Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 10. szám - A cseh magyar határvidék nemzetiségi viszonyai

október tlt KÍLPOLITIK/% 5 A cseh magyar határvidék nemzetiségi viszonyai Az alábbi térképen bemutatjuk a cseh-magyar határvidék nemzetiségi viszonyait hivatalos cseh forrás alapján. Ez a térkép a prágai katonai térképészeti intézet kiadásában készüli és dr. Bohaö Anion által szerkesztett Csehszlovákia nemzetiségi viszonyait feltüntető 1:500.000 léptékű színes térkép után rajzoltam meg. Az eredeti cseh térképen a magyarság zöld szinnel, a „csehszlovákok" piros színnel szerepelnek. Az ill közölt másolaton a magyarságot vonatozott, a „csehszlovákokat" fehér foltok jelzik. Miért választották a csehek az abszolút számok helyeit a százalékos arányi? Egyszerű okból. Ezen az alapon lehetelt csak Csehszlovákiáról a csehek céljából megfelelő nemzetiségi térképet szerkeszteni. Ezen az alapon, a gyéren lakott vagy lakatlan hegyvidékeket a térképen be lehetett pirosítani („csehszlovákositani"). Ezen az alapon a vegyes nemzetiségű területeken a kerületek „célszerű" beosztása segítségével lehetséges volt egy kis „célszerű" manipulációt végezni. Ezen az alapon a városok nemzetij MMtóZOMMM o G I cseh-magyar halárvidék nemzetiségi viszonyai a csehek szerint. (Lépték: 1 mm = 2.56 km.) ^ ' NA6VS20LLá& ; A cseheknek ez a térképe nem abszolút számokat tüntet föl. hanem százalékos arányban mutatja be kis kerületenként Csehszlovákia nemzetiségi viszonyait. A mi nemzetiségi térképeink legkiválóbbjai abszolút számokban tüntetik föl az egyes területek nemzetiségeit. A közismert és legkiválóbb Teleki-féle néprajzi térkép a lakatlan hegyvidékeket lakatlanoknak is jelzik. A másik jó néprajzi térképünk, a Dörre—Lux-féle néprajzi térkép, amely tulajdonképpen a népszámlálási adatokat abszolút számokban (egy pont ezer lélek, a pontok színe pedig a nemzetiséget jelzij térképre vitte át. Ugy a Telekiféle, mint a Dörre—Lux-féle térkép tehát mindenképpen a valóságot igyekezett a legkorrektebben szemléltetövé lenni. ségi viszonyai a térképen nem igen nyernek kifejezést. De még emellett az „elv" melleit készült cseh nemzetiségi térkép alapján is érthetetlennek látszik, hogy Pozsony. Kassa, Ungvár „csehszlovák" városok lennének, ahol a magyarság számaránya még a 20 százalékot sem éri el! Csodálatos, hogy a müveit cseh nemze t engedi, hogy kormánya ilyen manipulációkat kövessen el, csodálatos azért, mert az okos cseh nemzetnek tudnia kell, hogy Csehország kormánya ezekkel <t ténykedéseivel nem szolgálja a cseh nép érdekét és Európa békéjét. Halász Albert A magyar katasztrófa 1918—19 Sokan és sokai írtak már az összeomlásról, sok oldaláról világították már meg. A magyar összeomlás •eseményei azonban oly sokfelől kapcsolódnak bele az 1918—19-es évek világkataklizmájába, a régi Magyarország felbontását előidéző történnü erők olyan sokrétűek, hogy magyar nyelven alig van még olyan munka, amelynek sikerült volna valamennyi problémát összefoglalni és szerves összefüggéseik kimutatásával a magyar összeomlás oknyomozó és közérdekű leírását adni. Dr. Szende Zoltán előttünk felvő könyve ennek az óriási feladatnak szenteli magát. Évek hosszú során felkutatott levéltári okmányok és szereplő személyiségek visszaemlékezései alapján egészen nj képet nyújt arról, am.il nem ismerünk a nagy összeomlásból, miután hasonló tárgyú némei könyvével már az egész világsajtó osztatlan elismerése mellett rehabilitálta a magyarságot az osztrák történetírásnak éppen az összeomlás kapcsán világgá szórt magyarellenes vádjaival szemben. A történelem nem szereti a kiáltó, a kiélezett ellentétek szembeállítását. Szende Zoltán dr. könyve feledhetetlen dokumentum gyanánt követi végig, hogyan ütköztek össze ilyen ellentétek, hogyan játszódtak el hajszáiion függő kedvező véletlenek nemzetünk katasztrófájában és máért kellelt annak bekövetkeznie, ami bekövetkezel'! . . . Scfimoll pasta Scómoll és kallós Budapest, V. kerület, Véső-utca 7. sst.