Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 10. szám - A cseh népszámlálás hamisitásai

MAGYAR KÜLPOLITIKA l!>:s:s ..któlx i 10.62%, magyar 10.433, azaz: 19.90%, német 31.404, azaz: 59.92%. 1900 ban összes lakosság: 65.867, (ól 10.715, azaz: 10.27%, magyar 20.102. azaz: 30.52%, némel 33.202, azaz: 00.41%. 19H)])en összes lakosság: 78.223, lói 11.673, azaz: 14.92%, magyar 31.705, azaz: 49.53%, némel 32.790, M/az: 41.92%. A mini látjuk tehát, amíg Pozsonyban a némel ős h,kosság száma állandóan 30.000 körül mozgott, a magyarság 30 esztendő alatt megnégyszereződött, a tótok száma pedig 40%-kal nőtt meg. A cseh első számlálás al kalmával, I919Tben a 83.200 lakosból már csak 24.126-ot, tehát 29%-oi mutattak ki magyarnak, de ez a szám is az 1921-es népszámlálásra már 20.23l-re, 22.24%-ra csökkent, viszont a lótok száma 37.038-ra, 39.78%-ra emelkedett. 1930-ban 123.852 lakost találtak Pozsonyban, akik közül magyarnak csak 20.060-at mutattak, vagyis mindössze 16.4-%-ot és igy elveszítette a magyarság azt a minősítő arányszámát, melynek alapján nyelvi jogaival élhetne. Kassán 1910-ben a lakosság összes száma 44.211 volt, akik közül 75.4%, vagyis 33.350 fő volt magyar. A tótok száma mindössze 6547, vagyis 14.8% volt ezek is a városszélek szegényebb lakói, a szolgák, a cselédek, kertészek, kofák, stb.~ 1921-ben 52.898 lakosból a csehek már csak 11.206-ot mutattak ki magyarnak, de még igy is elérték a 21.5%-ot és nem sikerült ennek következtében megfosztani Kassa népét a magyar nyelvnek legalább párhuzamos használatától. Ekkor már a tótok száma 31.572 volt és külön kimutattak 5275 zsidót is. akiket nem soroltak a magyarok közé. Az Országos Hivatal leirata szerint az 1930-as népszámlálás alkalmával talált mintegy 75.000 lakosból most mdr csak 18% magyar!? Mit jelentenek ezek a számok a gyakorlati életben? A nyelvtörvény rendelkezésének kíméletlen végrehajtását. Pozsony városához már leérkezett a rendelet és ennek következtében ezentúl magyar nyelven nem lehet beadványokat benyújtani és a magyar felek nem fognak magyar nyelvű elintézéseket sem kapni a várostól. A képviselőtestületi üléseken magyarul nem lehet felszólalni s ha valaki mégis megtenné, a polgármester meg fogja vonni a szót. Pedig Pozsonyban a 48 tót és német képviselőtestületi tag mellett 17 a magyarok száma, ami egyáltalában nem azt mutatja, mint hogyha a lakosságból csak 16% volna magyar. A kassai helyzetre a legjellemzőbb, hogy a felföldi szociáldemokrata (!) párt magyar tagozatának „Világszabadság" cimü hivatalos lapja, amely pedig nem egyszer támadta a Csonka-Magyarországot, ebből az alkalomból igy ir: — „Tizennyolc százalék a magyar nyelvű lakosság számaránya városunkban. Igy állapította ezt meg az Országos Statisztikai Hivatal és ezzel a ténnyel egy csapással Kosicét varázsolt Kassából. Három és leiesztendő mult el a népszámlálás óta. Három és félévig bíbelődtek a statisztikai hivatal számolómüvészei a benyújtott adatok feldolgozásával, mig végre sikerült megoldaniok a bonyolult matematikai feladványt: 1933 szeptember 28-ika óla nincs többé kvalifikált kisebbsége a magyarságnak KeletSzlovenszkó legnagyobb városában. Valóra vált a soviniszták vágyálma. Kosice hivatalosan egynyelvű város lett. Szlovák város. A magyar feliratok a lomtárba kerülnek, holott, vallja bár magát más nemzetiségűnek is, a város lakosságának javarésze érti és beszéli a magyar nyelvet. A jövőben a város képviselőtestületében, amelynek megválasztott tagjai felerészben magyarok, többé már nem tolmácsolják a magyar beszédeket. A magyar nyelv mindenütt süket fülekre fog találni. Mi a csehszlovák szociáldemokrata munkásság magyar nyelvű dolgozói megtagadnék szocialista mivoltunkat, ha szemet hunynánk egy kisebbségi népréteg kulturális megnyomoritása felett. Valljuk, hogy akiket végzelük egy nemzeti kisebbség sorsára kárhoztatott, nem