt síkra az igazi egyenlőség érdekében. VI. A maroknyi kis magyar nemzetnek a maga nemzeti céljainak kivívásához barátokra, hatalmas nagy barátokra van szüksége, akik államközi befolyásukkal, és nemzeti erejükkel felkarolják az igazság zászlaját, amely a mi igazunkat hirdeti. Ezért hálás a magyar nép annak a nagy kulturneinzetnek, amely az olasz-magyar barátsági szerződéssel már 1927-ben mellénk állott és amelynek barátsága és támogatása lelte lehetővé annak a revíziós mozgalomnak nyílt és burkolatlan megindítását, amely azóta egyre fokozódó erővel tör előre és — szent meggyőződésem —, hogy közel van az idő, amikor ez. a lelkes és hatalmas mozgalom meg fogja hozni a mindnyájunk Utal vari gyümölcsöket. És ezérl fogadjuk szeretettel és lelkesedéssel körünkben ennek a nagy kulturnemzelnek fiait, akik az igazság harcosaiként jönnek ide hozzánk, hogy szemtől szembe ismerjék meg a mi bajainkai és fájdalmunkat és siessenek azoknak orvoslására. FRANCOIS LAJOS ES TÁRSA francia pezsgő gyára • császári és királyi udvari szállítók BUDAFOK* Francia mód szerint készült pezsgőbor. V T iransihánia sec * Központi iroda: BUDAPEST, V., Gróf Vigyázó Ferenc-utca 6. PIITTMANN TFCTUFRFK • • • fcw I •••••II j£ TELEFON: 253-45, 253-46, 253-47, 115-01. k

£C A. m^m l-fe m# 2» 5 RAKTÁR: Vili., Józsefvárosi pálya%9 2» 4E. m9 GM •• y <EM • udvar Salgótarjáni-ut. Telefonszám: 343-97.