Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 10. szám - Kassa és Pozsony

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MA(« VAK REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 10. S Z. BUDAPEST 1033 OKTÓBER Kassa és Pozsony Régi .századoknak voltak öldöklő járványai, melyek egész városok, tartományok lakosságát kiirtották. E járványoknak manapság még emléke is elapadt és korunk gyermeke okkal hiheti, hogy az életéi Fenyegető titokzatos hatalmak közül sikerüli legalább a járványok fekete angyalát legyűrnie. És mégis, most hivatalos cseh állami statisztikai jelentésből olvassuk, hogy a megszállott Felvidék két gyönyörű, előkelő városában. Kassán és Pozsonyban, ahol orvosi tudomány és közegészségügy köztudomás szerint európai színvonalon áll. rettentő járvány dühöng: — a halál angyala sorra járja a házakat, mint az egyiptomi tiz csapás idején és megöli mindazokat, akiknek ajtófélfája nincs cseh vérrel megjelölve. Kassa és Pozsony magyarjai kipusztultak — a cseh népszámlálás szerint. Hová lettek a magyarok? Hová tűntek? A cseh halálozási statisztika nem ad erre a rejtélyre feleletet. Tűzhányó nem töri ki. föld nem nyilt meg, háború nem dult, mely érthetővé lenné e hallatlan emberirtást. Hivatalosan arról sem hallottunk, hogy a csehek közt divatban volna az emberevés. Pozsony és Kassa magyarjai mégis meghaltak, eddig ismeretlen halálnemben: slatisztikai halállal. Bizonyára: az állam polgárainak megfellebbezhetetlen birája. Pozsony és Kassa magyarjai halálra Ítéltettek és meg is haltak. A cseh állam még kegyes is voll hozzájuk: nem égette el, nem vetette vadállatok elé, nem négyeitette fel, nem fejeztette le őket Kassa és Pozsony piacain, pedig szívesen tette volna ezt is és erre legalább talált volna történelmi párhuzamot. Hanem a nyílt erőszak mégis férfias bátorságot, férfias kegyetlenséget tételez, fel, mely kész helytállni tetteiért az egész világ előtt. A cseh állam azonban sunyin megkerülte a nehéz megoldást: nem ölte meg tűzzel, fegyverrel a kassai és pozsonyi vértanukat, hanem megölte az állam hangtalan és titkos fegyverével, oly módon, hogy még szenvedésük égrekiáltásával se védekezhes senek. Megölte őket statisztikailag. Megölte jobban és tökéletesebben és ami a íő — zajtalanabbul, mintha ott feküdnének a pozsonyi és kassai hantok alatt. Pozsony és Kassa a kisértelek sárosa lett. Ezér, meg ezer statisztikai élő halott jár-kel utcáin, kisérletek. akik nem ijesztők, mert maguk sem tudják, hogy kisértetek, de azért mégis halottak, meri kitöröltettek az élők sorából, nincs nevük, nincs hangjuk, Maikban nincs folytatásuk. A cseh állani statisztikai merénylete, mellyel Pozsony és Kassa magyarjait a föld színéről eltüntette, messze távlatokat nyit. Beszélhetnénk arról is, hogy ez az állami erőszak a statisztika tudományát h óh éri szerepre kényszerítve hosszú időre hefeketitette. A statisztika minden művelője büszke hivatására, arra a szerepre, melyei a nép számonvevése a kormányzáson belül betölt, arra a hatalomra, arra az. öntudatra, melyet, a statisztika a nép életében jelent. A régi hit szerint tudomány és varázslat közt van valami széttéphetetlen egység. A régi — és nem balga — hit érezte, hogy az igazi tudomány, mely látszólag csak megfigyel, osztályoz, megállapít, részese a teremtő erőnek, öl vagy elevenit. A statisztika is tudomány a szó rendszertani ér leimében: a tudomány módszereivel szerzi anyagát, elvei szerint sorakoztatja adatait, a tudomány erkölcsi komolyságát hordozza magában. Részekre bontja a nemzet nagy egységét, átvilágítja struktúráját, fölfedi szervezete rejtett erőit és mozgalmait. A nemzet lestének és lelkének valóságos bonc- és élettana. De tudomány a statisztika a mély és ősi hit szerint is, mert benne is megvan az igazi tudás örökké érzett misztikuma, mely ifjit, öl és elevenit. A statisztikának nem csupán egyetlen Faustja van, akit megitjit. nemcsak egyetlen homunkulusa. akit teremt. A statisztikának megadatott az az égi erő, mely — a biblia szavaival szólva — a kövekből is tud fiakat teremteni Ábrahámnak. A statisztika korunk nagy varázslója. — Számláljátok meg magatokat! — ez volt Napóleon első parancsa katonáihoz. — Számláljátok meg magatokat! — ez teszi a rendezetlen tömeget sereggé, ez adja a nagyobb, erősebb egység öntudatát. — Amíg nem számláljuk meg magunkat, nem vagyunk. A statisztika az öntudat többes száma: ez a statisztika művészetének alapja, titkos varázslata, mely nemzeteket teremt, vagy eltemet, aszerint, amint az éggel, vagy a pokollal szövetkezik. A Nemzetközi Statisztikai Egyesület, a stalisz tika tudósainak válogatott és független gyülekezete, most tartja világkongresszusát Mexikó fővárosában. Talán lesz módja és alkalma, hogy visszautasítsa a cseh statisztika luciferi szövetkezését és a közvélemény előtt viszaszerezze tudománya megrendült hitelél. Maga Rádl Emánuel, a prágai Károly-egyetem cseh professzora, akiben a tudós becsületét nem tudta elfojtani a politika, az 1930-as cseh népszámlálásról a következőket mondja: — Az 1930-as cseh népszámlálást, éppen ugy, mint az 1921-it, ismét politikai metódusok szerint hajtják végre. Nem tudományos szempont, hanem politikai befolyás érvényesül és igy a tudósnak azt kell mondania, hogy az olyan kísérlet, melynek feltételeit a kísérletező mesterségesen és önkényesen állítja össze, nem tudományos értékű. Mi azonban, akik a kassai és pozsonyi vértanukban elsikkasztott és megölt testvéreinket gyászoljuk, hirdetjük, hogy az állami hovatartozandóság megállapításának az ujabb nemzetközi jogszokásban kétféle módja van. Az egyik a népszavazás, amelyet már többízben alkalmaztak is. Ilyenkor a nép jelenti ki,