foszthatók meg emberi jogaiktól, anyanyelvük korlátozatlan használatától, népi kultúrájuk szabad kifejlesztésétől és müvelésétől." A cseh Lidimé Noviny is hirl ad a csehek kapkodó és ideges magyarosításáról: ..Két városi alkalmazott, egy kétfogatú szekér, egy létra és egy harapófogó igénybevételével nyull bele Kassa város történelmébe. Eltávolították a magyar felirata utcatáblákat. A dolognak senki sem tulajdonított különösebb it-l. ni ...!. a hivatalos ténykedés nyoma gyanánt is mindössze a táblák fehér helye maradi meg a lalakon. amelyet majd el fog tüntetni néhány cső. Minden ugy les/ isméi, mint századok előtt (?) volt, ezért tekintendő ez történelmi eseménynek." Igy ir a magyarfaló cseh lap az Országos Hivatal rendeletének kassai végrehajtásáról. Csak egyben téved: abban, hogy ha a névtáblákat eltávolítják a házak faláról, kicserélik a város lakosainak szivét és kikét is. Ez nem fog sikerülni, a fejedelem városa mindig magyar marad. Ungvárott, amikor a cseh polgármester kihirdette az Országos Hivatal leiratát, a képviselőtestület magyar és zsidó tagjai hél szavazattal az Öl cseh ellenében elutasították annak tudomásulvételét és elhatározták, hogy a magyar nyelvet továbbra is hivatalosan fogják használni. De nemsokáig tartolt e határozat feletti öröm, mert a polgármester megsemmisítette a határozatot azzal az indokolással, hogy a tartományi kormány leiratát nem lehel visszautasítani. Erre a kommunisták azt követelték, hogy a zsidó zsargonnyelvel vezessék be a magyar helyett, amit azonban a polgármester megint azzal utasított el. hogy ez nem lévén elismert nyelv, a zsidó kisebbség csak a cseh vagy a rutén nyelv között választbal. A csehek most az egyszer azonban valószínű eltévesztették a kellő pszichológiai pillanatot a mag\arok ujabb üldözésével, mert egymásután jelennek meg a külföldi lapokban tekintélyes barátaink nyilatkozatai, melyekben tiltakoznak a cseh hamisítás ellen. Igy BaldivinWebb ezredes a Manchester Guardian-tsia azt írja: „A cseh kormány eljárása ostoba, esztelen és gonosz, amellett lehetetlenné teszi a barátságot a különböző fajok között. Ilyen jogfosztást nem tűrnének el a világ egyetlen civilizált részében sem" Sir Róbert Gower ugyancsak a Manchester Guardian-ban részletesen foglalkozik a népszámlálás mikénti lebonyolításával és felhívja a kisebbségvédelmi szerződéseket garantáló hatalmakat, hogy tiltakozzanak a cseh hamisítások ellen. Pártatlan barátaink és nem mi hívjuk tehát fel a Nyugat figyelmét a csehek félelemtől vacogó gyávaságdiktálta gyűlölködő tetteire. Csak csinálják! Próbálták már a magvarságot i századok folyamán megsemmisíteni. Tatárpusztitás, török uralom, Caraffa, Habsburg elnyomás, és íme, a század végén egész Európa figyelme közepette mégis megülte ezeréves fennállásának ünnepét, itt a népek nagy országút jának keresztezésében. Hittel hirdethetjük: hiába a meghamisított statisztikák, hiába a gyűlölet és félelem nászából fogant kegyellen rendelet, mely az ősi koronázó várost, a nagy fejedelem nyugvóhelye és a Kárpátok aljának utolsó nagy városa magyar arcát igyekszik átformálni, ez nem fog sikerülni. Lehet, hogy a Statisztikai rubrikákból hiányozni fog néhány ezer magyar, lehet, hogy a bíróságok és a hivatalok szobáiban ezentúl nem szabad magyarul beszélni, de cggcl nem tudnak megcsinálni a csehek, hogy megöljék a magyar lelkeket, az ezeréves maggin- kultúrát és a hitet és bizodalmat, hogy nem tarthat ez már sokáig. Ezeknek a városoknak történelmük van és ez magyar mult, épületeik vannak és azok magyar históriáról beszélő kövekből emelődtek, lelkük és szellemük van, és az mind magyar. A lélek pedig halhatatlan. A csehek kétségbeesett kapkodása gyöngeségüknek és kishlitüségüknek kétségtelen jele és ez kell, hogy erőt adjon minden magyar szívbe innét és tni a halálokon. Vágó Dezső bőrdíszműves Budapest, Népszí nház-utca 33